12. fejezet

1.3K 75 1
                                    

Újabb nap kezdődött. A hajnal első sugarai már a könyvtárban találták a lányt, aki Madam Cvikkernek segített rendszerezni a könyveket. Ugyan a könyvtárosnő még sehol sem volt, de Sarah képtelen volt aludni, így inkább hasznossá tette magát.

Órákat töltött ott, kihagyta a reggelit és az ebédet is. Nem volt kedve lemenni enni és nagyon társaságra sem vágyott. Mikor az egész napot eltöltötte úgy, hogy egy falatot sem evett, már kezdte érezni, hogy ez nem volt a legjobb ötlete. Tekintve, hogy tegnap sem evett sokat a tárgyalás miatt.

Már nyolc óra is elmúlt, mikor úgy gondolta, hogy beugrik a konyhára és ott eszik néhány falatot. Elköszönt Madam Cvikkertől és elhagyta a könyvtárat. Lassú léptekkel haladt a konyha felé, ahol még mindig sertepetéltek a manók.

Kért magának egy szendvicset egy kis gyümölcslével és csendben falatozni kezdett. Gyorsan végzett, majd sűrű hálálkodás közepette elindult a pince felé, gondolván, hogy még lefekvés előtt beköszön Perselusnak.

A férfi a harmadik kopogásra nyitotta ki az ajtót. A szokásos nappali ruháját viselte, még a talárjától sem szabadult meg. Szeme alatt hasonló karikák ékeskedtek, mint a lánynak.

− Szia – köszönt halkan Sarah és apró mosolyt küldött Perselus felé.

− Nem voltál egyik étkezésen sem – mondta köszönés helyett a férfi, de félre lépett az ajtóból, jelezve a boszorkának, hogy lépjen be.

− A könyvtárban voltam egész nap. − Sarah a szoba közepére sétált, majd szembefordult Perselussal, aki néhány lépésre állt tőle. – Te mit csináltál ma?

− Összeállítottam a különböző évfolyamoknak a tanmenetet – felelte Piton és közelebb lépett a lányhoz.

− Hiányozni fog, hogy ne járogassak le ide akkor, amikor éppen a kedvem tartja – biggyesztette le az ajkát Sarah.

− Nekem viszont lesz végre egy kis nyugtom anélkül, hogy rám törnéd az ajtót – forgatta meg a szemét Perselus, azonban a griffendéles pontosan tudta, hogy nem gondolja komolyan.

− Majd az igazgatónő megteszi helyettem is – vágta rá csípősen.

− Valahogy neki még annyira sem örülnék, mint neked – lépett közelebb a férfi és a derekánál fogva magához húzta a lányt.

Sarah próbált sértődötten nézni Perselusra, ami nem igazán hatotta meg a bájitalmestert, mert lehajolt hozzá és gyengéden megcsókolta. A lány az elején megpróbált elhúzódni tőle, hogy éreztesse vele, haragszik, de a férfi a tarkójánál fogva visszatartotta és erőszakosabban nyomta az ajkát az övé ellen.

Végül Sarah feladta és megadóan belesimult Perselus ölelésébe, de azért bosszúból beleharapott a másik alsóajkába. A férfi felmordult és belemarkolt a griffendéles fenekébe. A lány belemosolygott a csókba, kezével Perselus talárja alá simított.

− Átkozott boszorka – susogta a mágus a lány ajkára. Sarah elmosolyodott és kuncogva megtámasztotta a homlokát a férfi mellkasán.

− De így szeretsz – hangzott tompán a felelet, mire Piton megforgatta a szemét. – Ne forgasd a szemed! – szólt rá, pedig fel sem emelte a fejét férfi mellkasáról.

− Itt maradsz éjszakára? – kérdezte végül Perselus. Sarah egy pillanatra ledermedt az ölelésében, ahogy felfogta, mit is kérdezett a másik. Végül képtelen volt visszafogni a boldog nevetését. Boldognak érezte magát, hogy azért a férfi ilyen dolgokkal érezteti vele a szeretetét.

− Ha nem átkozol ki az ágyból, amiért alvós macinak foglak használni – vetett a férfire egy angyali pillantást.

− Ez esetben jobb lenne, ha a saját hálótermedben töltenéd az éjszakát – lépett hátra tartózkodóan Perselus. Sarah sértődötten felhúzta az orrát, mire a férfi halványan elmosolyodott és homlokon csókolta. − Menj fürödni – intett végül a fürdő felé.

Tisztalelkű sorozat 3 - Lelkek békéjeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora