Első két hetem (6.rész)

49 4 0
                                    


Később Emma is átjött hozzánk és elmondtunk neki mindent ami az este folyamán történt.

Hétvégén nem volt semmi izgalmas sorozatot néztem.

................ 

Reggel korán keltem, hiszen ma elkezdődik az egyetem. Reggeli után indultam is. Bár gyalog is csak 20 percre vagyok az egyetemtől , még is Kíra ragaszkodott hozzá, hogy elvigyen.

.....

Az egyetem udvarán voltam, mikor is valaki nekem jött - Jaj, ne haragudj. Nem szándékos- szólalt meg rögtön egy szemüveges, alacsony, barna szemű és hajú lány.

-Nincs semmi gond. Lia vagyok és te?-nyújtottam felé kezemet.

-Kitty. Várjunk Lia mint Liána,-fogott velem kezet.

-Igen, miért?

-Az osztályfőnök engem bízott meg vele, hogy segítsek neked az első héten, meg vezesselek körbe meg ilyenek-jött zavarba.

-Ne aggódj nálam nem számít az első benyomás- Berlin megtanított rá, hogy nem szabad első látásra vagy hallásra negatív véleményt le szűrni, de pozitívat sem, jobban meg kell ismerj valamit / valakit, hogy véleményezni tud. -egy csoportba járunk?

-Igen. És ha most jó neked akkor körbe is vezetlek-indult meg válaszomat meg várva se.

Nagyon szép volt az egyetem. Hatalmas udvara és könyvtára volt. 3 emeletből állt az épület. A földszinten volt a porta és a szekrények is. Az első emeleten voltak az első és a másod évesek, a 2. emeleten a harmad és a negyed évesek voltam, a 3. emeleten az ötöd évesek és a könyvtár, tanulószobák voltak. Minden folyosó végén volt egy tanári is. A földszintre megérkezve megmutatta melyik a szekrényem.

 - Ha szeretnéd cserélhettünk szekrényt-mondta mosolyogva.

-Miért nem lenne jó nekem?-érdeklődtem.

-Próbáltam beszélni az igazgatóval, hogy ne egy harmad éves melletti szekrényt kapj, de sajnos nem sikerült -nézett le a földre.

-Nem baj, köszönöm, hogy meg próbáltad, de nem zavar úgy is csak reggel  meg tanítás után fogok szekrényezni.

-Biztos?-nyújtotta felém a kulcsomat.

-Igen biztos.

-Mehetünk órára?-én csak egy bólintással jeleztem neki.

A 103-as terem volt a miénk. A terembe belépve mindenki rám nézett, de csak mentem Kitti után. 

-Szeretnél mellettem ülni?-kérdezte mosolyogva. Igent mondtam neki, hiszen mást nem ismertem Kingán kívül.

-Sziasztok-köszönt nekünk Kinga, amin meglepődtem, hiszen már harmadéves.

-Szia, milyen volt a hétvége?-kezdet el vele beszélni Kitti.

-Fárasztó, de jó-felelte.

-Bocsi, hogy közbe szólok, de te hogy kerülsz ide?

-Azt amit te, jöttem tanulni-kicsit flegma volt, de lehet csak fáradt, olyankor mindig bunkó. -Jah vannak órák amin össze vagyunk keverve más csoportokkal-szólt közbe Kitti.

......................................................................................................................

Nos, el telt egy hét unalmas volt és fárasztó , de végre  vége. Mint kiderült a szekrényem Álmos mellett van és több közös óránk van szám szerint 4: Matek, Irodalom, Ének és Dráma.  Kingának mai napig nem mondtam el az igazat és egy kicsit van is lelki fordulásom, de Kittinek elmondtam és szerinte nem probléma, ha nem mondasz el mindent még a legjobb barátnődnek sem, hisz mindenkinek jár magán élet is. Kittivel nagyon jobba lettünk ez alatt a rövid idő alatt is remélem ez így is marad. Emma és Kinga is jobban kijönnek egymással mint én velem. Álmos írt nekem messengeren, de nem írtam neki és nem is nyitottam meg, mert nem akarom megbántani Kingát, hisz mindig Álmosról beszél , szerintem tényleg tetszik neki, de még beszélni se mer oda menni hozzá, szóval nem hiszem hogy lesz köztük bármi is, ha Kingán múlik. 

