-Mi van a 8. tagot otthon hagytátok?
-Nincs olyan szerencséd- szólalt meg mögülem egy ismerőshang. Megfordultam és Álmos volt. Gyors léptekkel a többiek el is siettek, ezzel otthagyva engem vele.
-Kár, de én úgy tudtam, hogy nem jöhetnek külsősök.
-És ki mondta, hogy az vagyok?- várjunk ezzel azt akarja mondani, hogy úgyan arra az egyetemre járunk és mi van, ha ez az ő bulija- Kérsz nyújtotta felém a narancslevet.
-Köszi- el is vettem tőle az inni valót aminek kicsit fura íze volt.
-Te itt laksz?-kérdeztem tőle.
-Igen, miért talán szeretnél ide költözni?
-Mért akarnák? Tökéletes nekem ott , ahol vagyok.- mosolyogva kortyolt italába.
-És hol hagytad a barátnőidet?-pillantott rám érdeklődve.
-Emma nem egyetemre jár, Kinga meg egy fiúval van.
-Értem és neked van barátod?
-Nincs és nem is szeretnék egy darabig-jelentettem ki.
-Oké, de ha meggondolnád magad csak szólj. De mielőtt félreértések lennének nem miattam mondom ezt- ezt nem igazán értettem, de jól van.
-Okés- nem igazán tudom, hogy mit kellett volna erre válaszolnom.- viszont megyek megkeresem Kingát.
.............................................................................................................................................................
Reggel arra ébredtem, hogy fáj a fejem. Mikor kinyitottam a szemem nem egy ismerős helyen ébredtem fel. Ahogy körbe néztem észre vettem, hogy nem egyedül vagyok és egyből magamra néztem és hála égnek volt ruha rajtam. És majdnem meg nyugodhattam volna , ha nem Álmos feküdt volna velem egy ágyban. Gyorsan kikeltem az ágyból és gyors léptekkel siettem az ajtóhoz, amikor felébredt.
- Hova sietsz?-kérdezte komás hangján.
-Öhm, sehova itt se voltam csak álmodsz még mindig-gratulálok Lia csak te lehetsz ilyen barom, hogy ilyet mondasz. De szerencsémre tovább aludt. ........
-Szia, hála égnek itt vagy. Azt hittem haza mentél- ölet meg Kinga.
-Nem. de te tegnap hol voltál?
-Képzeld el sem tudom hinni és valószínűleg majd te se.
-Miért mit csináltál?-kezdtem meg ijedni.
-Lefeküdtem egy másodéves egyetemistával -kezébe temette arcát.
-De hogy, hogy emlékszel rá? -nagyon sokat ívott lehetetlennek tartottam, hogy emlékszik rá.
-Mert én sem ittam, ahogy te sem.
-Értem, de haza kéne mennem, ha szeretnél még beszélgetni gyere nyugodtan-ajánlottam fel.
Már majd nálunk voltunk mikor megszólalt Kinga-És veled mi volt az este?-reméltem, hogy rólam nem fog kérdezni, de nem így lett.
-Hogy érted?-pontosan tudtam, hogy mire kíváncsi, de időt kellett nyernem amíg kitalálok valami hazugságot.
-Nem kerültél össze senkivel?-kíváncsiskodott.
-Nem, igazából miután magamra hagytál egy kicsit beszéltem a monroe-s srácokkal-hazudtam, de nem teljesen.
-Tényleg ne haragudj meg szegtem az ígéretemet. Kérhetsz tőlem bármit, ha kel egy hónapig megírom majd a házidat -szőrnyen érzem magam, hogy én hazudtam még is ő akar ki engesztelni. Bár mondjuk ha nem hagy magamra, akkor nem alakul így az este meg a reggel sem.
-Nem kell.
-És ismerkedtél egyetem társaiddal? -kérdezősködött tovább.
-Nem -el is felejtettem, hogy barátkoznom kellett volna, hiszen hétfőn kezdődik a suli.
.......
Később Emma is átjött hozzánk. És elmondtunk neki mindent az estéről. 10 óra fele haza mentek.
☯✝ Tegnap hamar elaludtam és elfelejtettem kirakni a 5.részt. De ma hozok még 3 részt. ✝☯
YOU ARE READING
Nem tudhattam előre..... [Befejezet]
FanfictionLiána nem rég költözött fel Budapestre. Rengeteg barátra tesz majd szert és élményre. Először fúra volt neki a Pesti élet, de hamar hozzá szokott. De egy valamire nem számított. -Szeretlek. -Tudom, én is, de jobb lesz ha csak barátok maradunk. -Tén...