Falba ütközött [Bucky Barnes Ff.] ☑️

A Hang

-Nos választhatsz, velem jösz, vagy elmetszem a barátod nyakát. - Rumlow a nappali közepén állt, az eszméletlen Bucky pedig előtte feküdt. Nyakához szorított egy kést, Ana remegve nézett nagybátyára.
-Ez a te hibád Anastasia. - mondta elsöprő hangon.
-En nem akartam. - temette tenyerébe arcát sírva. Az egész csapat ott állt. Anastasiat nézték lesajnálóan. Fájdalmasan nyögött fel Ana. Álmosan nézett körbe, üres szobáján. A konyhába vánszorgott, ahol csak Steve ült az asztalnál. A nap alig kelt fel, mit kereshet itt.
-A nyugdíjas klubba mész ilyen korán? - Anastasia pimasz mosollyal figyelte, ahogy Steve egy pohár vizet gurít le a torkán.
-Mehetnék oda is. Nem tudsz aludni? - Steve barátságosan mosolygott.
-Nem. - rázta fejét vállat vonva.
-Steve? - pislogott Ana ártatlanul.
-Hm? - fordult a lány felé.
-Mit csinálnál, ha piszkosul élveznél valamit, ami nem jó. - Ana a száját rágta, amit csak akkor hagyott abba, mikor meg érezte a vér fémes ízét.
-Attól függ. - ránt vállat.
-Jó reggelt. - Buck fáradt hangja terítette be a helyet, rá mosolygott Anara, és egy puszit nyomott szája sarkába. Bucky megdermedt, Ana szemébe nézett, majd ujjaival a lány ajkait piszkálta. Anastasia csak pislogott, hirtelen nem tudta mi történik.
-Ana, ha baj van, beszéljünk, ne emészd magad, ne rágd véresre a szád. - James kicsit ideges volt, nem tudta, miért csinálta ezt.
-Bocsánat. - susogta Ana.
-Nem kell bocsánatot kérned. - simogatta meg a lány karját, majd öntött magának egy kávét, és leült az asztalhoz.
-Sziasztok. - szaladt a konyhába Wanda.
-Látom milyen fris vagy. - Steve nevetve nézte a lányt, aki csak szótlanul nevetett magában.

{Wanda tudunk beszélni?}

{Mit akarhat Bucky?}

Bár Anastasia nem akarta tudni, mégis hallotta mi játszódik Barnes fejébe. A röpke kérdés után csakis a közös csók vetítődőtt le a fejében, így Ana sem tudott másra gondolni.

<Hallasz bogaram?>

-Mi? - kapta fel a fejét Ana. Rumlow hangja szólalt meg a fejében, azt hitte kezelődik.
-Mi az Ana? - kérdezte egyből mindenki, mikor Anastasia zavarodott tekintetébe néztek.
-Aha. - bólogat, majd a kanapéra kuckózta magát.

<Látom beilleszkedtél. Ne szokd meg, nemsokára itt lehetsz velem. Most hogy Barnes felcsigázott, talán velem is lesz kedved játszani.>

Némán folytak le Anastasia könnyei az arcán, szerencsére senki nem vette észre. Egyenlőre.
-Mit akarsz tőlem? - pislog, és maga elé motyog.
-Kihez beszélsz? - kérdezte Nat, aki pont akkor lépett be. Anastasia meg sem hallotta, csak Rumlow hangja volt a fejébe.

<Menj a konyhába, és vegyél ki egy éles kést a fiókból.>

-Nem. - mondta mérgesen Ana, mire mindenki felkapta a fejét.

<Menj és vágd végig Barnes karját, vagy a sajátod.>

-Nem! - vágta rá kicsit hangosabban, mire Steve és Buck mellé léptek.
-Ana. - mondták egyszerre, de a lány csak kábán bámult maga elé. Nem hallotta őket.

<Akkor felrobbantom az egész épületet, és mindenki meghal.>

-Kérlek ne. - kezdett el könnyezni, mire rázni kezdték a vállát.

