2.Ismét béke.

158 11 2
                                    

Több mint egy hete nem beszéltem Jungkookkal, bevallom, hiányzik. A napok alatt rájöttem, nem tett nekem jót, hogy mi ennyire "jóban" lettünk. A folytonos együtt alvások. Hozzászoktam karjaihoz, ahogy védelmezően ölelnek. Az együtt ébredések a mosolya, mindene. Egy szóval, hiámyzik.

Jungkook pov:

Már egy hete nem beszélek Yoongival, nem tudom, meddig szeretné, hogy távol legyek tőle, de nagyon hiányzik. Nem tudok nélküle aludni, minden este arra gondolok, bár mellette lehetnék, bár érezhetném őt. Biztos vagyok benne, hogy megbánta, az akkor este történteket, és undorodik tőlem. Én ezt már nem bírom, még várok pár napot, hogy írjon vahy hívjon, és ha nem, hát magam megyek el személyesen hozzá.

Yoongi pov:

A bejárati ajtó csattanására figyeltem fel. Kook jött haza. Szívem heves dogogásba kezdett. Szememben könnyek kezdtek gyűlni, torkomban gombóc keletkezett. Nem tudtam megszólalni, mint ha ezer éve nem láttam volna. Csöndben jött be a szobába. Az ágy felé sétált én felálltam az ágyról és elé léptem. Egyszerűen nem tudtam a szemébe nézni, felakarta emelni állam, de elcsaptam kezét. Helyette inkább szorosan átöleltem és fejemet mellkasába fúrtam.

Istenem de hiányzott ez az illat.

Lágyan ölelt, míg én amennyire szorosan csak lehetett úgy öleltem, mint ha bármelyik percben eltűnhetne.

-Mi a baj?-tolt volna el, de szorítottam amennyire csak tudtam.

-Csak szeress.-morogtam mellkasába.  Máris megnyugodtam.

-Igen is Mr. Min. Kérése számomra parancs.

Bevitt a hálóba, bekapcsolta a tv-t és eltűnt.

Nemsokára 2 doboz kínaival tért vissza. Bekaocsolta a tv-t és elkezdtünk rajta valami filmet nézni közben ettünk.

Ebben a majdnem 2 hét alatt míg nem láttam eléggé keveset ettem, és a cigire is vissza szoktam.

-Miért nem hívtál?-hozta végre szóba a történteket.

-Mert te sem.-válaszoltam kicsit flegmán.

-Te koptattál le, mondtad, hogy ne keresselek. Én csak tiszteletben tartottam egy ideig amit kértél.

Nem válaszoltam semmit, nem ismerném be, de igaza volt. Teljes mértékben.

-Megbántad?-kérdezte halkan.

Egy ideig vaciláltam, hogyan is önthetném szavakba, de végül maradtam az egyszerű Min féle fogalmazásnál.

-Nem.

-Akkor?

-Ahhhjj Jungkook, épp ellenkezőleg, nagyon is élveztem és ez megijesztett, tidztába kellett tennem a gondolataimat.

-Megértem.-ölelt szorosan magához.

Ezután egymáshoz elég közel folytattuk a film nézést, közben folyamatosan simogatta combomat, ami elég jó érzés volt. Viszont egyszer csak keze elkezdett combomon, lassan de biztosan befele haladni, belső combomhoz. Nem jeleztem, mennyire is izgató amit tesz, de testem helyettem is jelzett. Egyre forróbb kezdett lenni egész lényem. Közelebb jött, és nyakamat kezdte el csókolgatni, ezt már nem bírtam hang nélkül. Felé fordúltam és heves csókba hívtam, amit nagy örömmel el is fogadott. Azonnal át is vette az irányítást. Közelebb kúsztam hozzá, és ölébe másztam. Kezei fenekemen állapodtak meg. Erősen markolt fenekemre ami arra késztetett, hohy hangosan felnyögjek. Nyakamnál fogva közelebb húzott magához.

-Imádom a hangod.-csókolt meg.

Farkát kezdtem ingerelni, többszor is lovagló mozdulatokat tettem rajta, mire felmorrant.

WITHOUT YOU!/Yoonkook\ BefejezettOnde histórias criam vida. Descubra agora