Alphas' omega | JiTaeKook ff. |🔞

2. rész

  V kifinomult érzékszervei azonnal kiszagolták a farkasok illatát. Sokan voltak minden irányban. "Egy falka"kapcsolt azonnal. Amióta elűzték nem volt falkája, farkasokkal is alig találkozott. Egyedül járta az erdőket, nem voltak társai egy pillanatra sem. A magányhoz szokott szervei szinte túlterhelődtek a sok beszéd, morgás es inger miatt, amit a fajtársai okoztak.
  Újra emberi alakban volt. A körmeit a tenyerébe mélyesztette, hogy rendet teremtsen a gondolatoktól kavargó fejeben. Ez kicsit segített, szóval kinyitotta a szemét. A tető fagerendája volt az első, amit megpillantott, az idejet sem tudta mikor aludt utoljára fedél alatt.
  -Felébredtél?-szólalt meg a sarokból egy fiatal sötéthajú férfi, mire V ijedten felült. A farkas sosem volt jó az emberi kapcsolatokban, úgyhogy azonnal Taehyung mögé rejtőzött.
  -Hol vagyok?-kérdezett vissza remegve a fiú, miközben észrevette, hogy az alkarját átszelő vágást gondosan bekötötték és valószínűleg ki is tisztították.
  -Biztonságban, a falkámnál-a férfi vörös szemében megcsillant valami, amit meginkább birtoklási vágynak, vagy tekintélynek lehetett betudni.
  -És te ki vagy?-húzta be maga alá a lábait Tae, hogy valami beszélgetéshez alkamas pozíciót tudjon felvenni, mert a félig fekvést nem találta megfelelőnek.
  -Jungkook-biccentett az alfa. Lassan felállt, majd Taehyung ágya mellé lépett és úgy nézett le a fiúra. Az egész tartása tiszteletet parancsoló volt, mintha az ember egy egyszerű porszem lenne mellette. A fiú akaratlanul is hátrébb húzódott néhány centit.
  -És az embered?-kérdezősködött tovább az omega.
  -Kookie-grimaszolt gúnyosan a férfi, mintha az emberi énje egy gyengeség lenne, vagy hiba, amit rejtegetni kéne.
  -Ummm-bátortalanodott el Taehyung és lesütött szemmel az ujjait kezdte bámulni. Zavarban volt az alfátol. A szíve mélyén tudta miért, de még nem merte bevallani magának.-Beszélhetek vele?-motyogta végül maga elé.
  -Nem-jelentette ki határozottan Jungkook, majd lassan közelebb hajolt a másik farkashoz. A szájukat mindössze 10 centi választotta el, amikor az alfa emberi énje eddig soha nem látott erővel kezdett küzdeni a kijutásért a felszínre. Az omega kicsit ijedten, lesápadva figyelte, hogy Jungkook szeme másodpercenként változtatta a színét barnára, majd szinte azonnal vissza vörösre.
  Taehyung meg akarta védeni a férfit, hogy ne kelljen szenvednie, mert látszott, hogy belül kínlódik. Nem tudta miért, egyszerűen ösztönből jött az egész, ahogy a kezét finoman az alfa arcára simította, mire a másik zavarodottan nézett fel rá. Valószínűleg nem sokszor érintik meg így a reakciójából ítélve.
  -Ne harcolj magaddal-suttogta lágyan, amitől a farkas lelkében tomboló vihar csillapodott-Nem muszáj találkoznom vele.
  -Ő is akarja-morogta maga elé Jungkook bosszúsan.-Kaptok 10 percet aztán visszajövök.-azzal a szemei kávébarnára váltottak.
  -Kookie?-kérdezte bizonytalanul Taehyung a változast látva.
  -Igen?-pillatott fel egy pillanatra a kezei nézegetéséből a férfi.-Régen uraltam már a testem.-adott magyarázatot az igen különös viselkedésére.
  -Nem vagy jóban a farkasoddal?-húzódott hozzá közelebb az omega akaratlanul, így már szinte egymáshoz simultak.
