• Lady •

275 21 1
                                    

A haza úton-ami egy rövidke 10 perc volt- egész végig az össze költözés beszéltük. Rinduot zavarta a tény, hogy neki kell hozzám költözni ugyan is Ő azt szeretné ha én költöznék hozzá. Nem értettem, hogy mi a kettő közti különbség de végül meggyőztem a dologról miszerint Ő jön hozzám.

Amikor a kocsiból pakoltunk ki megláttam valamit a csomagtartóban. Arrébb tolva az egyik szatyrot néztem meg, hogy mi is az.

-egy vipera

A bejárati ajtó felé néztem ahonnan még nem jött ki Rin-ugyan is Ő cipeli be a cuccokat mondván, hogy ne én emelgessem. Furcsálva néztem a fegyvert amit megfogtam és ahogy megemeltem láttam, hogy véres. Éreztem ahogy kissé megremeg kezem így óvatosan vissza le tettem és csak néztem. Amikor hallottam kedvesem hangját rá néztem majd az utolsó szatyrot is oda adva csuktam le a csomagtartót majd a kocsit le zárva mentem be vele.

-Ah a cigit bent felejtettem a kocsiban. Gyorsan ki szaladok érte.-sietett ki miközben én pakoltam.

Próbáltam úgy viselkedni mint aki nem látott és nem nyúlt semmihez ami nehezen ment. Amikor vissza jött én már a hűtőbe pakoltam be amikor is megállt mögöttem. Éreztem azt a furcsa aurát amivel körbe veszi az embert amikor kissé ideges vagy épp meg akar tudni valamit. Be zárva az ajtót megfordultam vele szembe.

-Miért nyúltál hozzá a viperámhoz?-komoly tekintettel nézett rám.

-Nem nyúltam semmihez.-kezdtem tagadni halál nyugodtsággal.

-Biztos?-húzta össze szemeit.

-Rindou kedvesem én nem láttam semmit sem a csomagtartóban a szatyrokon kívül.-mentem és le vettem a pulcsimat átvéve az egyik felsőjére ami a kanapén pihen.

-Egy szóval sem mondtam, hogy a csomagtartóban lenne.-hangja hallatán át futott agyamon, hogy mit is mondtam. Karjait éreztem meg derekam körül.-Ahoz nyúlsz hozzá amihez szeretnél. De kérlek előtte kérdezz meg.-csokolt nyakamba.

-Bocsánat.-simultam karjai közé.

El kezdtük csinálni a kaját miközben szólt az egyik kedvenc és megunhatatlan zeném. Michael Bubble Sway. Persze drága Rin nem bírta meg állni, hogy ne táncoljon de úgy, hogy velem. Mosolyogva élveztem a vele való táncot na meg persze a főzést is. A kaja hamar kész lett így megkajáltunk és pihentünk egy kicsit. Este fele pedig el mentünk sétálni. Ahogy a parkba értünk láttunk egy kis utcai zenekart akik Michael Bubble féle zenét játszottak.

-Gyere.-fogta meg kezem Rin és táncolni akart de nem mozdultam.-Na gyere.-mosolyogva húzta meg kezem de nem mozdultam.

-Fiatal úr. Ne húzza a kedvesét. Inkább kérje fel.-mosolyogva szólt nekünk egy idős bácsi aki épp feleségével táncolt.

-Fel kérhetem egy táncra hölgyem?-hajolt meg előttem bal kezét nyújtva. Mosolyogva adtam be derekam és kezét megfogtam míg másikkal vállat fogtam ahogy Ő az én derekam.

Lassan táncoltunk amit rettenetesen élveztem. Kellemes volt az idő, sötét volt de a park hatalmas lámpái világítottak, hangosan szólt a zene és nem csak mi táncoltunk ha nem tőlünk jóval fiatalabbak és jóval öregbbek is na meg kisgyerekek is.

-Nagyon szeretlek.-suttogta fülembe miközben arcomra puszilt.

-Én is nagyon szeretlek.-néztem fel rá mire kaptam egy lágy de szenvedélyes csókot amit viszonoztam.

Amikor el vált tőlem huncut mosoly kúszott ajkaira mire magához ölelt derekam fogva és megemelve engem forgott meg. A meglepettségtől hangosan nevettem ahogy Ő is. Éreztem magunkon a szempárokat de nem érdekelt. Az utca zenészeknek mi is adtunk pénz majd haza indultunk. Otthon együtt zuhanyoztunk le és feküdtünk be az ágyba miközben minden féle hülyeségről beszéltünk.

-Amúgy..akkor mi együtt vagyunk?-kissé félve néztem rá ugyan is nem mondtuk ki, hogy igen együtt vagyunk.

-Persze.-puszilt homlokomra és hasam kezdte simizni.

Furcsa érzés kapott el mikor el kezdte simogatni hasam de el aludtam a jóleső érzéstől.

Finally found the perfect place Where stories live. Discover now