✨11. rész: I don't care what people say when we're together... ✨

324 33 18
                                    


Zayn szemszöge

Épp az aznapi interjú helyszíne felé tartottunk, viszont a szokásos jó hangulat mellett egy kis feszültség volt a levegőben, hiszen a tegnapi koncert óta először fogunk nyilvánosan mutatkozni. Én bár szerencsére nem néztem fel semmien közösségi oldalra, de el bírtam képzelni, hogy mi folyik ott.

Mindenki lefoglalta magát, Harry és Louis közös fülesből zenét hallgattak és közben dudorásztak és néha egymásra mosolyogtak. Liam a fejét az ablaknak döntve meredt ki, de elég közel volt a bealváshoz. 

Szerencsére feltűnés nélkül Niall mellett tudtam ülni, néha rám pillantott, majd elpirult és visszafordult az ablakhoz. Kezem a combjára simítottam, mivel senki sem figyelt és közben még véletlenül sem néztem rá, de nem bírtam ki mosolygás nélkül amikor érintésem alatt elkezdett fészkelődni, és végül csak úgy helyezkedett, hogy a kezem körülbelül 10 centivel fentebb volt, mint előtte. Egy negyedórás út után Paul szólt, hogy még nagyjából 5 perc és ott vagyunk.
Niall apró meleg kezét az enyémre tette, majd összekulcsolta az ujjainkat. Az ajkamba harapva fordultam felé ő pedig hatalmasra tárta csillogó kék szemeit, amikből csak úgy sütött a csodálat. Édes rózsaszín ajkai elnyíltak egymástól ahogy kidugta piciny nyelvét, hogy benyálazza ajkait. Zihálni kezdtem és élesen beszívtam a levegőt, de a tekintetem nem tudtam elszakítani ajkáról. 

- MIT CSINÁLSZ PÖCSÖMÖCCSE?! - ordított rá Paul egy sofőrre, aki majdnem belénkjött. De csak majdnem. Niall ijedtében összerezzent, ami elég volt ahhoz, hogy ujjaim még ha csak egy tizedmásodpercre is, de hozzáértek ágyékához. Egy halk nyikkanást hallottam, majd csak annyit láttam, hogy szemét becsukva koncentrál és karjait keresztbe téve szorítja magához. 

- Bocs srácok, de ez a barom nem ismeri a piros lámpát. Amúgy tényleg mindjárt ott vagyunk.
Szegény Niall teljesen befeszült, és mintha éledezni kezdett volna a nadrágja... Megfordult a fejemben, hogy megsimítom a vállát, de vissza is fordult, mert nem hiszem, ha most le tudnám nyugtatni az érintésemmel, ráadásul én sem voltam annyira higgadt...

Mindketten hangosan sóhajtottunk fel, amikor Paul leparkolt, viszont tudtunk, hogy innen amíg be nem érünk az épületbe kész bolondok háza az egész. Szerencsére teljesen zökkenőmentesen zajlott minden, egyrészt nem is nagyon voltak az utcán emberek, meg egy pár biztonsági már várt ránk.

Interjúk alkalmával általában lehetünk a saját ruháinkban, viszont előtte még a hajunkat megigazították és egy minimális sminket raktak ránk.

A nekünk kihelyezett hosszú asztalhoz sétáltunk, ahol meglepetésünkre mindenkit egy névvel ellátott kis táblácska fogadott. 

- Ez mi ez? - kérdezte Louis odébbpöccintve a táblát. 

- Így kell ülnötök. Felsőbb utasítás - mondta egy alkalmazott és beterelte az operatőröket.

- Faszom beléd Simon - morogtam magam elé, mikor láttam, hogy Harry és Liam mellett ülök. Mi a szar ez? Nem 8 évesek vagyunk, komolyan ülésrendet csináltatott nekünk?! Na nem.
Niall már épp beletörődve a sorsába ült le, én pedig szarva mindenbe mellé ültem. 

- Zayn, mit...? 

- Melléd szeretnék ülni - mondtam megvonva a vállam, mire Niall halványan elmosolyodott. Liam kissé feszengve, de leült a számára kijelölt helyre, így igazából csak Louval cseréltem helyet. 

- Zayn, a te helyed ott... 

- Ha nem akarják, hogy lelépjünk, itthagyva a szaros exkluzív interjújukat, akkor beletörődnek, hogy így ülünk - vigyorogtam rá a főszervező csajra - értve vagyok? 

- Aghhh.... - forgatta meg a szemét és tépett a hajába -  de utána egy rossz szót ne halljak rólatok Simontól! - morogta. 

- Kezdhetjük? - fordultam még mindig fölényesen vigyorogva a riporter irányába. 

