HOPE { Pszichopatába szeretve 2. }

14.

Miután Isaac szívességből kitépte ennek a felpaprikázott nőnek a nyelvét, mintha mi sem történt volna, visszaültünk a helyünkre. Nem éreztem bűntudatot, amiért erre a cselekvésre ösztönöztem, hiszen meg sem kellett volna kérnem, Isaac magától megtette volna. Viszont az, hogy valaki számára útban vagyok, nagyon is nyugtalanító volt. Próbáltam terelni a figyelmemet, még azt is szemtelen módon végignéztem, ahogy egy szerelmes pár próbálja diszkréten taperolni a másikat. A jelenetet pedig Isaac is végignézte, aztán közösen megállapítottuk, hogyha ezt ilyen szenvedélyesen fogják folytatni, akkor ennek tudjuk mi lesz a vége. És ekkor Isaac felvetette ötletként, hogy mi lenne, ha példát vennénk róluk, mire azt válaszoltam, hogy kilenc hónap. Szóval, ja. Elvoltunk.

Nem tudom, mikor hunytam le a szemem és mikor aludtam el, csak arra eszméltem fel, hogy valaki bökdösi az oldalamat.

-- M-m-mi van? -- nyöszörögve ültem fel, hajam akárcsak egy szénakazal, már csak egy műanyag vasvilla hiányzott bele.

-- Kócos vagy. Ha egy szénakazal lennél, felgyújtanálak -- mondta Isaac visszatartott nevetéssel -- Oké, ez szar volt.

Mielőtt válaszolhattam volna, megszólalt a lègiutas-kísérő barátságos hangja a hangszóróból: Hölgyeim és uraim, megérkeztünk a Daniel K. Inouye nemzetközi repülőterère. Megérkeztünk Honoluluba az Egyesült Államok 50. tagállamának, Hawaii államának és egyben a Hawaii-szigeteknek a fővárosába.

-- Úristen -- suttogtam elèrzèkenyülve, a lépcsőn megállva egy pillanatra. Amerre néztem, pálmafák voltak mindenfelè. Innen a tengert is látni lehetett, ami a napfényben türkizkéken csillogott. Ó, te jó ég, tényleg itt vagyunk! Alig várom, hogy beljebb menjünk a városba. Annyira izgatott voltam, hogy majdnem elestem a saját lábamban.

-- Aloha, kicsim -- miután lejöttünk a lépcsőn Isaac boldogan felkiáltott, megpörgetett a levegőben, majd a hajamba túrt és szenvedélyes csókot nyomott a számra. Nem tudom, hogy a fülledt, meleg levegőtől kezdtem-e el szédülni, vagy Isaac forró csókjátol... mindenesetre élveztem.

-- Szerinted fogunk majd látni kakasokat? -- kérdeztem kíváncsian, mivel úgy olvastam, hogy Hawaii szigetén szabadon mozognak és egyfolytában kukorèkolnak.

-- Én már látok egyet.

-- Hol? -- nézelődtem körbe.

-- Itt áll előttem -- mondta vigyorogva, mire elnevettem magam.

Aloha, Honolulu.