Game Over - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

30.rész

Taehyung

A tipikus szégyenteljes járással sietek be a házba olyan gyorsan, ahogy csak tudok és közben reménykedem, hogy nem botlok el a saját lábamban. Mostanában vagyok olyan szerencsés, így is elég ciki volt, ami történt Jungkookkal, nem kérek még egy lapáttal belőle. Szerintem teljesen jól döntök, ha egy kis ideig távol maradok tőle. Már megint mibe rángattam volna bele, egek...

-Pedig olyan boldogan mentél el. - támasztja az ajtót Jimin. - Most meg úgy viharzol be, mintha kergetne valaki.

-Én örülök. - hülye lennék nem örülni. - Csak történt egy ciki baleset.

-Bepisiltél? - jelenik meg Hobi is mosolyogva.

Miért barátkozom velük? Nem is értem.

-Nem. - ráncolom a homlokomat. - Megcsókoltam Jungkookot.

-Ezt már mondtad.

-Nem, azóta mégegyszer. Vagyis kétszer és ha nem kapok észbe, hogy van valakije akkor a kocsiban kefélek vele. - remélem már nincs itt, mert kicsit túl hangosra sikeredett ez az egész. - Reménytelen vagyok.

Ha talán sikerülne valahogy kivernem a fejemből Jungkookot és azt, hogy rá vágyok és nem pedig csak egy estére, nem kéne idő előtt összapakolni a cuccaimat és idő előtt elhúzni a picsába abba a házba.

-Nem vagy az, miért nem szedsz fel valakit? - ül mellém Jimin a kanapéra. - Tudod, úgy, mint régebben.

-Mert nem a szexet akarom, hanem Jungkookot. - ennek van értelme?

-És ezt tudod hogy hívják? - mik ezek a találóskérdések... Úgy csinálnak, mintha öt éves lennék.

-Tippelek.. Vágy.

-Azon túl vagy, Tae. - fekszik rám Hobi. - Te szerelmes vagy.

-Meg a faszt. - vágom rá gondolkodás nélkül. - Ti szívtatok. Meg, ha az vagyok majd elmúlik. Elmegyek randizni valakivel.

Talán hülyeséget mondtam, mert mind a ketten értetlenül néznek rám. Pedig ez nem egy hülye terv szerintem, ez a terv az, amit nem tudnék elrontani semmilyen körülmények között sem. Erre meg szavak nélkül kritizálják.

-Te azt tervezed, hogy egy nyár alatt kavarsz valakivel, bele szeretsz, szenvedsz, mert mással jár és utána meg kiszeretsz belőle. Ja és még mást is fel fogsz szedni. - látom Jimin érti a dolgot. Nem is értem az előbb miért kellett értetlenkednie.

-Látod, nem hülyeség. Daehyunnal is elmegyek ha kell, nem terveztem senkivel járni úgyse.

Ezt persze nem gondolom komolyan, mert nincs az a pénz, amiért én önszántamból lennék vele egy légtérben, még akkor sem, ha itt teper valami miatt.

-Nem. - támad le egyből Jimin. - Ne akard, hogy újra megbántson az a szőrös puding. - jó, ezt nem tudom hova tenni. - Én nem járnék az exemmel.

-Nincs is exed, Chim. - forgatom a szemem. - Mióta kibújtál anyudból Hobival jársz. Nekem a születésemhez nem adtak pasit, csak egy mellet, amivel nem tudtam mit kezdeni már akkor sem.

Mennyivel könnyebb lenne az életem, ha a születésemhez adtak volna valakit. Mondjuk ebben azt kívánom, hogy Jungkookot. Neki még örülnék is. De mivel az élet folyamatosan ki akar velem cseszni, ilyen nincs és nem is lesz.

-Szerintem vissza fogok menni New Yorkba, minél előbb. - gondolkodom el. - Lehetőleg két héten belül.

-Még mindig nem hagyhatsz itt minket szeptember előtt, kicsim. - simogatja a hajamat Hobi. Megbolondult volna? - És, ha el is mennél Jungkooktól kell kapj egy búcsúcsókot.

Ilyen helyzetekben megszabad csapni a másikat? Ha igen, ha nem, én megcsapkodom Hobit. Jó, mondjuk túloztam, hogy két héten belül elhúzok innen de így nem akarom annyira itt maradni. Jungkook kapja be!

-Úgyse tudnátok, ha elmennék, nem szoktam szólni. Jungkookot meg nem érdekelné, ha elmegyek... Akkor legalább zavartalanul lehetne azzal a sráccal.

-Ennél nagyobb utálattal sose mondtál még semmit.

-Gyűlöllek, Hobi. - mosolygok. - Szerintem akkor is elmegyek és felszedek valakit.

Kelletlenül kullogok a szobámba, hogy erre a híres felszedésre nézzek is ki valahogy. Meg nincs is annyira kedvem kimozdulni de anélkül az a hatalmas terv, miszerint kizárom a fejemből Jungkookot, nem fog összejönni sose. A szerelembe esés az már meg van, sajnáltattam is eleget magam és most jön az a csodás rész, hogy végérvényesen is kiszeretek belőle. Legalább azt is megtapasztaltam, hogy milyen érzés a viszonzatlan szerelem. Nos, kicsit olyan, mintha direkt ki akarná szívni a lelked ez az érzés, hogy utána teljesen kifacsarva adja vissza. Egyszóval: Szar. Készülődés közben egy ördögi gondolat fészkeli be magát a fejembe. Tudom, hogy valami íratlan szabály, hogy ne kezdj újra az exeddel, főleg, ha akkora pöcs, mint Daehyun de lehet, hogy most pont az ő idegesítő feje kell most nekem, ezért írok neki egy üzenetet, hogy találkozunk Jinnél. Már majdnem azt hiszem, hogy vissza is írt de csak Jungkook az.

---

Jungkook
Tae, van egy fontos elintézni valóm és tudom, hogy nem akarsz találkozni velem de később nem tudnánk összefutni?

Nem.

Nem annyira érek rá.

Fontos lenne?

Jungkook
Az.

Nekem nagyon.

Igazából rájöttem arra, amit rég tudok csak hülye voltam beismerni.

Ha ennyire fontos Jinnél találkozunk valamikor.

Majd gyere.

---

A kettőt nem lehetetlen összehozni és már megint tudom, hogy ellent mondok saját magamnak de annyira kétségbeesett volt. De lehet csak bemagyarázom magamnak, mert kifogást akarok arra, hogy találkozzak vele.

-Megyek Jinhez. Találkozok valakivel.

-Ugye nem Daehyunnal? - Jimin nagyon átlát rajtam. - Ivartalanítalak.

-De vele, semmi nem lesz. Csak beszélgetni akarok valaki olyannal, aki nem tanácsolja azt, hogy szedjek fel valakit vagy nem átkozza Jungkookot. - célzok rájuk. - Szóval megyek. Ha baj van sikítva rohanok haza vagy sírok. Esetleg mint a kettő.

Azért remélem, hogy egyik sem következik be és egy normális, egybem nyugodt estét hagyom hátra. Arra nagyon szükségem lenne.