Az elveszett Uchiha (BEFEJEZETT)

Az elveszett Uchiha 35. rész

- Szia Hinata, megjöttem!

- Takako, te mit keresel itt?

- Úgy volt, hogy itt találunk nem?

- Azt csak azért mondtam, hogy lerázzalak.

- De miért akarták lerázni?

- Mert idegesítő vagy! Veled senki nem akar barátkozni. Sasuke is biztos maradt volna egyke ahelyett hogy te folyton rajta lógj! Bár ne találtál volna vissza a faluba!

- De én azt hittem barátok vagyunk ..

- Veled? Ez még viccnek is rossz. Most meg húzz innen lehetséges erővel kéne eltávolítanom téged.

Olyan hirtelen felriadtam.

- Megint egy rémálom ...

Még volt 3 órám pontosan indulnom kellett volna Hinatához ezért gyorsan felöltöztem és megreggeliztem azután összekészítettem az edzéshez szükséges dolgaimat.

Kissé feszengve indultam a Hyuga ház felé és reménykedtem hogy az álmom nem fog teljesülni. 5 percel 9 előtt már ott álltam Hinata házánál és vártam hogy hogy fog reagálni ha meglát.

- Oh, szia Takako! Azonnal megyek csak bent hagytam a shurikeneket.

- Oksi, megvárlak.

Micsoda meg könnyebülés! Nem vált valóra az álmom.

- Na, itt is vagyok. Mehetünk?

- Igen, menjünk megint a mezőre, rendben?

- Igen! Nagyon szeretem azt a helyet!

- Akkor indulás!

Miközben mentünk sokat beszélgettünk de útközben találkoztunk valakivel.

- Öhm, sziasztok. Tudnánk egy kicsit beszélni?

(Hinata)- Persze Sakura. Téged nem zavar Takako?

- Nem, felőlem beszélhetünk.

- Takako, szeretnék bocsánatot kérni a múltkori viselkedésem miatt. Akkor amikor megtudtam hogy Sasuke tesója vagy csak arra tudtam gondolni hogy te tudnál segíteni abban hogy kicsit megkedveljen de közben belese gondoltam hogy téged ez zavar. Nagyon haragszol rám?

- Jaj dehogy. Abban igazad van hogy zavart te és Ino viselkedése de a szerelem sokszor elvakítja az embereket és csak később látják át jobban a dolgokat.

- Ha már Ino is szóba került számíts rá hogy nem a legkedvesebb formáját fogja mutatni. Ő nagyon magának akarja Sasukét és mivel te ebben nem segítesz neki nagyon megharagudott rád. 

- Hát Inoval az első találkozásom se volt valami jó. 

- Miért mit csinált az az Ino koca?

- Ránéztem Sasukéra és komplett leszidott érte. 

- Ch, ez rá vall. Na mindegy nem akarlak feltartóztatni titeket. 

(Hinata)- Ha szeretnél csatlakozhatsz hozzánk, igaz Takako?

- Igen, ez szuper ötlet Hinata!

- Tényleg mehetek veletek?

- Igen, Hinatával edzeni megyünk. Nekem azért kell hogy ne nehezítsem meg a csapatom dolgát a küldetéseken, Hinatának meg azért kell hogy az apja ne tartsa haszontalannak.

- Nekem is jól jönne az edzés. A csapattársaim sokkal erősebbek mint én és sehogy nem tudom utolérni őket. A chunin vizsgán akartam fejlődni de a senseiem csak jövőre enged minket a vizsgára.

- Remek, akkor menjünk!

Kimentünk a mezőre és együtt gyakoroltunk. Bár hangosan nem mondtam ki de nagyon éveztem a társaságot edzés alatt. 

Addig edzettünk folyamatosan amíg nem lettünk mind nagyon éhesek.

(Sakura)- Ne már! Nem hoztam semmi kaját!

(Takako)- Ha ez megnyugtat én is elfelejtettem.

(Hinata)- Nyugalom, én elég sok ételt hoztam pont az ilyen helyzetek miatt.

(Takako)- Isten vagy Hinata. Most megmentettél minket az éhenhalástól.

- Ennyire azért nem tettem nagy dolgot.

(Sakura)- Nekünk ez nagy dolog!

Miután megebédeltünk Hinata jóvoltából, beszélünk a küldetéseinkről és a csapatunkról.

(Sakura)- Nem is tudtam, hogy Naruto ennyire menő is tud lenni.

- Pedig elhiheted, megállított egy homok szörnyt egyedül mert én és Sasuke túlságosan legyengültünk. Pont emiatt az eset miatt kezdtem még keményebben edzeni, hogy tudja segíteni a barátaimnak.

(Hinata)- Ez nagyon szép cél de szerintem ők nem tartanak téged haszontalannak. Nem háríthatsz minden bajt magadra. Meg a történeted szerint azért arany el Gaara mert te Sasukét védett ami nemes dolog volt.

- Köszönöm Hinata de ha ők nem is tartanak haszontalannak én néha úgy érzem, hogy nem szabad lemaradnom ezért fejleszteni az erőm hogy sose legyen olyan hogy a hetes csapat veszít.

(Sakura)- Jól elbeszélgettük az időt, már kezd sötétedni. Nekem most haza kell mennem. Remélem még szervezünk együtt közös programot. Sziasztok!

(Hinata)- Szia Sakura.

(Takako)- Szia!

Miután Sakura elment még egy keveset beszél, Hinatával.

(Hinata)- Lassan mennem kéne haza.

(Takako)- Rendben, akkor hazakísérlek.

- Köszönöm.

Miután Hinatát hazakísértem én is elindultam haza, hogy olvassak. Bár késő estig olvastam semmi fáradságot nem éreztem ezért kimentem a friss levegőre. Kimentem a fához ahol a chunin vizsga előtt találkoztam Sasukéval. Reménykedtem hogy ott lesz a fánál de senki nem volt ott. Végül egyedül üldögéltem a fa tövében és addig néztem a csillagos eget amíg el nem aludtam.