Egész hajnalban aludni sem tudtam, a történteken gondolkodtam. Mindenen, talán tényleg tetszik. Alvó lényét figyeltem. Annyira aranyis, és mégis szexi. Nemtudom mi van velem. Beletúrtam hajába, és tincseivel kezdtem játszadozni, ujjam ajkához tévedt, ismét végig simítottam rajta. Annyira tökéletes. Hirtelen kinyitotta szemét, nekem meg kiugrott szívem. Azonnal elvettem kezemet.
-Öhhhmmm...mennyi az idő?-kérdezte reggeli karcos hangján.
-Ő reggel nyolc.-néztem telefonomra.
-Mitörtént tegnap? Csak annyira emlkékszem, hogy jöttek a zsaruk.
Szívemről nagy kő esett le. Elsűlyednék szégyenemben, ha emlékezne a tegnap történtetke.
-Hahó.-lóbálta meg kezét fejem felett.
-Jaa óhh. Az, hogy haza értünk és megpróbáltál megdugni, tönkretetted a kedvenc ingemet, konkrétan leszaggattad rólam, ja és megkellett fürdetnem téged, ennyi.
-Ohh. Sajnálom. Sose tudok viselkedni részegen, neharagudj.-nézett le.
-Semmi baj. Viszont én elmegyek reggeliért.
-Jövök veled.-ült volna fel, de belenyilalt fejébe a fájdalom.
-Te mardj itt, hozok fájdalom csillapítót és vizet.
-Köszi.-mosolyodott el halványan.
Miután meghoztam neki a gyógyszert és a vizet elkezdtem öltözni és hamar ki is léptem a házból. Ki kell szellőztetnem fejemet.
Jungkook pov:
Mindenre emlékszem a tegnapból, de tudom, tagadta volna ahogyan szokta, de ahh, egyre jobban adja be a derekát nekem, és nemtagadom ez tetszik. Teljesen belé estem.
Fél óra múlva kb megérkezett a kis simlis. Zacskóval kezében.
-Na mit vettél?-mentem hozzá oda és kivettem a zacskót kezéből. Természetes a mochi nem maradhatott el, és vett piát is, ezen kívül vett sushihoz valót.
-Szóval sushi lesz.
-Ahamm. Viszont én most megyek alszom egyet. Ment be a hálóba. Ajánlom, hogy kussba legyél. Különben megöllek.-morogta.
-Oké-oké.-nevettem.
Ez viszont most pont kapóra is jön. Megcsillogtatom igazi főző tudásom.
Hamar elaludt, leszaladtam a bolta még ananászért, és elkezdtem ananászos rízsgombócot készíteni és természetesen sushit. Miután kész lett beosontam a hálóba és leültem az ágyra. Felakarom kelteni, de nemtudom. Egyszerűen annyira aranyos. Befeküdtem mellé és alvó lényét néztem. Annyira gyönyörű, és ilyenkor legalább aranyos is.
-Yoongi.-szólítottam meg, de nem válaszolt.
Közel hajoltam hozzá, és lágyan ráhelyeztem párnácskáimat övéire. Egyszerűen annyira jó érzés. Még pár puszit adtam ajkaira és elkezdtem keltegetni.
-Yoongi, kelj fel.-simogattam.
-Aaa..haggyál.-morgott és magára húzta a takarót.
Bebújtam a takaró alá és csikizni kezdtem.
-Neee.haggyál már.-fulladozott a nevetéstől.
-Felkelsz?-csikiztem tovább.
-Igeenn..csak...ááá.-kiabált fel.
-Mitörtént?-kérdeztem ilyedten.
-Meghúztam a hátam te bolond köcsög.-nyavajgott.
-Jó akkor megmasszírozlak.-ajánlottam fel.
-Na azért.morgott.
Elkezdett vetkőzni, én meg éhes tekintettel néztem ahogyan vetkőzik. Rám dobta pólóját.