- Ho-hogyne - hebegte.

Csaknem három órán keresztül folyamatosan kaptuk a kínosabbnál kínosabb, olykor teljesen magán jellegű kérdéseket, de álltuk a sarat, jól nevelt gyerekek módjára mindenre válaszoltunk, bár néha ügyesen kibújtunk a kérdés alól.

Párszor belefeledkeztem Niall bámulásába, ahogy beszélt a turnéról az ellenállhatatlan ír akcentusával, azokkal a csókolnivaló vonzó ajkaival... Mikor átvettem tőle a szót vigyorogva figyelt és keze tétován megindult a combom felé. Majd mikor elért az asztal alatt végighúzta az ujjait a farkamon. Rezzenéstelen arccal meredt előre, bár mikor össze-vissza makogni kezdtem majdnem elröhögte magát.

- Kösz - súgtam a fülébe vigyorogva, így ő is vihogni kezdett.

Hazaúton enyhén utaltunk arra, hogy kezd kifogyni a hűtő, ezért Pault szépen megkértük, hogy hozzon nekünk valami kaját. Vagyis igazából mindenki rázúdította, hogy mire van szüksége. Ez már nagyjából egy fél éve így megy. Legutóbb, amikor megpróbáltuk magunknak beszerezni a dolgokat Harry majdnem a sürgősségin kötött ki a rajongók miatt. Azóta általában Paul kérdezget minket, hogy mire van szükségünk.

Még aznap egy kisebb koncertünk volt, úgyhogy mindenki elvonult egy kicsit pihenni, vagy készülődni. A szobám felé vettem az irányt, majd amilyen gyorsan csak tudtam gondosan beállítottam a hajam és fogat mostam, tudva, hogy Niall hamarosan megjelenik. Észre sem vettem, hogy a nagy boldogságom közepette Niall dalát énekelgetem és megmagyarázhatatlan öröm kerít a hatalmába.

Egyszer csak egy apró finom test simult hozzám hátulról, fájdalmasan álló pénisszel.

- Picikém... - fordultam gyorsan szembe Niall-lal és rögtön ajkaira tapadtam és nyomtam neki a legközelebbi függőleges felületnek. Édes nyögései bezengték a szobát, miközben zihált és nyögdécselt karjaim között. Lábait a csípőm köré kulcsolta még szorosabban húzva magához és ágyékát még jobban az enyémnek préselve. Ujjai a hajamban kóboroltak, néha-néha meghúzogatva egy tincset. Mire mindig belenyögtem a csókba, amitől ő meg rendszerint elmosolyodott. 

- Zayn - sóhajtotta vággyal a hangjában - dugj meg... 

Nekem semm kellett többet mondania, sosem teljesítettem még semmilyen kívánságot ennyi örömmel, így fél percen belül mindketten anyaszült meztelenül fondótunk össze és közeledtünk a gyönyör felé.

* * **

Egymást ölelve feküdtünk a hatalmas franciaágyamon, még mindig szapora pulzussal és hevesen emelkedő mellkassal. A fejem teljesen belefúrtam Niall vállába és folyamatosan puszilgattam meztelen nyakát. 

- Lassan mennem kéne... - sóhajtotta szomorúan. 

- Nem mész te sehova - morogtam a nyakába és még szorosabban húztam magamhoz. Hangosan felnevetett majd mosolyogva hozzátette:

- Habár egy gyors zuhany még lehet, hogy belefér...

- Túlságosan ismersz - mondtam, majd felálltam, finoman elmosolyodtam és a vállamra  kaptam Niall csupasz testét. 

- Nehehehee, Zaynie tegyél le! - sipította megállás nélkül nevetve. 

- Még mit nem! 

- Zaynie! ÁÁH! ZAYNIE! - sikoltott mikor óvatosan megcsiklandoztam és megindultam vele a fürdőm felé. 

Finoman leemeltem magamról és mosolyogva letettem a földre, majd megnyitottam a csapot. Niall boldogan nézett rám, már homlokába nedvesen tapadó tincsekkel. A zuhanyból jövő víz eláztatott mindkettőnket, úgyhogy csak egy finom csókot nyomtam Niall rózsaszínű arcára és egy hirtelen öltettől vezérelve nyomtam egy kis tusfürdőt a kezemre, majd boldogan dörzsölni kezdtem vele hátát.

Sziasztok drágáim!
Nagyon remélem, hogy tetszett nektek ez a rész, kicsit kellett rá várni, de bízom benne, hogy megérte!😘
Köszönöm, hogy elolvastad! 💕🤗

🌌INFINITY🌌- Ziall Horlik ff. [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now