A nyomozó/Lee Minho ff (Befejezett)

84

- ikreink vannak...- bambultam a semmibe.

- de hiszen ez csodás ! - ölelt magához. - Minho születésnapjára pont tökéletes ajándék ! - örvendezett.

- igazad van..- bólogattam. Akkor nem csak Changbin lesz keresztapa, hanem Felix is. - kérdezhetek valamit ? - pillantottam rá, majd újra a lépcsőt néztem.

- persze.

- úgy volt, hogy az egyik osztálytársam lett volna a keresztanya, de történt egy kis baj. Azt szeretném megkérdezni, hogy lennél-e a keresztanya ?

- ezer örömmel ! - ugrott a nyakamba. Otthon Minji leparkolt a ház előtt. - ez ki ? - a biztonsági övvel voltam elfoglalva. Minji hangjára felnéztem. Egy lány állt a kapu előtt.

- Jiwoo, az osztálytársam. Mit keres itt ?

- összevesztetek ? - fordította felém a fejét.

- fogalmazzunk úgy. - vontam meg a vállam. Kiszálltunk a kocsiból és elé sétáltam. - te mit keresel itt ?

- csak...- nézett rám, majd Minjire. - csak bocsánatot szeretnék kérni az osztály nevében.

- ki küldött ? - kérdezte Minji karba tett kézzel.

- se-senki. - táskájának pántját markolászta.

- ne hazudj ! Nyomozó vagyok, észre veszem, mikor hazudnak nekem !

- tényleg nem küldött senki ! - cikázott a szeme Minji és köztem.

- oké, bocsánatot kértél, mostmár mehetsz ! - toltam arrébb. Szinte éreztem, hogy végig nézi, ahogy elfordítom a kulcsot és belépünk a házba.

- mit csináltak ? - kérdezte amint beértünk a házba.

- elhitték, hogy Minho ölte meg az elnököt, és ellenem fordultak. Tényleg hazudott ? - sétáltam be a konyhába.

- nem.

- akkor miért mondtad, hogy hazudik ?

- csak teszteltem. - ült le az asztalhoz és bekapott egy szőlőt. - ki lesz a másik kereszt szülő ?

- Felix és Changbin.

- jaaaaj ! - kiáltott fel.

- mi a baj ?

- pont Felix..? - kérdezte ajkát beharapva, enyhe pírral.

- igen...csak nem tetszik ? - ültem le mosolyogva.

- tetszik ? Két éve koslatok utána...- takarta el az arcát.

- miért nem mondtad ? Ő tud róla ?

- ha neked nem mondtam el, akkor neki szerinted elmondtam ? - húzta magához a gyümölcsös tálat.

- nem. Szerintem nem utasítana vissza, kedves srác.

- nem is az, hogy visszautasít vagy sem, hanem az, hogy idősebb vagyok nála négy évvel, és nem tudom, hogy úgy is akarna, vagy nem.

- váárj ! Huszonöt vagy ? - teljesen lesokkolt. - de régi vagy ! - nevettem el magam.

- köszi. - húzta el a száját, de ő is elnevette magát.

- szerintem nem számít az a négy év. Legalább le tudod dominálni. - vágtam perverz fejet. Kuncogva takarta el a fejét.

- szerintem azt nem tudnám...- legyezte magát.

- kedves, szép, okos vagy. Szerintem Felix ezt nézi, nem pedig azt, hogy hány éves vagy. - nem mondott semmit. Mintha elgondolkodott volna. - ma pont jön Felix, tudsz vele beszélni, ha szeretnél. Ha kell kimegyek addig.

- tényleg ? Miért jön ? Baj van ? - kérdezte nagy szemekkel.

- hozz nekem pár papírt.

- akkor maradhatok ?

- persze. Tartunk egy kis csajos estét. - mosolyogtam rá.

- oké. - mosolygott. - főzzek valami finomat ?

- hát...ramyeonra éheztem meg, meg spagettire.

- értettem. - állt fel nevetve. - megcsinálom a ramyeont, te pedig a spagettit. Mit hol találok ? - fordult felém. 

- alul vannak a fazekak, abban a fiókban vannak az evőeszközök, poharak, tányérok. - mutogattam összevissza, remélve, hogy érti, amit magyarázok.

- oké. - guggolt le. Minji neki kezdett a főzésnek, én pedig ugyanúgy ültem a székben. Fejemet támasztva néztem, ahogy Minji forgolódik összevissza a konyhában. Részben vicces is volt. A csengőre figyeltünk fel.

- majd én kinyitom. - álltam fel. Az ajtóhoz sétáltam, s kinyitottam. Felix állt előttem egy nagy táskával és fényképezőgép állvánnyal. - szia...ez minek ? - biccentettem az állványra.

- majd meglátod. - vont vállat.

- oké..gyere be. - álltam arrébb. A táskát ledobta a földre, az állványnál nem volt olyan bátor. Szépen helyezte le a táska mellé.

- Jia ! Van hajgumid ? - kiáltotta a konyhából Minji.

- vendéged van ? - nézett rám Felix, miközben a konyhába sétáltunk be.

- csak Minji az. - legyintettem. - tessék. - adtam Minjinek egy hajgumit.

- köszi..- vette át miközben a gáztűzhely fölött ügyködött.

- szia. - Felix hangjára ijedten fordult meg.

- lassan három éve dolgozunk együtt, de még mindig nem szoktam meg a hangod. - mosolygott a fiúra. Felix elkuncogta magát, és leült az asztalhoz.

- a papírjaid készen vannak, csak személyigazolványt kell csinálni. - nézett rám. - szerintem azt is elfogják kérni. Kapsz egy parókát és egy heget az arcod jobb oldalára.

- be fogsz verni ? - kerekedtek ki a szemeim.

- dehogyis ! Minho meg is ölne....mű heg.

- ja..oké. Úgy már benne vagyok. - Felix a nappaliban összerakta a fényképezőgépet, engem egy fehér vászon elé ültetett.

- szőke, vörös, fekete, félig rózsaszín félig barna, vagy zöld paróka kell ?

- fekete. - táskájából előszedte a parókát, aztán a kezembe dobta. Feltettem a parókát, Felix megcsinálta a mű sebet, aztán csinált rólam pár fotót.

- megcsinálom a kártyát, aztán megyek. - tette ölébe a laptopot.

- okés. - a konyhába mentem. - unnie ! Nézd az új hajam ! - álltam meg mellette és hátra csaptam a rövid fekete parókát.

- ahh ! Nagyon szexi ! - döntötte hátra a fejét. - de a barna jobban áll.

- cöhh ! Engedj ide ! Csinálom a spagettit ! - toltam arrébb.

- Felix mit csinál ? - suttogta fülembe.

- a személyigazolványomat szerkeszti. - suttogtam vissza.

- maradhat vacsorára ?

- maradhat. - vontam vállat.

- köszönöm ! - nyomott egy puszit az arcomra. - Felix ! - ment be a nappaliba. Ugrálva jött vissza. - marad vacsorára ! - mondta visítását visszatartva.

- na tedd oda magad ! - biccentettem a pult felé.

- gurulni fog miután megvacsorázott ! - ropogtatta meg ujjait.