A Végzet asszonya //POTC ff//befejezett

Régi ismerősök, 2. rész

Miközben éppen fejjel lefelé lógok egy halászháló fogságában, van időm szemügyre venni a terepet. Igaziból szökési irányt keresek, de amit találok, annak is örülök.
Egy hajó, az orrán "ʎƃuoʎƃ ǝʇǝʞǝɟ" felirattal. A kapitányi hídon pedig egy jól ismert alakkal.
A hajón éppen a csatára készülnek. Jack el van foglalva a parancsok osztogatásával, így nyugodtan bámulhatom vállára omló rasztahaját, izmos alakját és nem utolsó sorban... hogy is mondjam.... khm... "egyedi" gesztikulációját.
Valószínűleg a hátán érzi a pillantásomat, mert egy hirtelen mozdulattal megfordul, aztán, amikor meglát, vág egy pofát. Motyog valamit, de a szájáról csak négy szót tudok leolvasni belőle: túl sok, rum, hallucinál.
Barátságos vigyorral integetek neki, mielőtt eltűnnék Norrington katonáinak mancsai között. Még látom, hogy felocsúdik a bámészkodásból, ugyanis a csata kezdetét veszi; egy ágyúgolyó csapódik a vízbe közvetlenül a Gyöngy mellett.
"Remélhetőleg idejön megnézni, hogy nem délibáb vagyok-e, és meg vagyok mentve- gondolom elégedetten- egy zseni vagyok. Bár, ezt eddig is tudtam."
Hagyom magam megbilincselni, amin Norrington csodálkozik, ezért kétszer is átmotoztat. Amikor a beázott stukin, a csorba bicskán és az üres butykoson kívül nem találnak semmit, ártatlan képpel vonogatom a vállamat. Nézem, ahogy a férfiban lassan felmegy a pumpa.
-Tudom, hogy titkolsz valamit, mocskos kalóz!- üvölt fel hirtelen. Ismét vállvonogatása felelek.
-Motozzák át újra!- adja ki a parancsot az immár paradicsomvörös férfi. Látom, hogy vérszemet kapott, és lassacskán jobban érdekli, hogy mit "titkolok", mint a csata kimenetele. Hogy miből következtetek erre? Az elmúlt percekben a bárka három találatot kapott, két vitorla ég, és a fél legénység a vízben van. Ő pedig még csak nem is akar intézkedni. Még az sem zavarja, amikor egy semmiből jövő puskagolyó fejbe találja az egyik emberét, aki éppen a zsebemben kutatott.
Norrington összeszorított szájjal nézi, ahogy a katonái újra meg újra végrehajtják a feladatot. Eleinte azon bosszankodok, hogy ezeket a férfiakat nem tanították meg kutakodni (mégis ki keresne fegyvert a ruhák mellrészében?), de egy Norrington válla fölött közeledő pont elvonja a figyelmemet.
Az említett pont kötélen lendül, talppal jön felénk, és hosszú rasztacsíkot húz maga után.
Norrington megfordul, hogy megnézze, mi olyan érdekes, amit fél perce bámulok, és képen találja a bizonyos pont csizmája.
Jack le sem teszi a lábát, csak megragad a derekamnál fogva, és továbblendül velem együtt. Egy harci üvöltés tör ki belőle. Amikor tőlünk pár centire süvít el egy ágyúgolyó, csatlakozok az ordítók csapatához.
Érzem a forróságot a hátamon, ugyanis már Norrington egész bárkája lángokban áll.
-Komolyan nekem kell megmentenem a sejhajodat?- morog Sparrow.
-Neked is szia, Jack- felelek nyugodtan- És igen, elvégeztetem a piszkos munkát másokkal.
-Bedobjalak a vízbe?- ajánlja a kalóz.
-Tőlem- vonok vállat- Szépen elúszhatok. Vagy akár magaddal is vihetsz, és én meg elvégzem a te piszkos munkádat.
-Felmosnád a fedélzetet?- csillan fel Jack szeme.
-Hülye. Megölném Jonest- forgatom a szememet.
-Mi?
-Mit mi? Te a Gyöngyön akarsz maradni, ugye? Nos, ha megölöd Jonest, te leszel a Hollandi kapitánya, és el kéne búcsúznod szeretett teknődtől. És csak tízévente mehetnél partra, szóval még csak nem is bulizhatnál egy jót Tortugán. Ja, és ha nem végzed a feladatodat és nem szállítod a holtakat a túlvilágra, te is növeszthetsz olyan szép polipszakállat. És ez életed végéig érvenyes. Úgyhogy a helyedben hagynám, hogy az önfeláldozó Freya ölje meg Polipfejet- magyarázom, mint egy ovisnak.
-Ennyire akarsz polipszakállat és bulitilalmat?- ráncolja a homlokát Jack.
-Nem. De a bosszú és a hírnév... megéri, nem gondolod?
-Jó, megölheted apádat, ha annyira akarod- von vállat Sparrow.
-Nem a te engedélyedre vártam- azzal elengedet Jacket és a kötelet, és ügyesen landolok a Hollandi fedélzetén.
-Ez hülye- hallom még az elsuhanó Jack hangját.
-Hülye a nénikéd!- üvöltök utána, azzal kirántok egy kardot egy hullából, hogy bevethessem magam a csatába.
Nem igazán így képzeltem el a viszontlátást.