Az elveszett Uchiha 33. rész

90 4 0
                                    

Lassan próbáltam kinyitni a szemem, de a világosság miatt azonnal visszakellet csuknom. Pár perc után sikerült teljesen kinyitnom a szemem és kórházi eszközöket láttam.

(Takako)- Megint kórházba kerültem...

(Kakashi)- Oh, tehát felébredtél. Meddig emlékszel arra hogy mi történt.

- Hát, utolértük Sasukét és segíteni mentünk neki. De Gaara egyik szörny keze elkapott és egy fához szorított, ezért már csak figyelni tudtam az eseményeket. Azt még tudom hogy valamit mondani akartam Narutonak, csak azt nem tudom mit. És többre nem emlékszem.

- Rendben, akkor minden rendben. Hát én megyek is megnézni Narutot.

- Várjon sensei! A fiúk hogy vannak?

- Naruto nemrég ébredt fel, az orvos szerint minden rendben vele. Sasuke pedig ébren van egy ideje ezért őt már ma kiengedik.

- Én mikor mehetek majd ki a kórházból?

- Te és Naruto holnap mehettek.

- Rendben, köszönöm.

 Ajh, Ha nem hagytam volna hogy Gaara elfogjon, akkor Naruto nem sérült volna meg annyira. Még többet kell edzenem ahoz hogy ne legyek haszontalan a csapat számára.

Párszor jött az orvos megvizsgálni de azon kívül halálra untam magam. Az egyetlen amit csinálni tudtam az az olvasás amivel nincs bajom csak hát az adott könyvet már nem egyszer olvastam. Tehát csak gondolkodtam, és ez addig ment amíg valaki be nem kopogott hozzám.

- Oh, szia Sasuke!

- Szia Takako, hogy vagy?

- Már sokkal jobban, csak hát eléggé bánt hogy nem tudtam segíteni a Gaara elleni harcban.

- A nagyját Naruto csinálta. Így én se csináltam semmit.

- De azért elég  vacak érzés hogy elájultam.

- Szerintem ne ezen rágódj. Az az idióta legyőzte Gaarat és túl is élte szóval minden rendben.

- Hát, azt hiszem igazad van. De nem fer hogy holnapig itt kell lennem! Halálra unom magam.

- De hát ott van melletted egy könyv.

- Igen, csak hogy régebben már olvastam.

- Akkor olvasd el még egyszer. De én most megyek, már sötétedik.

- Rendben, szia Sasuke!

- Szia.

Sasuke tanácsát megfogadva elkezdtem olvasni a könyvet, és meglepő módon, nagyon lefoglalt. Mire feleszméltem már éjfél volt így aludni mentem.

Az álmomban Láttam ahogy Naruto és Gaara harcol de valahogy más volt. Jobban megnézve láttam hogy Sasuke halottan feküdt a földön és Narutot épp felnyársalta a szörny. Már csak én voltam életben. Azt hittem hogy most engem fognak megölni de a szörny csak felém nézett és így szólt.

- Te tehetsz a csapattársaid haláláról. Életben hagylak hogy örökre utáld magad amiért miattad 2 ember életét vesztette.

(Takako)- Nem, ezt nem akarom!

Sírva elővettem egy dobókést és egy gyors mozdulattal a szívembe döftem.

Ezután a cselekedetem után hirtelen felriattam.

(Takako)- Ez csak egy álom volt...

Már nem tudtam visszaaludni ezért olvastam. Miután utoljára átvizsgáltak ki is engedtek, így végre mehettem edzeni.

Éppen a városban sétáltam amikor a ramen standnál megláttam Narutot.

(Takako)- Szia Naruto!

- Csá Takako, mizu?

- Ja semmi,  épp edzeni indultam és megláttalak. Hallottam hogy legyőzted Gaarat. És szeretnék bocsánatot kérni amiért nem tudtam segíteni neked.

- Á semmiség, teljesen ura voltam a helyzetnek. Képzeld hogy ma megint elkezdek edzeni Jiraiya-val.

- Amúgy szerinted ki lesz az új hokage? Mert ugye Orochimaru megölte a harmadikat.

- Nem tom, biztos valami nagyn menő ninja lesz az.

- Az biztos.

- Na, de most nekem sietnem kell, mert edzés előtt meg kell keresnünk egy nőcit a hegyikéjencel. Majd még dumálunk!

- Oksi, szia Naruto!

Délután csak pár órát edzettem mert egyenlőre nem akartam nagyon megerőltetni magam. 

Este szó szerint bezuhantam az ágyba és azonnal elaludtam.

Az elveszett Uchiha (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now