  -Jungkook szeret irányítani-sóhajtott fáradtan és lehunyta hozzá a szemét, majd újra Taera nézett.-Te is érzed, ugye? Egybe tartozunk.-a fiú bólintott, mire a sötéthajú büszkén elvigyorodott. A omegának ekkor eszébe jutott az őt üldöző másik farkas. Vele is érzett hasonlót. "Az lehethetlen"szólalt meg V."Senkinek sincs 2 társa".
  "Akkor az mi volt? Tudom mit éreztem"ellenkezett Taehyung. Hinni akart magának, Kookienak és Vnek is, de szinte mindannyian mást mondtak, ez pedig összezavarta.
  Kopogas törte meg a csendet, ami pillanatnyilag beült közéjük, aztán szinte azonnal nyílt is az ajtó. Mindketten az erkező irányába kapták a fejüket, aki jelen esetben egy alacsonyabb, de izomos szőkés férfi volt.
  -Kookie?!-csodálkozott a jövevény az alfa láttán. Úgy nézett ki neki is meglepetés, hogy az emberi énnel találkozhat.
  -Yoongi!-váltott színt azonnal a sötéthajú férfi szeme és az említettnek egy villogó vörös íriszű mérges farkassal kellett szembenéznie.-Nem mondtam, hogy bejöhetsz.-felemelkedett az ágyról és úgy magasodott a másik fölé.
  -A Fehér Hold alfa van itt-közölte Yoongi teljes lelki nyugalommal.
  -Hogy mi?-vonta fel a szemöldökét Jungkook.-Mit csinál itt? Mit akar?
  -Fogalmam sincs-vont vállat a farkas, aki láthatólag egyaltálán nem tartott a sötéthajútól.-Csak veled meg az omegaval hajlandó beszélni.-erre az alfa szemében felizzott a birtoklási vágy. Taehyung csak az övé és senki nem veheti el tőle. Nem a semmiért küzdött meg Dusk-kal nem is olyan régen. Most pedig, hogy van annak mersze idedugnia a képét. Alulmaradt a harcban, ahogy a helyén is maradhatna.
  -Ellenséges?-szólt bele a beszélgetésbe Tae, akiről szinte meg is feledkeztek. Yoongi megrázta a fejet.
  -Kiséret nélkül jött, teljesen egyedül-ismertette a helyzetet közönyösen a szőke-Viszont elszánt. Valószínűleg nem megy el, amíg nem éri el, amit akar.
  -Akkor most elpusztíthatom-jutott Jungkook eszébe hirtelen és már indult volna ki a házból, de Taehyung felpattant az ágyról, majd elkapta a karját.
  -Ki az a másik alfa?-kérdezte az omega még mindig a sötéthajú mellett állva.
  -Reggel ő üldözött-morogta Jungkook kicsit idegesen, ha a másik, sokkal kisebb farkas nem lett volna a közelében valószínűleg tombolt volna, de a társa valamilyen szinten visszafogta az indulatait. A levegő szinte sistergett a férfi feszültségétől. Taehyung viszont félt, hogyha az alfák egymásnak feszülnek, akkor ő közéjük kerülhet, ami megijesztette. A másik farkas érte jött, biztos volt benne. És a lelke egy része ment is volna vele, de a többi inkább Jungkookkal maradt volna.
  -Lehet meg kéne próbálnotok beszélni-próbált táncolni az ingatag talajon, hogy senkit ne haragítson magára. Találkozni akart a másik alfával, látni akarta a saját szemével, érezni akarta a környezetében.-Kérlek, csak próbáljátok meg-tette össze a kezét es nagy szemekkel pislogott fel a férfire.
  -Johhh-sóhajtott végül Jungkook és az omega karját határozottan megragadva elindult. Taehyungnak szinte rohannia kellett a férfi hosszú léptei mellett, így ideje is alig volt megnéznie magának a falka területét. Kisebb házak, nagyrészt fehérek, de akadt néhány színes is. A farkasok akár emberi, akár állati formában voltak éppen fejet hajtottak az alfa előtt, hogy kifejezzék a tiszteletüket.
