Nem tudhattam előre..... [Befejezet]

Érdekes (11.rész)

Reggel fáradtan keltem ki az ágyból, de mégis mosolyogva mentem kiszülődni. Miután elkészültem és megreggeliztem, össze szedtem a cuccomat és indultam is el otthonról. 

-Szia -köszöntöttek a lányok kórusban úgy néz ki, hogy Kitti se aludt sokat legalábbis a karikák a szeme alatt erről árulkodtak. 

-Sziasztok -köszönök vissza nekik -mi a helyzet?

-Egész éjszaka nyomoztam és a fél fiú sereget kizárhatjuk. Viszont vannak olyanok is akikről nem tudok semmit mivel nem találtam semmit róluk a netten, azokkal személyesen kéne beszélni -mondja két ásítás között.

Mikor a szekrényekhez értünk Álmos fogadott minket.

-Úgy nézz ki most nincs semmi meglepetés -mosolyodik el gúnyosan. 

-Hála égnek, úgy sincs esélye és nem is lesz ha továbbra is küldene ilyeneket -mondom mélyen a szemébe nézve. De hamar leveszem róla a szemem, amikor is valami kiesett a szekrényemből ahogy kinyítottam. -Most ez komoly? -egy szívecske alakú piros lap esett ki a földre. Legugoltam és felvettem a földről és össze gyűrve kidobtam a kukába. 

-Most ez mért kellett? -támad rám Kinga. 

-Mert nem fogok egy olyan levelet elolvasni amiben nyálas üzenetet írt és nincs feladója se -jelentem ki. 

-Uhhh, valaki nem szereti, ha oda vannak érte -erre a mondatra csak fenyegetően néztem Álmosra -mármint más lány örülne ennek, még te inkább felrobbansz. De ha tudom, hogy egy kis névtelen levéllel így fel lehet ídegesiteni, minden nap küldtem volna neked egyet -mielőtt bármit is mondhattam volna vígyorogva elsietett. 

-Kitti mond csak őt ki tudtad zárni? -érdeklődik Gréta. 

-Nem -néz le telefonjára.

-De kizárhatod, mivel barátnője van -jelenti ki szomorúan Kinga.

-Még is mióta? -csodálkozik el Gréta. 

-Nem tudom úgy kb. 9 hónapja, de lehet hogy több ideje. Nórának hívják, nagyon kedves lány -néztünk rá aggódva, hiszen olyan lazán mondta mint akit nem érdekel -mi van?

-Barátnője van és te így is azt hiszed van nála esélyed? -fagyot le Gréti.

-Esély mindig van mindenre -feleli tök nyugódtan.

-Honnan tudod, hogy kedves? -érdeklődik Kitti is.

-Egyszer-kétszer találkoztam vele, még régebben mikor még követtem néhányszor Álmost -ereszt egy halvány mosolyt. 

-Lia? -zökkent ki Kitti integető kezével.

-Öhhmmm..........Itt vagyok csak elcsodálkoztam, hogy még nem volt szerencsém vele találkoznom -hát igazából ez szíven ütött. Titkon reméltem, hogy ő a titokzatos bokoló. Kicsit magam alatt haladva mentem a matek terembe. Mikor beléptem mindenki rám figyelt. Először nem tudtam miért, ahogy Kitti se , de hamar meg tudtuk az okát. Az asztalomon egy úgyan olyan levél fogadott, mint amilyet kidobtam nem régiben. De mielőtt elvehettem volna a levelet, beelözött Kitti.

-Mielőtt kidobnád legalább olvasd el! -rakja fel mutató úját.  Válaszul én csak bólintottam. Mikor kínyitottam ez a szöveg nyílt elém. -Na mit ír? -hajol közelebb Kitti.

