Tisztalelkű sorozat 3 - Lelkek békéje

8. fejezet

A rész 18+-as. Nem kimondottan csatlakozik a történetszálhoz, így aki nem szereti az ilyen részeket, nyugodtan átugorhatja.  

Szeretném elmondani, hogy nem erősségem az erotikus jelenetek leírása, így előre elnézést kérek, ha gyenge lett. 

Mindenkinek jó olvasást! 

− Bemehetek vagy jöjjek vissza később? – szólalt meg a lány, mire Piton enyhén megrázta a fejét, hogy magához térjen a bámészkodásból.

− Már itt sem hagysz nekem nyugtot? – kérdezte a férfi, de ajkát enyhén felfelé húzta. Sarah ebből tudta, hogy egyáltalán nem gondolja komolyan az előbbi kérdést.

Perselus félreállt az ajtóból, hogy a boszorka is be tudjon menni. Ahogy a lány elhaladt mellette, megcsapta az illata, ami mindig megnyugtatta. Fekete ribizli és cseresznye.

− Két napja nem is találkoztunk – tette csípőre a kezét a griffendéles. – Most is csak azért ugrottam be, hogy engedélyt kérjek tőled a laborod használatára. Madam Pomfrey megint rám sózott egy csomó bájitalt – forgatta meg a szemét Sarah.

− Menj, de néhány hozzávalóból hiány van – felelte Piton. – Előbb nézd át őket, nehogy főzés közbe derüljön ki a hiányuk!

− Rendben, köszönöm – bólintott mosolyogva a lány, és máris megindult az ajtó felé, de a férfi utána nyúlva elkapta csuklóját. Sarah kérdőn pislogott fel rá.

Perselus a lány füléhez hajolt és belesuttogott.

− Nem szép dolog csak ezért felkelteni.

Érezte, ahogy apró borzongás fut végig a boszorkán, amitől enyhén elmosolyodott és lágy csókot lehelt a füle alatti érzékeny területre. Sarah torkát halk sóhaj hagyta el és már nem is sietett annyira. Egyik kezét a férfi derekára téve húzta magához közelebb, míg a másikat a tarkójára tette. Enyhén a hajába markolva kényszerítette Perselust, aki időközben már a nyakát csókolgatta, hogy inkább az ajkára hajoljon.

A férfi örömmel teljesítette a kérését, és szinte rögtön átfurakodott a nyelvével a másik szájába. Kezével felfedező útra indult a lány testén, és nem volt rest mindenhol végigsimítani. Felsimított a vállára és a ruha pántját kezdte egyre lejjebb tolni a melltartópántjával együtt. Ajkával végigkövette a felszabadult területet, apró foltokat hagyva maga után.

− Perselus – sóhajtotta Sarah fátyolos hanggal, amitől az ő vére is délibb táj felé vette az irányt. A csípőjénél fogva szorosan magához préselte a lányt, hogy érezze éledező merevedését. A boszorka fojtottan felnyögött, ahogy megérezte a többrétegnyi ruha alatt a férfi vágyát. – A bájitalok...

− Megvárnak – mormogta Piton és ajkával egyre lejjebb kalandozott a lány mellkasán. Mindkét válláról leseperte a pántokat, majd egészen a hasáig lehúzta a fehér ruhát. Hosszú ujjaival végigsimított a melltartóba bújtatott kebleken és egy csókot nyomott a halmok közötti kis völgybe.

Sarah lehunyta a szemét és remegő térddel várta a férfi következő mozdulatát. Ő csak egy engedélyért ugrott be, nem gondolta volna, hogy itt fognak kikötni. 

Perselus ujjai a hátára kalandoztak, és a lány arcára vetett gyors pillantás után, amivel meggyőződött, hogy a griffendéles nem retteg tőle, kicsatolta a melltartóját és elhajította.

Ahogy a pince hűvös levegője megcsapta Sarah fedetlen bőrét, a mellbimbója azonnal megkeményedett. Aztán Perselus az egyiket a szájába vette, amitől a boszorkának elakadt a lélegzete. Ez az egész új érzés volt neki, de izgalommal és vágyakozással töltötte el.