-Ne bámulj már így te elmebeteg.-morgott tovább.
-Ami jó az jó.-vettem le fejemről pólóját.
Alsóra vetkőzött és elfeküdt az ágyon.
-Na kezdhetem?
-Mire vársz még?
Rámásztam és fenekére űlve masszírozni kezdtem.
-Ahhh..ott még, erősebben.-nyögött fel. Mint, ha már benne lennék. Farkam elkezdtett éledezni, ezt nem hagyhatom, nem akarom, hogy azt higgye, csak megakarom dugni. Türelmes vagyok, ezért várni fogok rá.
Kb háromnegyed órán át masszíroztam hátát, neki élvezet volt, nekem meg kínszenvedés, a vágyaimat kellett vissza tartanom, de amilyen hangokat kiadott ez a srác.....
-Igazából nem is húztam meg a hátamat, csak azt akartam, hogy megmasszírozz.-vallott színt.
-Megkérhettél volna, és igent mondtam volna.-vontam válatt.
-Jó mindegy. Cserébe kérhetsz tőlem valamit.
-Bármit?-mosolyodtam el.
-Na na na, azért csak értelmes keretek közt.
-Csókolj meg.-vágtam rá.
-Na az ki van zárva.-nevetett.
-Ez miért megy részegen?
-Nemtudom, és nem is szeretném tudni, talán mert rég voltam bárkivel.
-Mindig ezt mondott Yoongi, de mind a ketten tudjuk, hogy ez nem igaz.-mondtam csalódottan.
-Ahjjj jó csak ne hisztizz.-forgatta meg szemeit.
Közelebb hajolt és adott egy puszit ajkaimra. Aztán gyorsan elhajolt.
-Ez mi volt?-nevettem.
-Amit kértél, és mostmár haggyál.-fordult el tőlem.
-Mitől félsz, hogy jól érzed majd velem magadat, vagy hogy élni fogsz?
-Nemtudom Jungkook.-sóhajtott.
-Esélyt sem adtàl nekem. Meg sem próbáltad, akkor meg miről beszélsz?
-Jó és?
-Csak adj nekem egy esélyt és bebizonyítom, hogy nem fogsz csalódni.-néztem mélyen szemébe.
-Hmm...nem.
-Miért tagadod, te is érzel valamit, tudom. Kérlek csak próbáld meg velem. Mindent megfogok tenni a boldogságod érdekében.
-Talán, de ha bármivel, próbálkozol amit nem akarok. Takarodsz az életemből, de most végleg.-szögezte le.
-Rendben.-örültem meg.
-Akkor gyere enni, epkészítettem a kaját.-Ooo, jó.-állt fel és kimentünk a konyhába, leültünk és enni kezdtünk.
-Na milyen?-kérdeztem.
-Ehető.-rántott vállat.
-Mi?-rándult görcsbe gyomrom idegességemben, mert szerintem igenis finom.
-Látnod kéne magad.-nevetett fel.
-Nagyon jó lett, köszönöm.-bólintott.-Na ennek örülök.-mosolyogtam.
Miután befejeztük a kajálást elmosogattam, és bementünk a hálóba filmet nézni.
---
Egésznap semmit sem tettem, nem tudom hogyan is kéne most viselkednem vele. Eljött az este, már mind a ketten voltunk fürdeni, de konkrétan tarom tőle a távolságot, pedig pint most nem kéne, hogy naggyából szabad kezet kaptam.
-Jó éjt.-oltotta le a lámpát.
-Jó éjt.
YOU ARE READING
WITHOUT YOU!/Yoonkook\ Befejezett
Fanfiction~A fájdalom nem múlik el, csak egy idővel a részeddé válik. ~Minden valaminek a következménye. ~Az élet kegyetlen, soha nem szabad megfelelni mindenkinek, ha a jót látják akkor azt el is várják. 18+ #Yoonkook #boyxboy CSAK SAJÁT FELELŐSÉGRE!