-,,Remélem ezt a levelet nem dobtad ki, mint az előzöt. Tegnap láttam, hogy még a barátaid örültek a virágnak te annál kevésbé. De azért remélem tetszet és, hogy majd a közzel jövőben adsz majd  egy esélyt, de addig is remélem mosollyal olvasod majd leveleimet és szívesen fogadott majd a kis aproságokat is. Ha közel állok majd a lebukáshoz elmondom ki is vagyok, addig élvezd ezt a megtiszteltetést" -olvastam fel. 

-Kitől van? -kérdezi Daniéla. Daniéla egy csoport társam mindig szeret a közép pontban lenni, de tud kedves és megértő is lenni. 

-Nem tudom, mint hallhatad nem írták alá -vílágositom fel.

-Ezek szerint akkor titkos hodolod van -lelkesedik be ő is és a többiek is.

-Gyerekek mi ez a hangzavar? -jön be a matek tanár.

-Lia valakitől szerelmi vallomásokat kap, de nem tudja kitől -mondja Daniéla.

-Gratulálok a titkos udvarlóhoz, de a magán élete és nem hiszem, hogy bárkire is tartozna -nézet körül a társaságon. 

Suli után egyből ismételten hozzám vezetett az útunk. A szobámba érve egyből Kitti a táblához ment és le is szedte a fiúk képé, akiket ki tudott zárni. De Álmos képénél meghátrált.

-Őt is leszedjem? -kérdezi kínosan.

-Igen, hiszen van barátnője -erősködik Kinga. 

-Szerintem valakinek meg kéne kérdeznie hiszen több megerősítést ígényel, mivel mi még nem láttuk és nem utalt volna rá -áll ki Gréta Kingával szembe és végül rám terelik teintetüket. 

-Szerintem hívd fel és kérdezd meg tőle! -parancsol rám Gréti.

-Miért pont én? 

-Mert te közelebb állsz hozzá, mint mi. -Miután rá vettem, hogy hívjam fel a telefon kicsörög és egy kis idő után ki is nyomott. De pár másodperc után vissza is hívott. Felvettem és kihangosítottam, hogy a többiek is hallják beszélgetésünket. 

-Szia, Lia. Mi újság? -kérdezi vidáman.

-Szia, semmi. Veled? -csuklot el a hangom.

-Baj van? -hangja agodóvá vált hirtelen.

-Nincs. Miért? -nézzünk fúrán egymásra a lányokkal.

-Semmi csak fúra volt a hangod. Na de mibe segíthettek? 

-Miből gondolod, hogy segíteni kellene? -dobom vissza a labdát.

-Előszöris nem illik kérdésre kérdéssel felelni, másodszor pedig nem igazán szoktál felhívni csak úgy. Nos, mit tehettek érted? -kis hezitálás után úgy döntöttem felteszem a nagy kérdést felé.

-Csak az érdekelne, hogy igaz a pletyka ami szerint barátnőd van? -nyögöm ki nagy nehezen.

-Igen igaz, de kitől hallotad? -Kinga suttogta nekem, hogy mondhatom, hogy tőle tudom.

-Kinga mesélte.

-Értem, van még valami vagy lerakhatlak? -felnézek a csajokra akik bologatnak, miszerint lenne még valami így át adtam a telefonomat Kittinek. 

-Szia, Kitti vagyok. Tudod Liának van aki titkos üziket hagy meg ilyenek. Szóva mi úgy döntöttük, hogy kiderítjük, hogy ki az. Viszont nem mindenkit tudunk kízárni, és arra gondoltam talán segíthetnél

-Igazából most nincs semmi dolgom, szóval segítek, de ezt Liától kel hallanom, hiszen azért ez még is az ő magán élete -azt hittem rosszul hallok , hogy kivételesen kikéri a véleményemet.

-Hát ha át tudnál jönni azt megköszöném -mondom tömören és gyorsan.

-Oké, akkor elindulok.

Miután Álmos át jött sokat hallatunk hála neki sok embert ki tudtunk zárni és adót egy csomó jó tippet, hogy derítsük ki a személyt.