IX.

404 22 0
                                    

Az órák után megint fény gyorsasággal mentem oda Mináékhoz közölni a híreimet. -Srácok ma Bakugou is jön velünk!- már rég össze pakolva álltam ott még ők épp hogy csak fel álltak -Na bele egyezett?- nézett rám mosolyogva Mina, szerintem ő tudja hogy ez nekem nagyon sokat jelent igaz bár én se tudom pontosan miért de nagyon meg kedveltem Bakugout ilyen rövid idő alatt, remélem nem fog hamar tönkre menni a barátságunk. -Hát ebbe az egybe igen, de azt mondta hogy ha 10 perc után is unalmasak leszünk akkor haza megy- bigyesztettem le számát mire Bakugou is össze pakolt így oda sétált hozzánk. -Emlegetett szamár- szólalt meg Denki mutatva Bakugoura. -Na akkor indulhatunk?- próbálta Mina terelni a témát ezzel elkerülve azt hogy Bakugou mérges legyen. Én gyors rá bólintottam így öten egymás melett sétáltunk ki a UA.-ből. Majd egy pár perc múlva el is értünk a parkba ahol egy kisebb körben leültünk. Bakugou szokásosan mellém ült másik oldalamon Mina mellette pedig Sero és utána Denki. -Na szóval- törte meg Bakugou kínos csendet. Kicsit félek hogy gonosz lesz megint -Csatlakozok hozzátok akármennyire lúzerek és dinkák vagytok- erre főleg Sero és Denki mordult volna fel viszont Mina Serot én meg Denkit tartottam inkább vissza -Viszont van egy feltételem- erre már mindannyian fel figyeltünk hiszen Bakugoutól bármilyen feltétel kitelik. -Én vagyok a főnök és ez az én 'squadom'- Minán látszódott hogy megkönnyebbült mivel idézőjelesen csak ennyi a feltétel. -Akkor miért nem hívjuk inkább Bakusquad-nak?- vetettem fel az ötletet amire mindenki szeme felcsillant kivéve Bakugoué. -Ez tökéletes név lesz- mondták szinkronban mind a hárman meg Bakugou csak a szemét forgatta. -Neked is megfelel?- néztem Bakugoura fejemet felé fordítva. -Tök mindegy- vállat vonva elővette a telefonját majd elkezdte azt bámulni. -Na akkor meg kéne ezt ünneplni!- mosolygott fel Mina miután látta hogy kicsit megfagyott a levegő -Egy csoportos öleléssel először!- mondta Denki majd mindenkit össze ölelt mielőtt bárki is reagált volna rá, mire észbe kaptunk Bakugou már majdnem robbantott így gyorsan mindenki ki bújt. -Bakugou nyugi- fogtam meg gyorsan a vállát reménykedve hogy le lehet nyugtatni. -Még egy ilyen és le robbantom a fejed hülye pikachu- szerencsére vagy sem megúsztuk ennyivel majd ezután elkezdtünk beszélgetni, hülyéskedni csak a szokásosan ami úgy tűnt hogy még Bakugou is élvezi néha ő is nevetett. Majd egy bő három óra múlva mindannyian fáradtan de haza indultunk.
Megint egy jó negyed óra alatt haza sétáltam. -Isten hozott Kirishima, milyen volt a napod?- kérdezte Harumi az ajtón kihajolva. -Nagyon jó, végre Bakugou is akar lógni a többi barátomnmal!- mosolyodtam el majd én is besétáltam a konyhába hogy Harumi főzhessen tovább. -Olyan rég láttalak ilyen boldognak- kezdett el szipogni Harumi mire én csak megöleltem. -Tudom de mostmár nem kell aggódni, viszont most mennem kéne tanulni ha nem gond- engedtem el majd kaptam fel újra a táskám. -Jó nyugodtan menj mindjárt kész a vacsora!- bólintottam majd fel is rohantam a szobámba ahol egyből le dobtam a táskám és lefeküdtem, viszont nem tanultam hanem unalmamban inkább felhívtam Bakugout és vagy még négy órát beszéltünk minden hülyeségről miután mindkettőnk elment vacsorázni, fürödni, majd aludni.

Életem szerelme, Bakugou Katsuki | {Kiribaku ff.}Where stories live. Discover now