A nyomozó/Lee Minho ff (Befejezett)

46

Jaeho egy öleléssel búcsúzott a ház előtt. Megvártam míg elmegy, majd utána mentem be a házba. Minho pont a konyhából jött ki.

- késtél egy percet. - nézte karóráját. Becsuktam az ajtót, a macit leraktam a földre.

- itt voltam nyolckor, csak megvártam, míg Jaeho elmegy. - vettem le a cipőmet. Mikor fel akartam állni, megszédültem és neki estem a falnak.

- Jia! - ugrott mellém. - minden rendben? - állított fel, de még mindig szédültem.

- szédülök...- kapaszkodtam a karjába. Mintha valami húzna vissza a földre. Egyik karomat átlendítette a vállán, majd térdhajlatomnál megfogott és felvett az ölébe. A nappaliba vitt, ott pedig lerakott a kanapéra.

- hozok egy pohár vizet. - ment ki. Lehunytam szemeimet és a homlokomat masszíroztam. Mintha forogna velem a világ. Minho hangjára kinyitottam szememet. Lassan ültem fel. - tessék. - tette le a pohár vizet.

- köszönöm. - a pohárért nyúltam, elvettem a dohányzó asztalról és megittam a vizet.

- történt valami? - guggolt le elém.

- nem, csak megszédültem. Szokott ilyen lenni, amikor felállok, vagy felülök. - legyintettem. - szeretnék kérdezni valamit...

- mit? - ült fel mellém.

- vasárnap lenne egy buli...elmehetek rá? - néztem rá.

- hány órakor kezdődik?

- este tíz....- olyan halkan mondtam, hogy azt hittem nem fogja meghallani, de meghallotta.

- pff...felejtsd el!- rázta a fejét és bekapcsolta a Tv-t.

- ahj de Minho, ne csináld már! Tizenhét vagyok, tudok magamra vigyázni, és Jaeho is ott lesz! - fogtam meg az egyik karját.

- na akkor végképp nem mehetsz, ha ő is ott lesz! Még mindig szabadlábon van a gyilkos. Maximum, ha én viszlek és hozlak el. - kapcsolgatta a csatornákat.

- nem kell mindig vigyáznod rám. - ültem törökülésbe, kezeimet karba fontam.

- ne duzzogj. - mondta unott hangján.

- de, igenis duzzogok! Nem vagyok már hat éves! - néztem rá mérgesen, majd újra a Tv-t bámultam.

- igen, de téged meg akarnak ölni, fogd már fel!

- blah blah blah..- forgattam a szememet.

- és akkor nem vagy hat éves, mi? A dedósok csinálják ezt. - csak grimaszoltam neki, amire elnevette magát. - bocsi, de nem tudlak komolyan venni. - takarta száját nevetés közben.

- hagyj! - vágtam hozzá az egyik párnát. Kezével kivédte a párnát, így az elrepült a konyha felé.

- vegyem ezt a bulit egy randinak? - kérdezte még mindig nevetve.

- igen! Ezért fontos, hogy ott legyek! - néztem rá reménykedve.

- majd még megbeszéljük ezt. - köszörülte meg a torkát.

- majd még megbeszéljük ezt. - figuráztam ki a hangját.

- inkább nézd a Tv-t. - húzott magához.