.........................................................................................................................


A hétvége ugyan úgy telt mint az előző annyi különbséggel, hogy Kittivel is találkoztam. Most úton vagyok Kingához, mert megbeszéltem vele, hogy  együtt megyünk a suliba. Az udvarra beérve megpillantottam Álmost és Falkont vagy is Patrikot. Csak tovább mentem mellettük. A lépcső indultam felfelé mikor észre vettem, hogy valaki jön utánam. Ki más lett volna, mint Álmos. 

-Szia, beszélnünk kell-tért rögtön a lényegre.

-Nem hiszem, hogy lenne miről.

-A bulin történtekről lenne szó -megálltam a lépcsőn és felé fordultam- nem emlékszem semmire, de azt tudom, hogy te voltál velem egy szobába, így reméltem, hogy eltudod mondani, hogy történt-e bármi is köztünk -folytatta.

-Bocs , de én sem emlékszem. Az az utolsó emlékem, hogy veled beszéltem, majd elmentem megkeresni Kingát, akit nem találtam meg, majd valakinek neki mentem és innen kép szakadás. A következő emlékem az, hogy egy szobába ébredtem veled, majd gyors összeszedtem a cuccomat és haza mentem.

-Én még emlékszem mi történt utána. Ricsinek mentél neki-és ekkor megszólalt a telefonom Kinga volt az, gyors fel is vettem.

-Szia, mindjárt fent vagyok-mondtam neki. Azt felelte jó és, hogy ő is elindul lefelé, majd lerakta a telefont. 

Gyors Álmosra pillantottam és megkértem, hogy találkozunk suli után, hogy elmondhassa mire emlékszik. Majd utána gyorsan futottam a lépcsőn, hogy minél feljebb legyek és ne legyen gyanús Kingának semmi.

Az egyetemen találkoztunk Kittivel is meg Grétivel is. El is felejtettem bemutatni Grétit. Töri óráról ismerem meg Bioszról. Nagyon kedves, aranyos lány. És vele is jóba vagyok, ahogy a többiek is, a sulinkban eléggé népszerű ugyan is Gréti másod éves, de a barátja Krisztófer ötöd éves, ők az egyetem álompárja.

..................................................................................

Egyetem után beültem  Álmossal egy fagyizóba megbeszélni a bulin történteket. 

-Nos, folytasd, hogy mire emlékszel még-tértem rögtön a lényegre.

-Ricsinek mentél neki, aki felvitt a szobámba, majd szólt nekem, hogy fent vagy és, hogy eszméletlen vagy. Így hát felmentem, majd láttam, hogy nincs semmi bajod ott hagytunk , hogy aludhass, többre én sem emlékszem.

-És Ricsi, ő lehet, hogy emlékszik-gondolkoztam gyorsan el.

-Annyira részeg volt, hogy nem hiszem. Csoda, hogy még tudod beszélni- klassz és most mit tegyek. Sose fogjuk meg tudni, hogy mi is történt igazán. 

-És Ricsin kívül nem volt senki ott?-csak nem hagytak ott egyedül.

-Nem tudom. Beszélhettek a fiúkkal, hátha valaki tud valamit.

-Jól van,de most már mennem kell.

-Oké, majd hívjalak vagy írjak vagy valami?-kérdezte bizakodóan.

-Inkább írj majd- és ezzel el is köszöntünk egymástól és már mentem is Kittihez, mert meg beszéltük, hogy tanulunk együtt.Nem tudtam koncentrálni így haza jöttem tőle és sorozatot néztem, de az se nagyon terelte el a figyelmemet. Idő közben írt Álmi is, hogy Dhionn vagy kit hagytak ott velem, de ő lement bulizni, így Patrik marad ott velem, aki elvileg emlékszik mindenre. Holnap találkozok velük. A szívem gyorsabban vert és nem tudtam miért. Lehet, hogy félek, hogy történt valami köztem és Álmos közt, mert ha igen, akkor képtelen leszek elmondani Kingának az igazat és lehet, hogy megharagudna rám. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.

Nem tudhattam előre..... [Befejezet]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora