Game Over - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

16.rész

Taehyung

-Még élek. - kiabálom, majd belépek a szobába.

Jimin azonnal felpattan a helyéről és a nyakamba ugrik azt ecsetelgetve, hogy mennyire aggódott miattam. Itt tör rám a bűntudat és megfordul a fejemben, hogy talán szólni kellett volna, hogy ne várjanak.

-Merre voltál? - kérdezi, kicsit olyan stílusban, mint anya régen.

-Jungkooknál aludtam.

-Neked volt igazad, szívem. - lép ki Hobi a szobájukból.

Ahogy végignézek barátomon rájövök, hogy Jimin az előbb rohadtul hazudott nekem. Hobi túlontúl kócos hajától és a nagyon is elégedett fejétól azonnal elszáll minden csepp bűntudatom.

-Látom, annyira aggódtál, hogy letámadtad Hobit. - fordulok vissza Jiminhez.

-Attól még aggódtam. - teszi csípőre a kezét. - Szörnyű vagy.

Jimin tetettett sértődéssel siet a konyhába. Persze itt már tudom, hogy egy fél másodpercre sem jutottam eszébe de mondjuk nem hibáztatom érte.

-Tae, ma végre velünk is leszel?

Jimin erre már érdeklődve dugja ki fejét a konyhából.

-Jin is azt sérelmezi, hogy nem vagyok vele. - sóhajtom. - De nem, ma nem tudok veletek sem lenni. Jungkooknál alszom, csak néhány cuccért jöttem.

Meg sem várom, hogy bármit is tudjanak mondani, a tekintetük elárulja, hogy nem értik mi a helyzet. Nos, én sem, szóval rendesen örülnék neki, ha nem nyaggatnának ezzel.

-Ma is? - vetődik Jimin az ágyamra. - Megint nem leszel itt? Beszélnem kell vele, hogy miért szed el téged tőlem.

-Ja, mert én nem vagyok itt. - vág közbe Hobi egyből. - És nem szedi el tőled. Tae már Jungkookhoz tartozik.

Próbálom visszafogni a nevetésemet, valahogy mindig szórakoztató nézni, ahogy semmiségeken tudnak összekapni. Ugyanakkor hirtelen megakadok az utolsó mondatán Hobinak és értetlenül nézek rá.

-Ki mondta ezt te neked? - nézek fel rá. - Megsütött a nap?

-TaeTae.. Tegnap is nála aludtál, ma is ott fogsz. Azon agyalsz, hogy mikor veszi randinak a kis találkozásaitokat. Egy kicsit tényleg hozzá tartozol. - ad igazat Jimin Hobinak.

-Jó, mégis mit adtál át Jiminnek, amíg benne voltál? - rázom a fejemet. - Valamit nagyon benéztetek, nem tartozom hozzá. Aludni meg azért alszok ott, mert.. Megkért rá. Kétszer is. Úgyis csak alszunk, nem pedig dugunk.

Jó gyorsan szedem össze a ruháimat, hogy le tudjak minek előbb lépni innen. Minek ellenség, ha ilyen barátokra is szert tehet az ember... Mégis mi a baj azzal, hogy Jungkooknál alszom? Még az utcán m, sőt még a hülye liftben is azon zsörtölődöm, hogy azt hiszik bármi közöm van hozzá.. Pedig semmi nincs köztünk. Nyugalmat csak akkor erőltetek magamra, amikor belépve a lakásba hulla csöndet találok, holott amikor eljöttem előszeretettel szívatták Jungkookot. Még azt se. veszik észre, hogy melléjük ülök.

-Találkoztál a titokzatos helyes sráccal? - kérdezi Namjoon. Úgy tűnik ő észrevett engem.

-Nem is egyel találkoztam, hanem hárommal. - mutatom a kezemmel. - De nem is annyira titokzatosak.