WITHOUT YOU!/Yoonkook\ Befejezett

3.Segítség.

Ez délelött egyszerűen csodálatos, egész végig a múlton rágódtam, ez a seggfej mindent tönkre tett, elvesztettem mindenkit.

Valaki csönget.

Valaki kibaszottul ráfeküdt a csengőmre.

Idegesen trappolok a az ajtóhoz és szó szerint kibaszom az ajtót.

Szemem majd kiugrik a helyéről, ez az idíta itt van. Azonnal csapnám be az ajtót, de lábával elálja az utat.

-Húzz el köcsög.-morgom neki.

Hirtelen löki be az ajtót, velem együtt. Komótosan besétál, mint ha otthon lenne. Leteszi bűanyag dobozait és becsukja maga után az ajtót. Állam a padlót súrolja, mit képzel ez magáról?!

-Jöttem segíteni, összerakni a bútorokat.-mosolyog.

Gyirsan rendezem vonádaimat és mélyen szemébe nézek.

-Nem kértem, hogy segíts, szóval húzz el innen.-mostatok a nyílászáró felé.

-Én meg nem kérsztem, hogy akarod-e.-Mosolygott még mindig.

-Ez az én házam, szóval akér fel is jelenthetnélek, jogtalan behatolásért, és zaklatásért.

-Jaj maradj már. Ez neked is sokkal jobb lesz. 3 nap helyett fél nap alatt végzel a munkával. -kacsintott.

-Ahhjj jó...de ha próbálkozol,bármivel kiteszem a szűrőd.-adtam be derekanat.

-Akkor kezdjünk is bele, hoztam fúrógépet, csavarokat és más egyéb szerszámokat.-sorolta.

Lassan bele is kezdtünk a munákaba. Az egész nagy összhangban műkődött. Mindenben a segítségemre volt, jó, igazából a nagyrészét ő csinálta, mivel egyszer a kalapáccsal nagyon megütöttem a szőg helyett az ujjam, így nagyon félteni kezdett és azt mondta csináljak inkább neki ebédet.

Este kilenc fele be is fejeztük a nagyját, vagy is ő. A kaja is csak addigra lett kész mivel elkellett szaladnom a boldba és ő meg azt mondta, hogy miután végzett azután eszik, így megvártam. Vettem magamnak egy kis édességet is. Banános mochit, a kedvencemet. Gondoltam ő is szereti, így 2 dobozzal vettem.

Miután kész lettem a késői, inkább mondhatni vacsorával, megterítettem és elkezdünk enni. Úgy éreztem magamat mint egy házi asszony. Ő dolgozik én meg addog főzök.

-Köszönöm szépen a vacsorát. Holnap ugyanitt ugyan ekkor?-mosolygott.

-Igen.-bólintottam aprót.
-Kikísérlek.-áltam föl én is.

-Köszönöm ezt a napot.-néztem rá hálásan.

-Nincs mit.-mosolygott.

Azzal hátat fordított és elment. Ezalatt az 1 év alatt komolyodtam kissé, de ő... ő eddog is nagyon komoly volt, de most mint ha még érettebbé vált volna.

Fáradtan dőltem be az ágyba, az álom szonte azonnal elnyomott. Nem kellett rá egy pillanatot sem várnom.