5.Miért pont ő?!

313 18 0
                                    

Szüleim bemutatkoztak a fiúnak és ő is nekik. Én meg csak álltam ott, mint egy fasz a lagziban. Nemsokára rám került a sor.

Idegesen rám emelte íriszeit és kezét nyújtotta.

-Jeon Jeongguk.

Nem fogadtam el kezét. Félre csaptam.

-Min Yoongi.

Azzal ott hagytam a két családot. Gondoltam elvonulok egy csöndeseb hekyre és rágyújtok. Elsétáltam a kert egyik távoli részéhez, ahol volt egy kis tó és leültem mellé. Elővettem az éltető anyagomat, meggyújtottam és méllyen beleszívtam. Lelkem egyből békére lelt. Gondolataim ezerrel cikáztak. Azon gondolkodtam hogyan is húzhatnék innen el, de kurva gyorsan.

Nemsokára eszembe is jutott a csodálatos terv, hogy ne legyek annyira pofátlan, elmegyek iszom egy pezsgőt, aztán azt mondom rosszul vagyok és lelépek.

Ahogyan ezt kigondoltam, felálltam, leporoltam magamat és elindultam a party helyére. Lassan oda baktattam a tömegbe és elvettem az egyik pincértől egy pezsgőt. Ismét kikászálódtam egy csöndesebb helyre, de most a házba igyekeztem befele, egy csöndes szobába ahol felszívhatom napi kokó adagom. Hamar meg is találtam. A legközelebbi szobába mentem be ahol senki sem tartózkodott benne így beljebb mentem és becsuktam magam mögött az ajtót. Ez annak a Beongguknak vagy ki a ráknak a szobája lehetett minden bizonyára. Pár pószter, nagy francia ágy, családi képek, az annyával. Gondolom elhunyt az annya. Anyáék csak az apját említették. Szép család voltak, de csak voltak. Biztos ezért kapta fel rám a vizet múltkor mikor anyáztam neki.

Gondolat menetemet megszüntetve ültem le az íróasztalhoz, megittam utolsó csepp pezsgőmet és leraktam az asztalára. Előkészítettem adagomat, már szívtam is volna fel mikor nyílt az ajtó. Hátra fordultam dühösen és láttam, hogy az a gyerek jött be.

-Te még is mit keresel itt a szobámban-húzta fel egyik szemöldökét.

-Ebbe a ratyi telepben? Ne nevettes. Ha keresnék is valamit azt nem itt tenném.-kuncogtam el magam lenézően.

-Takarogyj ki.-utasítótt.

-Nekem te nem parancsolsz te gyökér.-jelentettem ki nemes egyszerűséggel és vissza fordultam az asztalhoz. Lehajoltam kokómhoz és már szívtam is volna fel, de kitólt a széktől.

-Azt mondtam, hogy huzzál innen kif..-elakadt, szeme azonnal a kokainra vándorolt, majd lassan felém nézett.

-Te normális vagy?! És ha most leesik?! Tudod te milyen drága volt, ez kristaly te fasz.-dühöngtem.

-Te nem vagy komplett bazdmeg. Mi a rákért kokózol? És miért az ÉN szobámban?

-Öhhm 1, semmi kőzöd hozzá, 2, meg mert ez a szoba volt közel, szerinted tudtam higy ez a csöves szoba a tiéd?-flegmáztam.

-A kurva szád a csöves, te geci.-kezdett balhézni.

-Najó, inkább kussoljál el gec, felszívom azt lépek úgy is a rákba. Ennyit csak tudsz várni.-néztem rá unottan.

Elment és elővett valamit a szekrényéből és közeledni kezdett. Vissza néztem rá és egy pici kézi porszívó volt a kezében. Tudtam mit akar vele csinálni így rá feküdtem poromra. Ahogy elém ért, egy szempillantás alatt ellökött a gurulós székkel és már be is indította a kütyüt. Már csak anynit láttam, hogy a porom a porszívóban végzi.

-A kurva életed most megdöglesz.-ugrottam rá.

Kigáncsoltam egy pillanat alatt és ráültem derekára. Idegesen előkaptam késem és torkának szegeztem.

-Ezt miért kellett geci?-kérdeztem idegesen.

-Hogy ne árthass magadnak.-válaszolta egyszerűen.

-Te nem lehetsz ennyire hülye, azt csinálok amit csak akarok és egy ilyen kis köcsőg mint te nekem ne mondja meg mitcsináljak.-förmedtem rá.

-Nem jó ha drogozol, én is csináltam, de leszoktam. Az életed ennél sokkal többet ér.-mondta hangjában szomorúsággal.

-Hát ezt hihetetlen, színre lépett teréz anya.-gúnyolódtam.

-Én a helyedben nem nevetnék, ez kurvára nem vicces, hogy elakarod dobni az éketed és még viccet is csinálasz az egészből.

-Ez már nem a te dolgod.-mondtam keserűen. Elvettem a kést torkàtól és eltettem zsebemne, leszálltam róla és elhagytam a szobát.

Annyira felidegesített ez a gyerek, hogy már a házban rágyújtottam. Sietősen távoztam a birtokról. Fogtam egy taxit és haza mentem.

WITHOUT YOU!/Yoonkook\ BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora