Az elveszett Uchiha (BEFEJEZETT)

Az elveszett Uchiha 42. rész

Összeestem és így az életem Obiton múlott. Én mindig úgy gondoltam hogy nagyszerű ninja lehetek, de ezzel az ájuldozással mindenkit akadályozok, vagy rosszabb esetben bajba sodrom őket. Évekig úgy tettem mintha minden rendben lenne velem de belül haszontalannak éreztem magam. Igazából azért edzettem egész életemben olyan sokat hogy a szervezetem bírja és ne jöjjön elő a betegségem. Amikor kicsiként kiderült hogy baj van velem, akkor apukámról sugárzott a nem tetszés. Anya ugyan nem nézett rám megvető pillantással  de tudta nélkül úgy viselkedett velem, mintha egy rossz mozdulattól elájulnék. Ő soha nem engedte hogy megerőltessem magam. De most nem gondolkodhatok a múlton, fel kell kelnem! Még Obitonak is segítenem kell, meg aztán Naruto és Sasuke is bajban lehet. Nem gyűrhet le egy kis csatázás! Kelj fel!! Kelj fel! Most azonnal fel kell kelnem!

(Takako)- Fel...kell...kelnem..

(Sasuke)- Takako!

(Naruto)- Jól vagy Takako?

(Takako)-Mi történt? Obito jól van? Mi van Madarával? Miért olyan fura a hold? És miért vagyunk Sasuke Susano'o-jában?

(Kakashi)-Amíg nem voltál magadnál Madara úgymond irányította Obitot de szerencsére sikerült újra a mi oldalunkra állítani. Madara feláldozta magát egy nagyon erős genjutsu miatt és ezért fura a hold . És azért vagyunk a Susano'o-ban mert így nem esünk genjutsuba. Sajnos most Madara helyett egy bizonyos Kaguyával kell majd megküzdenünk.

(Takako)- Otsutsuki Kaguya?

(Sasuke)- Te ismered?

- Csak hallottam róla. Úgy tudom hogy nagyon erős és szinte legyőzhetetlen. Szóval bajban vagyunk.

(Naruto)- Nem baj, mi megoldjuk, igaz srácok?

(Takako)- Na ná!

(Sasuke)- Jah.

                                                                                    TIME SKIP

(Takako)- Kakashi sensei, most mit csináljunk? Kaguya nagyon erős!

(Naruto)- Nyugalom, én megoldom!

(Sasuke)- Naruto, ugye nem arra gondolsz?

- De igen.

Naruto megközelítette Kaguyát és a klónjaival átalakult.

- Ennek az idiótának a perverz ninjutsu jutott először eszébe. Ezt mégis hogy gondolta?!

Igaz, kedvem szerint  egy olyat ütöttem volna most Naaruto fejére hogy egy életre megtanulja az illemet, de valamilyen csoda folytán Naruto ötlete bevált és meg tudta ütni Kaguyát.

- Naruto. Bár a módszer amit választottál felettébb undorító volt legalább bevált.

- Kösz Takako. De akkor adjunk bele mindent, még meg kell ölnünk Otsutsukit.

(Takakao)- Akkor hajrá!

Ezután megküzdöttünk Otsutsuki Kaguyával és bár különváltunk miatta végül együtt sikerült győznünk és feloldottuk a végtelen tsukuyomit és így megmentettük a ninja világot.

Persze ennek mind nagyon örültünk de még volt egy szomorú rész. A temetés. A barátaim sok szeretteiket elveszítették, én pedig teljes mértékben támogattam őket.

Kakashi lett a hatodik  hokage így rengeteg dolga volt.

Én épp Konoha kapujánál álltam Kakashi sensei mellett 

(Takako)- Sasuke, muszáj elmenned?

- Meg kell értenem az érzéseim és ehez el kell mennem egy kis időre.

- Meg értem. Akkor jó utat.

- Hát akkor viszlát.

- Ja, még valami. Biztos nem akarod azt a pót kart? Hasimara sejtjeiből neked is tudnak készíteni.

- Nem, nincs szükségem rá.

- Akkor nem erőltetem. Szia!

Sasuke elment a faluból de nem szomorkodtam ugyanis én segítettem Hinatának az esküvő szervezésben. Igen, Hinata és Naruto megházasodnak! Miközben szerveztük a nagy napot sokat szórakoztunk és esküvő tervezésen kívül is sokat voltunk együtt. Szegény Hinata nagyon izgult ami persze érthető.

Végül eljött a nagy nap. Én már ott voltam a lagzin a többiekkel és nagyon élveztem!

Egy kicsit később megláttam Sasuke sólymát ahogy Sakura karjára szállt.

(Takako)- Szia Sakura, mit üzent Sasuke?

- Azt hogy gratulálok. Biztos Hinatára és Narutora gondolt.

- Igen, szerintem is. És mond mikor lesz te és Sasuke esküvője?

- Mi..a..hogy..mi nem is vagyunk együtt.

- Ajj már! Te szereted Sasukét, és bár ő nem mondja ki, tuti kedvel téged. Én látom rajta.

- Remélem igazad van.

Az esküvő csodásan sikerült. Naruto és Hinata már boldog házasokként éltek. Én úy éreztem hogy elég üres vagyok, ezért úgy döntöttem én is elmegyek a faluból és valahol máshol fogok élni. Jó az elég gáz hogy elhagyom a barátaimat de ők megértették az álláspontomat. Lehet hogy még visszatérek de lehet hogy nem, ez majd elválik. Talán én is megtalálom a szerelmet és anyukaként élhetek majd. Na mindegy, lesz ahogy lesz.