Amint beléptek a falucska közepén lévő egyik ház ajtaján az eddig a falnak dőlő szőke férfi ellökte magát és magabiztosan eléjük lépett. Taehyung lélegzete elakadt, ahogy a másik alfa közeledett hozzá. Vele is ugyanazt érezte. Körülötte akart lenni, megérinteni, hozzábújni. Aztán a tekintete Jungkookra vándorolt, mintha ő lett volna a tőkesúlya, aki visszarántotta a szőkeségtől.
  -Mit akarsz Dusk?-vonta fel a szemöldökét ellenségesen Jungkook, aki minél hamarabb túl akart lenni az egészen és elűzni a másik alfát.
  -Jimin vagyok. Duskot vissza kellett fogni, hogy ne ugorjon neked.-vigyorgott a jövevény és az állát felszegve Jungkook elé állt. Nem mutatott félelmet, pedig a másik farkas sokkal magasabb és talán még izmosabb is volt nála.-Viszont az az omega-mutatott Taere.-hozzám tartozik.
  -Ezt miből gondolod?-lépett hozza közelebb Jungkook Taehyungot védelmezőn maga mögé húzva, hogy a másik alfa még egy pillantást se tudjon vetni rá.
  -Érzem. Bevésődés.-döntötte oldalra a fejét Jimin.
  -Én is érzem és ő az enyém. Hozzá ne merj érni.-sziszegte Jungkook. "V kérlek gyere elő."hívta a farkasát kétségbeesetten Tae."Fogd vissza Jungkookot, hogy ne bántsa Jimint. Rád biztos fog hallgatni. Kérlek, kérlek." V mérlegelte magában mit tehet, aztán kicsit bátortalanul kimerészkedett a felszínre. Félt, hogy mindent el fog rontani, mert sosem volt jó a beszédben való kommunikációban, viszont érezte, hogy Taehyung már nagyon elveszettnek érzi magát a két alfa vitájába belekeveredve.
  -Hagyjátok abba-emelte meg a hangját, de azonnal megbánta és menekült volna el, viszont Tae nem engedte neki. A két másik férfi kérdőn fordult felé, mert nem számítottak rá, hogy a törékeny omega így rájuk fog kiáltani.-Csak ne veszekedjetek-motyogta maga elé elvörösödve halkan.
  -Taehyung?-nézett le rá Jungkook csodálkozva.
  -V vagyok-szorította össze egy vonallá a száját az omega. Minden bátorságát össze kellett gyűjtenie, hogy egyáltalán válaszolni tudjon a két pattanásig feszült idegű alfának.
  -V-siklott be a sötéthajú férfi mögé kecsesen Jimin és így pillantott a kisebb farkas kék szemeibe.-Te is érzed ugye? Hozzám tartozol, az enyém vagy.-a szavak, mintha méz lettek volna, édesen és lassan folytak ki a farkas száján, mintha hipnózisba ejtette volna az omegát, aki nem tudta elfordítani a tekintetét a sötét íriszpártól.
  -Ne manipuláld Jimin-tolta el a szőkeség vállát határozottan Jungkook. Az arcán tisztán látható volt a mardosó féltékenység. Először talált életében valamit, amihez tudott kötődni és ezt azonnal el akarják venni tőle. "Senkinek sincs 2 társa." szólalt meg benne halkan Kookie."Dusk lehet hazudik..."
  "Miert tenne ilyet?"értelenkedett Jungkook, de az emberi énje akaratlanul is bogarat ültetett a fülébe. Pár másodperc alatt annyi mindent gondolt át, hogy Jimin milyen negatív szándékkal akarná elszakítani őt a tátsától, hogy a birtoklási vágytól alig látott.
  Aztán elpattant belőle az utolsó gát is, ami visszafogta attól, hogy nekiugorjon a másik alfának és a farkasalakját felvéve ugrott a másik torkának.