The Boyz

331 11 4
                                    

Köszönöm _LILURA_a kérdésed, nagyon sokat jelent 🥺 illetve bocsánat hogy ilyen sokat kellett várnod:c

Eric

Minden történet elkezdődik valahol. Hát igen, a tiétek is elkezdődött egy eléggé borús napon.
Hogy mennyit lehet adni az időjárás jelentésre? Pontosan annyit mit amennyire a te pontos érkezéséidre, semmenyire.
Pont ez történt az nap is mikor Ericel megismerkedél.

Tíz perces késéssel indultál el otthonról be a város szívébe egy fotózásra, ahol éppenséggel te vagy a fotós, konkrétan az egyik legfontosabb ember a modellen kívül és hát igen, most is késni fogsz. Erre az egészre egy lapáttal az is rátesz, hogy az út negyedénél rád szakad az ég és csak úgy ontják magukból a vizet a felhők mintha csak dézsából öntenék.
Melletted pár métere látod három autó maradványát ami egész friss összeütközés lehet, hisz még helyszínen vannak a rendőrök is és persze neked arra kell menned, át kell verekedned magad az amúgy is nagy tömegen a zebrán ahová mindenki el lett terelve, felesleges nagy kitérőt kell tenni, hogy megkerülhesd a roncsokat. Miután átjutottál a több millió embernek tűnő tömegen futásnak eredtél, hisz a meletted elhaladó buszra fel akarták ugrani ami a cég közelében rakna le és úgy talán nem is késnél annyit, nem mellesleg nem áznál,  de lényegében úgy is mindegy mert konkrétan megfűrödtél annyira megáztál.
A buszos történet kudarcban mivel nem állt a megállóban senki így csak elment te meg mérgelődve futottál a cég felé. Húsz percet késve, de megérkeztél.
-T/N na ilyet te itt vagy? Azt hittem hogy már munkahelyet váltottál annyit késtél. -nyomja meg ennek az egésznek a rendezője az utolsó szót, te pedig újra csak sűrűn elnézést kértél. Miután összekaptad magad megláttad a modellt akit fotózni kellett. Felismerhetetlen érzést éreztél az egész testedben, nem értetted hisz efféle érzés sosem volt neked.
Miközben a fiút fotóztad könnyedén kitudtad elemezni a hajától kezdve minden kis pórusáig.
Amíg fotóztad egy ideig nem foglalkoztál evvel a furcsa érzéssel amit az elmúlt 22 éveid alatt nem tapasztaltál, te voltál, a gép és ő, ő aki ezt a furcsaságot váltotta ki belőled.
Néha néha a helyzetet kihasználva, hogy kamera van a kezedben és egy-egy közelebbi fotót kellett lőni elidőztél a gépet állítgatva csak hogy tovább nézdhesd.
Mikor szünetet tartottatok te elvonultál, ami egyáltalán nem jellemző rád. Mindig közvetlen vagy és oda mész beszélgetni, de valamiért most nem ezt tetted, ami feltűnt az egyik legjobb barátomnak is aki egyből rákérdezett, hogy mi van veled.
Szépen hallkan elmesélted a történteket, de bár ne tetted volna.
-Oh igazán örülök annak, hogy én voltam az első ember akibe beleszerettél. -hallottad meg a mögötted lévő ajtó felől azt a férfi hangot amitől kirázott a hideg és akkor tudtad, hogy mégis kihez tartozik ez a selymes hang. Lassan, kissé drámainak tűnő lassúsággal fordultál hátra és megpillantottad őt, igazából a szíved majd kiesett a helyéről közben pedig az az érzés frusztrált ami a mellkasodban van. -Son Eric -nyujtja a kezét, annak ellenére hogy érezted azt a forró érzést az orcáidon magadat is meglepve határozottan nyújtottad a fiú azaz Eric felé a kezed.
-T/N vagyok. Örülök hogy megismerhettelek. -majd itt esett le, hogy nemrég mit is mondott. Ő csak mosolygott édesen rád ami miatt még a gyomrod is remegni kezdett. -Már kikérem magamnak, semmi olyanról nincs szó, hogy én valaha is beléd szerettem volna. -húzod fel az egyik szemöldököd és karba tett kezekkel néztél rá.