<Akkor menj és tedd meg. Mit szeretnél, melyikőtök vérezzen el?>

-Én. - motyogta, és érezte valami vissza húzta a valóságba.
-Anastasia. - suttogja Bucky.
-Igen? - kérdezte, és letörölte könnyeit.
-Jól vagy? - néz értetlenül.

<Tedd meg!>

Egy susogást hallott, hirtelen megijedt.
-Tony, és Bucky is megígérte hogy többé nem érhet hozzám, és mégis itt van, ne hagyjátok neki! - mondta Ana zokogva.
-Nincs it senki más édes, nyugodj meg! - Bucky hangja nyugtató volt, most mégsem használt. Egyik keze szinte magától mozgott, félre lökve Barnest, a konyhába indult.
-Steve! Steve! Azonnal kötözz le! Gyorsan! - kiabált, Steve viszont csak lefogta őt.
-Bucky! - pillantott idegesen a legjobb barátjára Steve.
-Mi történik vele? - kérdezte türelmetlenül Barnes.
-Tony! Péntek azonnal szólj neki! - kiabált Steve. Tony két másodperc múlva már a nappaliban volt, ő is unoka húgát fogta le. Hirtelen mozdulattal lökte fel a fiúkat, és a fiókból kivett egy kést.
-Tony megígérted! - pislogott sírva Ana.
-Ana ne csináld. - motyogta Buck.
-Itt van! Hallom a hangját a fejembe. - suttogta elhaló hangon.
-Segítek, de kérlek tedd le azt a kést. - biccent, majd feltapaszkodik.
-Azt akarja, hogy vagy magamnak, vagy Buckynak csináljam. - suttogja folytott hangon Ana.
Amastasia kezeit hirtelen lepte be a piros fény, ezzel kiesett a kezéből az éles tárgy. Mindenki hátra fordult, hálásan nézve Wandára.
-Tony, hallom. Hallom a hangját. Meg fogok örülni. - Anastasia fájdalommal téli hangjára mindenkit elfogott a szorongás.
-Ezt hogy érted? - Tony lépett a lány mellé, hátha megnyugszik.
-Már nem a ti gondolataitokat hallom, hanem Rumlow hangját, ő is hall engem.

<De még mennyire kedves>

-Ne nevezz így. - motyogta maga elé.
-Mit mondott? - fordul körbe Stark, mintha láthatna akárkit is.
-Hogy a kedvese vagyok. - Ana hangja egyre rekedtebb volt.
-Azt hallja amit mi beszélünk? - lépett előre Bucky mérgesen.

<Mond neki hogy hallom>

Ana torka össze szorult az őrült nevetését hallva, Barnes pedig ezt észre vette.
-Hagyd őt békén, különben a saját kezemmel folytalak meg. - morogta Bucky, és mérgesen csapott az asztalra.

<Mond neki, hogy ne fenyegessen, mert azt csinálom majd veled, amit ő veled. Biztosan azt is élvezed.>

-Nem mondom. - zokog fel, mire Wanda elengedi, így Ana a földre esik.
-Szemétláda. Hogy mondthatsz ilyet. - Wanda bele nézett a lány fejébe, így hallotta az irritáló hangot.

<Ha nem hagyjátok hogy tegye amit mondtam neki, pár napon belül elhozom onnan Anastasiat, és annyiszor és olyan módon teszem magamévá, ahogy és amikor akarom.>

Wanda a szájára tapasztotta a kezét, Anastasia pedig hangosan sírt fel. Azt kívánta, bárcsak valaki kést döfne a szívébe.
-Semmi baj prücsök, gyere. - Tony bele karolt a lányba, és a folyosó felé húzta.
-Ne hagyd neki Tony. Könyörgöm. - Tonynak annyira fájt hallani ezt, azt hitte ketté törik helyben. Buck utánuk kocogott, jelenlétével is támogatva Anastasiat.

ön promó, egy másik sztori is pudlikálva lett az oldalon, ha érdekel nézzetek rá, Sebastian Stan Ff. Köszönöm hogy elolvastad ezt a részt, nemsokára újra jelentkezem.❣️