🌌INFINITY🌌- Ziall Horlik ff. [BEFEJEZETT]

✨10. rész: Need you when I'm well And when I'm sick ✨

... Az éjszaka teljesen zavartalanul telt, olyan nyugodtan aludtam, mint még soha. Niall ott feküdt a karjaim között és tudtam, hogy maximálisan biztonságban van. Megint karjait-lábait körém kulcsolva húzott magához, és édesen a mellkasomba szuszogott, viszont most és is átöleltem és a fejem az övére döntöttem.

Csak behunytam a szemem és élveztem, ahogy a meleg leheletét a mellkasomnak fújja aranyos morgás közepedte. Ujjaim a bársonyos tincseit cirógatták. Ruháink össze-vissza hevertek a padlón vagy az ágy végében. Ahogy kinéztem az ablakon láttam, hogy a felkelő nap alig hagyta el a szemközti hegyek csúcsát, úgyhogy olyan hat óra fele lehetett. Gondoltam még visszaalszom egy pár percre, ezért csak szorosabban húztam magamhoz Niallt és lehunytam a szemeim.

********

- Zayn. Zayn, édesem ébredj... - hallottam közvetlen magam mellől kétségbeesett suttogást. Niall ijedten nézett rám és a vállamat simogatta. A látványára elmosolyodtam és megcirógattam a puha kis arcát. Vékonyka ajka széle felfelé görbült és belehajolt az érintésembe. Hüvelykujjammal apró köröket írtam le selymes bőrén és közelítettem az ajkait az enyémekhez. 

- Jó reggelt életem - suttogtam az ajkaira, majd egy óvatos puszit adtam a szájára. 

- Neked is - mosolyodott el halványan és hirtelen tányérnagyságúra nyíltak a szemei - ó te jó ég azt akartam mondani, hogy Paul fél órán belül itt van! - mondta a kelleténél kicsit hangosabban és kipattant az ágyból. Elég lassan jutott el az agyamig az információ, de végül leesett, hogy kevesebb, mint 30 percem van elkészülni, úgy és is talpra szökkentem, de az egyensúlyom reggel révén még nem volt holt biztos így kicsit meginogtam. Kicsit elaludtam. Aha. Kicsit... Csak másfél órát... 

Niall mindenféle ruhát rángatott ki a szekrényéből majd egy kissé gyűrött fehér póló és egy sötét szaggatott farmer mellett döntött. Elkezdte  magára tuszkolni a nadrágját, aztán rájött, hogy nincs rajta alsónadrág és mérgesen lehajította a földre. Szórakozottan figyeltem, ahogy durcásan, ráadásul meztelenül szaladgál és tiszta alsóneműt keres. Nem bírtam ki, elnevettem magam, mire Niall kérdőn nézett rám. Kár tagadnom, így is észbontóan jól nézett ki, a korai idő miatt haja kócos volt de annál gyönyörűbb, arcán még a párna nyomai látszódtak és szemei kipihenten csillogtak. Arca vonásai megenyhültek, mikor szemébe néztem és végül ő is elmosolyodott. 

- Ne haragudj, csak itt szaladgálsz előttem teljesen meztelenül ami teljesen beindít, aztán csak annyit látok, hogy mint egy mérges és gonosz  manó fogod a nadrágod és földhöz vágod - nevettem fel megint - egyébként iszonyú szexi vagy.

- Szóval egy mérges, szexi, gonosz manó vagyok? - kérdezte felvonva az egyik szemöldökét és megindult felém. 

- Maradjunk a szexinél - mondtam és mikor kellően közel volt magamhoz húztam a derekánál fogva - ja, és a manóhoz is ragaszkodom - mondtam szinte a szájába. Lágyan megcsókoltam, majd elhúztam a fejem és mosolyogva figyeltem a reakcióját. 

- Kérek még - mondta - és ha nem adsz akkor átváltozom gonosz manóvá - vigyorodott el.

- Átváltozol? - röhögtem rajta, de még mindig szorosan karjaim között tartottam. 

- Bizony-bizony - mormolta - és aki megvárakoztat egy gonosz és mérges manót az büntetést érdemel...- vigyora kezdett eszelős lenni, de kifejezetten izgató látvány volt. Teljes erejével rácsapott a fenekemre és ahogy telt tőle belemarkolt. Nevetve nyüszítettem fel, de Niall csak a tenyerei segítségével magára rántott, így éledező ágyékát megéreztem a sajátomon. Szorosan becsuktak a szemeim és alsó ajkaimba haraptam miközben próbáltam kontrollálni a mocskos gondolataimat. Egyik szemem óvatosan kinyitottam és csak azt láttam ahogy Niall mosolyogva, sokat sejtően húzogatja a szemöldökét. Eddig bírtam visszafogni magam, felkaptam Niallt és combjai alatt megtartva indultam meg fele valami fal közelébe miközben az ajkaira tapadtam. Erőteljes kopogás vagy inkább dörömbölés hallatszott az ajtó felől, majd a kilincs lenyomódott. Szegény Niallt úgy ahogy volt az ágyára dobtam és pedig beugrottam a nyitott szekrénybe és magamra vágtam az ajtaját. 

- Cső tesó, kéne fogkrém az enyém elfogyott és Lounak sincs - hallottam meg Harry hangját. A szöszi szerintem még egy kicsit sokk hatása alatt lehetett, mert eltelt egy pár másodperc mire válaszolt: 

- Öhm... A fürdőben van... A mosdókagylón valahol, biztos megtalálod - Niall hangja elég összezavarodott volt, de éreztem, hogy mosolyog. 

- Ja kösz haver, megvan - Harry lassú léptekkel ment keresztül a szobán - amúgy nem akarlak sürgetni, vagy ilyesmi, de negyedóra múlva indulunk... Remélem nem miattam izgultál fel ennyire - kuncogott Harry, mire akkorát ugrottam, hogy bevertem a fejem az egyik polcba.
- Mi volt ez? 

- Biztos lentről jött - mondta gyorsan Niall - és hidd el, a kicsi Niall nem áll föl bárki miatt - röhögött. 

- Na ezt megjegyeztem Nialler! - nyerítette Harry és a hangokból ítélve elhagyta a szobát. Fájdalmasan dörzsöltem meg a fejem és bosszúsan vettem tudomásul, hogy egy hatalmas dudor van az ütés helyén. Niall a röhögését visszafogva nyitotta ki az ajtót majd kezeit nyújtva segített felhúzni. 

Gyorsan felöltözött, amit bár kicsit sajnáltam, tudtam, ha nem teszi soha nem érünk oda az interjúra. Úgy, mint tegnap, most is kidugta a fejét az ajtón, majd mikor nem jött senki én átsiettem a szobámba valami ruháért, ő meg lement reggelizni.
Nem szaroztam sokat, felvettem egy fekete rövidujjút meg egy fekete farmert, aztán ilyen "jó lesz az" legyintéssel kimentem a szobámból.

Rajtam kívül már mindenki lent volt, Harry valami teát iszogatott az asztalnál, Louis és Liam kockultak, Niall pedig hatalmas koncentrálással kavargatta a szokásos müzlijét a pult felett állva. Töltöttem magamnak egy adag kávét majd a többiek felé fordultam:

- Kávét valaki?

- Már ittunk, köszi! - mondta Liam, fel sem nézve a telefonjából. Niallt csodálva ültem le a pulthoz miközben beleittam a bögrémbe.

Louis szemszöge

Niall óvatosan egy apró fájdalmas grimasszal ült le az asztalhoz velem, szembe én meg véletlenül félrenyeltem a saját nyálam. Na szépen vagyunk! Nem bírták olyan sokáig... Aztán a tekintetem Zaynre tévedt, aki úgy bámulta Niallt, hogy azt hittem kiesik a szeme, te jó ég, ezek még nálunk is feltűnőbbek lesznek. Szegényeknek lassan elmondhatnánk, hogy tudunk róluk, mert akkor legalább előttünk nem kéne már többé titkolózniuk. Na mindegy, még egy kicsit kibírják. Csóró Liam. Ha először arra gondoltam, hogy rajta kívül két párból áll a One Direction elnevettem magam, de ha hosszútávon belegondoltam, nem tudom, hogy mennyire fogja tudni elviselni ezt. Végül Harryre néztem, aki buzgón mosolyogva kacsingatott rám.

- Mi az Harold? - kérdeztem tőle kedvesen, majd beletúrtam imádott göndör fürtjeibe.

- Itt van Paul - szólt közbe Liam.

Sziasztok drágáim!

Kicsit érdektelen rész lett, annak ellenére, hogy mennyit kellett rá várni. 🙁Remélem, azért tetszett nektek! 🤭További kellemes olvasgatást és szép napot nektek!🥰  ❤️

puszi: mtsniallh😘