𝟖. 𝐒𝐞𝐠𝐠𝐟𝐞𝐣

3K 86 6
                                    

N I N A

Elködösült fejjel viszonoztam minden egyes csókot, amivel a focista megajándékozott és elkönyveltem magamban, hogy piszkosul jól érti a dolgát. Ha ez most valóban megtörténik, újabb kérdést vet fel, amin kattoghatok vele kapcsolatban. Miért?

Jelenleg nem tudtam ezen agyalni, csak az  engem ölelő fiúra tudtam koncentrálni, akinek nagy tenyere köntösöm alá csúszott és fenekembe jó erősen belemarkolt, aminek hatására egy hangos nyögéssel váltam el ajkaitól és néztem szemeibe. Mellkasa ugyanolyan szaporán járt,  mint enyém és levegőért küzdött. Sosem láttam még így és sosem kerültem hozzá ennyire közel.

-Akarod, hogy leálljak? - leheli ajkamra, de tudom, hogy ő sem szívesen hagyná abba. Válaszként ajkai után kapok és újra csókolózni kezdünk.

Kezeivel kibontja köntösömet, majd vállaimról lehúzva engedi, hogy a földre essen. Fekete fehérneműm jól láthatóvá vált számára, amin gyorsan nézett végig, majd elmosolyodva húzott újra magához. Mellkasaink szorosan simultak egymáshoz, majd pólója aljához nyúlva kicsit szerencsétlenül húztam le róla, és óhatatlanul is megütöttem gipszelt kezemmel.

-Úristen ne haragudj! - nevetem el magam kínosan, majd grimaszolt arcára tekintek, miután pólója is a földön landolt.

-Nem haragszok meg, ha kiengesztelsz - néz rám sértődötten, de csak színészkedik.

-Na és hogy szeretnéd? - jobb kezemmel kidolgozott felsőtestén simítok végig és kezeim alsónadrágja szegélyénél áll meg, majd élesen beszívja a levegőt, én pedig egyre nagyobb magabiztosságot szerzek ezáltal. Szemérmetlenül vezetem apró tenyeremet legnemesebb testrészére, ami a fekete anyagon keresztül jól érezhető volt már.

-Szerintem egyre gondolunk - fújja ki szaggatottan benntartott levegőjét, majd  mindkét kezével szorosan fogva derekamat húz magához és csap le újra ajkaimra, amit ellenállás nélkül fogadok.

Lassan indul velem a hálószoba irányába, ahová beérve finoman a falnak tol és ajkaimról most áttér nyakamra, ahol nedves csókokat hagy, s közben egyik kezével a falnak támaszkodik, másikkal derekamat cirógatja, míg én izmos hátát térképezem fel kezeimmel. Ez a fiú olyan tökéletes.

Kezei óvatosan fehérneművel fedett melleimre siklanak, amiért elengedek egy jóleső sóhajt. Lábaim megremegnek, mikor nem áll meg és egészen lentre simít. Hasizmom újra görcsbe rándul és érzem, hogy testem egyre jobban felforrósodott, nem is beszélve a bizsergésről, amit odalent érzek egy ideje. Lábaimat kicsit széjjelebb tolja egymástól, majd végigsimítva belső combomon érzékeny pontomra vezeti ujjait, ahol neki is nyilvánvalóvá válik, hogy már nem örvend szárazságnak a vékony anyag.

-Mitől ilyen nedves a bugyid? - kuncogja nyakamba, majd bőrömet csókolja tovább. - Csak nem elázott ez is az esőben?

-Seggfej - nyögök fel, mikor a már tényleg nem túl száraz anyagon keresztül simogat.

-Megmondtam, hogy egyszer levarázsolom rólad, az átnedvesedett bugyidat. - eszembe jutnak kórházban elhangzott szavai, melyet egyik hívásakor ígért meg nekem viccesen és kicsit furcsán éreztem magam, hogy ez ilyen hamar be is következett.

-Még rajtam van - suttogom kekeckedve, de ő csak félrehúzza az anyagot, majd megérzem meleg ujjait, amikkel érzékien izgatja érzékeny pontomat. Vállaiba kapaszkodva sóhajtozok, hiszen lábaim annyira remegnek a hirtelen ért érzéstől, hogy félő volt, összeesek. Jóleső nyögés hagyta el ajkaimat, mikor egyszerre két ujját éreztem meg magamban.

-Na mi az szöszke? - szólal meg elég rekedten. - Elvitte a cica a nyelvedet?

Válaszolni nem tudok, egyszerűen nem jönne ki értelmes szó a számon, ezért csak lecsukom szemeimet és engedem, hogy tovább kényeztessen. Ajkaim elnyílnak és szinte megakad bennem a levegő, mikor az orgazmus átjárja egész testemet, Szoboszlai pedig erősen fogja másik kezével derekamat, mintha érezné, hogy elég instabil vagyok most. Nem akartam elhinni, hogy ez most valóban megtörtént. Rohadt élet, de jól csinálta. Hátravetve fejemet a falnak, engedem, hogy nyakamat újra csókolni kezdje, miközben kihúzza ujjait, majd hirtelen eltávolodva bőrömtől, érzékien nyalja le róluk nedvemet, én pedig hatalmasat nyelek a látványtól. Kezén kattogó szürke óráját lecsatolja, majd a mellettünk levő asztalra helyezi. 

𝐕𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚 𝐚 𝐤𝐞𝐳𝐝𝐞𝐭𝐞𝐤𝐡𝐞𝐳 | 𝐒𝐳𝐃Donde viven las historias. Descúbrelo ahora