A nyomozó/Lee Minho ff (Befejezett)

23

Órák után Sihyeont vártuk a teremben, hogy összepakolja a cuccát és menjünk. Wonwoo és Jungwoo lent vártak minket.

- kész vagy már? - kérdezte sóhajtva Hyoyeon.

- egy pillanat, csak nem fér bele ez a nyavalyás..! - tömte bele a füzetet a táskájába. - kész van. Mehetünk. - állt fel. A széket betolta utána mentünk le az aulába a fiúkhoz.

- azt hittük már sosem jöttök. - ásított Jungwoo amikor odaértünk. - mehetünk?

- igen. - bólintott Hyoyeon és elindult ki. Mikor kiértünk Minhot pillantottam meg az iskola előtt.

- basszus! - morogtam orrom alatt. - egy perc srácok. - rohantam oda Minhohoz. - szia, elfelejtettem mondani, hogy a barátaimmal elmegyünk egy kávézóba. - mutattam hátra a többiekre.

- mostanában nagyon feledékeny vagy. - nézett a hátam mögé, majd rám. - csak nincs valami baj?

- Jia ! Hozd a barátodat is! - kiáltotta Wonwoo, amire hátra fordultam.

- v-van kedved jönni? - néztem rá. A többieket kezdte nézni, aztán engem.

- menjünk. - fogta meg a kezemet. Kezénél fogva vezettem oda a srácokhoz.

- srácok, ő Minho. - engedtem el a kezét.

- sziasztok. - Sihyeon alaposan végig mérte, majd egy elismerő pillantással ajándékozta őt.

- Sihyeon. - intett a fiú felé, majd mellém sétált. - nem tudod mit hagysz ki. - suttogta a fülembe, amire elnevettem magam.

- Wonwoo. - biccentett a vörös hajú fiú.

- Jungwoo, nem te vitted haza aznap, amikor történt a merénylet, vagy mi?

- de. - helyeselt Minho.

- engem már ismersz. - mosolygott Hyoyeon. - na, akkor menjünk. - csapta össze a kezeit és megindult előre.

- rossz irány. - fordította jobbra Sihyeon. - karácsonyra iránytűt, vagy térképet adok neked. - fogta homlokát.

- de arra hosszabb az út. - fordult vissza.

- nem baj, legalább lesz időnk beszélgetni is. - fordította újra jobbra.

- te tudod. - vont vállat és elindult. Minho a kezem után kapott.

- nem fáj a vállad? - néztem fel rá.

- nem. - rázta fejét előre nézve.

- szólj, hogyha fáj. - bólintott és erősebben fogta a kezemet.

- hé Sihyeon! Kapcsolsz zenét? - dobott Jungwoo egy hangszórót Sihyeon kezébe.

- milyet? - kérdezett vissza és bekapcsolta a hangszórót.

- akármilyet. - miután rácsatlakozott a hangszóróra elsőnek valami pörgősebb dalt rakott be. Mikor megérkeztünk kikapcsolta a zenét és visszaadta a hangszórót Jungwoonak. Hyoyeon leültetett minket egy asztalhoz mondván, majd ő leadja a rendelést.

- és mióta ismeritek egymást?- kérdezte Wonwoo.

- körülbelül egy hónapja. - Minho még mindig a kezemet fogta. Az ölébe tette a kezemet és a mutató ujjammal játszott.

- hogy ismerkedtetek meg? - mielőtt Minho válaszolt volna közbe vágtam.

- hosszú történet. - húztam el a kezemet Minho öléből, de nem engedte. Most még jobban szorítja.

- ráérünk. - vont vállat mosolyogva Sihyeon.

- röviden a szülei bíztak meg azzal, hogy vigyázzak rá, mert nekik el kellett utazniuk, a bátyja pedig nem ért rá. - hadarta el.