Game Over - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

25.rész

Jungkook

-Jézus, bármi is ez, kapcsold ki. - dünnyögöm fáradtan és azért fohászkodom, hogy a zaj elnémuljon. - Tae, kapcsold ki. - tapogatom mellettem a helyet. A szememet csak akkor nyitom ki, amikor senkit magam mellett, ami hirtelen fura számomra. 

Fáradtan ülök fel az ágyban és kómásan nyomom ki Jiwoon telefonját, ami már számomra hajnalban csörög. Mégis ki hívja a másikat hajnalok hajnalán? Még szerencse, hogy nem feküdt mellettem, mert tányérdobálós nagy balhét rendezett volna a nevek felcserélése miatt. Esküszöm, ha újra megtörténik ez, én pofozom fel saját magamat. Kíváncsian kutatom fel barátomat, hogy megtudjam hova tűnt el reggelről mellőlem. Szokatlan látvány, hogy nem én kelek fel először és nem én készítem a reggelit, hanem fordítva de boldogan osonok mögé és óvatosan fonom dereka köré kezemet, miközben államat vállán pihentetem. 

-Miért keltél fel hajnalban? 

-Mindig ilyenkor kelek és tizenegy óra, az nem hajnal. - fordul hátra. - Én azt nem értem, hogy te hogyan tudsz ilyen sokáig aludni. Sose értettem.

-Kifáradok. - puszilok nyakára. - Jó módszereim vannak. - folytatom a puszik adogatását. 

-Ha ezt folytatod, a pulton kell lenyomnunk. 

Mosolyogva fordítom magam felé és megcsókolom, majd felültetem a konyhapultra. Újra a nyakán csókolok végig, élvezve hangját, mitől mindig görcsbe rándul a gyomrom. 

-Nem tudom mi van veled de lehetnél mindig ilyen. 

-Tehát. - húzódok el tőle. - Bármit is csináltam tegnap, azt folytassam? - kérdezem, mert egyből eszembe jutott valami.

-Igen, valami ilyesmi. 

Javítsanak ki, ha félre értem de ez most egy engedély arra, hogy Taehyung képét nézegessem? Szerintem igen, ugyan nem mondta ki ezt így konkrétan de ő mondta, hogy csináljam, amitől ilyen vagyok. Jóval szélesebb mosollyal hajolok dús párnácskáira, miközben combján simítok fel. Hálát adok az égnek, amiért még pizsiben van és nem kell olyan felesleges dolgokkal foglalkoznom, mint a nadrág. Szélesebb terpeszbe rakva lábait húz magához közelebb és még lejjebb is csúszik a pulton, hogy közelebb legyen hozzám. Továbbvezetve kezemet minden egyes tökéletes részén simítok végig, végül pedig fenekénél állapodok meg. Az egyik legkedvencebb részem. Jiwoon is mozgósítja kezét és ágyékomra vezetni, mire nem tudok nem felmordulni. Miért tudja, hogyan kell megőrjítenie? Amikor kopognak az ajtón gyorsan válok el a másiktól és próbálok valami nagyon unalmas dologra gondolni, hogy lehetőleg ne álló farokkal nyissak ajtót. Gyilkos tekintettel méregetem a barátaimat, akik nem tudnak otthon lógni és mindig engem zavarnak meg bármit is csinálok. 

-Ne most dugjatok. - kezdi Yoongi köszönés nélkül. - Főleg ne vele. - mutat Jiwoonra. 

-Miért Namjonnal kéne? - mosolyog JIwoon. - Vagy veled? 

-Kérlek, egyikünkkel se. - szól bele Namjoon is. - És Jungkook ne mondd, hogy ő melegítette az ágyadat az éjjel. 

-Befejeznétek, hogy ennyire nyíltan utáljátok? - forgatom a szemem. - Mind a ketten köcsögök vagytok. 

Nem is csodálom, hogy Jiwoon úgy dönt, hogy a hálóban jobb helye van. Mondjuk, ha nem jöttek volna ezek ketten úgyis ott kötöttünk volna ki de annak jó vége lett volna, nem, mint ennek az egésznek. Namjoon minden áron betuszakol a szobámba, mondván, hogy öltözzek már fel. Amint belépek a duzzogó Jiwoont találom az ágyamban. Egyből mellételepszek és hagyom, hogy az ölelésembe bújjon.