-Pedig nekem nem így jön le. -utánzott téged.
Elmosolyodtál nem tudtad kibírni, hogy ne torzuljon mosollyá a komoly arckifejezésed
-Ahj aranyos -mormorod el az orrod alatt.
Mikor újra felnéztél mintha egy kis pír lenne az árcán, eddig volt nagyarca. -Oh, hogy ezt a rendíthetetlen lovagot mégis csak meglehet rendíteni? -húzod kacér felmosolyra a szád.
-Csak melegem van, nyithatnál egy ablakot. -nem tudtad, hogy most tényleg komolyan melege van vagy csak a helyzetet próbálta menteni ezért kicsit összezavarodtál.
-Ugy látom van két lábad és kezed így te is tudsz nyitni ablakot. -dobod hátra a körülbelül állad alá érő hajad és elmész az üvegedért. Kimentél a teremből át a folyosón majd be az egyik szobába ahol lepakoltál még pár órával ezelőtt. Mire meglett az üveged addigra egy ajtó csukódást hallottál mögüled. Nem foglalkoztál vele mert lehet a huzat volt az mivel egy ablak ki van nyitva.
-Ahj kérlek ne es ennyire nincs kedvem ennyire szakadó esőben hazamenni, csak cseperegj az kellemes de ez nem. - csukod be az ablakot, és az a hideg levegő ami megcsapott el is tűntette azt a forró érzést az arcodról.
-Tulajdonképpen van valami ami segíthet rajtad ebben az esetben. -Pont nem a huzat csukta be az ajtót ami mögötted volt. Megfordultál és hátra dőltél karba tett kezekkel.
-Van esernyőm de a szél miatt nem lenne jó ötlet felhúzni.
-Nem is arra gondoltam.-lépked közelebb kis mosollyal az arcán. -Jöhetnél velem, vagy is haza vihetnélek.-állt eléd úgy hogy a cipőtök orra összeért. -Kocsival természetesen. -vakarja meg tarkóját.
Mire megszólaltál volna elkezdte ő is.
-Tulajdonképpen mikor megláttalak egyből megtetszettél és úgy voltam vele, hogy kicsit megpróbálok játszadozni veled, mármint nem úgy és nem az érzéseiddel hanem így hogy... -csak mosolyogva figyelted ahogy aranyosan magyarázkodik, de közbeszóltál.
-Igen tudom hogy érted nyugi, de bele is mentem a játékba és úgy látom én vettem át a hatalmat. -vigyorogsz.
-Még nem tudod mi vár rád a jövőben amit együtt fogunk tölteni. -vált át hirtelen aranyosból ördögivél. Szétszedi a kezeid majd szorosan megölel. Természetesen visszaöleltél, hirtelen forogni kezdett veled majd elestetek és mint a filmekben elcsattant egy véletlen csók is ami nem kellemetlen volt csak egyszerűen mindketten olyan vörösek lettetek mintha lerészegedtetek volna.

Nos igen ez a ti történetetek, nem felejtve el azt sem, hogy nem indul el az autó és így közösen sétáltatok az esőben. Minden pillanatotok a mai napig boldogságban tellik. Természetesen vannak és lesznek is kis apró veszekedések, sértődések, de ez egy kapcsolat velejárója.

 Természetesen vannak és lesznek is kis apró veszekedések, sértődések, de ez egy kapcsolat velejárója

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Remélem, hogy a kérőnek és a többi olvasónak is elnyerte a tetszését.
Sajnálom hogy nagyon eltűntem, egyszerű magyarázatom van rá, iskola, egy két más oldal vezetése és kevés idő:( de igyekszem visszatérni mert most van is kérés aminek nagyon örülök mert eddig nem igazán volt.
Köszönöm mindenkinek aki még itt van és talán elolvassa a részt.
Puszi nektek és kitartást a sulihoz, ha gondoljátok mesélhettek is a kommentekben^^

Sziasztok!
H.S

𝙠𝙥𝙤𝙥 𝙨𝙩𝙤𝙧𝙞𝙚𝙨Where stories live. Discover now