WITHOUT YOU!/Yoonkook\ Befejezett

6.Köszönöm

A nap további részében bezárkóztam és beszívtam, hogy még csak tudomást se kelljen vennem a külvilágról.

Másnap:

Fáradtan keltem fel, erőtlenül, nem volt kedvem semmihez, pedig ma átjönnek azok a hulladékok, ebédre, hogy "bocsánatot" kérhessek a tegnapi viselkedésemért. Kész vicc az egész.

Lementem meginni reggeli kávémat, majd lassan elkezdtem készülődni, miután ezzel meg voltam lementem a földszintre. Anyám rikácsolni kezdett.

-Yoongi, hol voltál eddig? Mindjárt itt lesznek. Rend van a szobádban?

-Anya ez csak egy kurva BOCSÁNAT kérés lesz, az én szobámba kéne menni és áldozatot adni vagy mit akarsz a szobámban csinálni?-kérdeztem gúnyosan.

-Ne szemtelenkedj.-jött elő apám. 

Megforgattam szemem majd elindultam a szobámba.

-Majd szóljatok, ha itt vannak ezek a nyomorultak.-szóltam hátra nekik.

Nem válaszoltak, szóval ezt igennek veszem. Addig is elszívok egy cigit a teraszomon. Amint fel értem megfogtam kis dobozom és indultam is a teraszra. Leültem és meggyújtottam eltető anyagomat. Ismét elöntött a nyugalom. Imádom az ízét a szagát a füstjét. Mindent ami vele kapcsolatos. Egyszerűen a cigaretta az ami igazán kitölti az életemet. Gondolkodásomból anyám szakított félbe.

-Yoongi gyere le.-kiabált fel anyám.

Idegesen nyomtam el csikkem és kezdtem el leballagni, amint leértem láttam, hogy ők már javában megérkezdtek.

-Jó napot.-löktem nekik oda.

-Szia.-köszöntek egyszerre.

A srác apja elé alltam és elkezdtem mondani, alaposan kigondolt még is rövid szövegemet.

-Elnézést szeretnék kérni uram, a tegnapi illetlen viselkedésemért.-hajoltam meg.

Szinte majdnem elhánytam magamat. Én a nagy Min Yoongi bocsánatot kért egy ilyentől.

-Bocsánat kérés elfogadva.-mondta kedvesen, hangjából hallottam hogy halványan moslyog.

Ezután már csak szüleink beszélgettek néha az a nyomorult is hozzá szólt a beszélgetéshez, én ezt megunva foglaltam helyet és kezdtem játszani a word chefen. Negyed óra múlva a tisztelt parasztok is helyet foglaltak. Amint hozták a szolgák az ebédet el is kezdtük enni.

-Tényleg Yeong-su, maradtok? Mert én arra gondoltam a férjemmel, hogy maradhatnátok délután is, játszhatnánk sütögethetnénk, iszogathatnánk meg medencézhetnénk is.-vetette fel ezt a kurva pazar ötletet az úrnak édesanyám és kezdte sorolni a lehetőségeket.

Azt hittem fejbe lövöm magamat. Ez nem lehet igaz. Nagyin remélem, hogy lesz más tervük délutánra.

-Persze hogy lenne kedvünk, igaz fiam?-kérdezte me fiát.

-Igen apu.-moslygott rá apjára.

Ilyen nincs, ez csak velem történhet meg.

-Drágám nincs itthon sör meg más italok sem. Múltkor a vendékek lelökték a polcot és mnd a 155 üvegel eltört.-jutaott apám eszébe a múltkori baleset. Amit igazából én csináltam, de ráfogtam egy lerészegedett vendégre. Hehe de gonosz vagyok.

-Akkor menjenek el a fiúk venni.-vetett fel ismét egy újabb pocsék ötletet anyám.

-Ne.-vágytam rá gyorsan.-Vagy is, itt most ők a vendégek anya, majd én elmegyek.-vakargattam idegesen a tarkóm.