• Business •

311 26 0
                                    

[RINDOU POV]

Reggel arra keltem, hogy valami vagy is inkább valaki mocorog. Morogtam halkan és mikor ki nyitottam szemeim a kis kócos JaeHwat láttam magam előtt aki fel ülve dörzsölgette szemeit majd hajából szedte ki a hajgumit és vissza dőlt.

-Felébresztettelek?-halkan kissé rekedtesen beszélt.

-Nem.-morogtam rekedtes hangon mire nyakába bújtam és be szívtam mélyen illatát.

Egy kis ideig így voltunk de utána nagy nehezen erőt véve magunkon le mentünk reggelizni. A reggeli után fel mentünk mindannyian a szobáinkba. Ki szedtem a gardrób szobából Jaenak egy farmert és az egyik pulcsimat is ki hoztam neki.

-Miért van nálad női ruha? Na meg női fehérnemű?-vette kezébe a bugyit újra fel téve nekem a kérdést.

-Azert mert vártam, hogy mikor jössz.-mosolyogtam rá kedvesen.

Nem szólt csak fel vette a ruhákat ahogy én is felöltöztem majd Rannel el vittük a két kis vendégünket a kávézójukhoz ugyan is ma már kedd van így ma nyitva vannak. Az üzlet előtt vagy is jobban mondva mögött be kísértük őket.

-Rindou most már engedj.-kuncogott Jae miközben én puszilgattam ott ahol értem derekát ölelve.-De kérlek.-próbált el tolni.

Egyszer csak a galléromnál húzott el a lánytól kedves bátyám.

-Elég öcsi.-mosolyogott rám.

Csak morogtam egyett majd egy csók után tényleg mentünk. Egy üzletet kell le bonyolítani amihez nincs nagy kedvem ugyan is unalmas egy helyben ülni hallgatni az alkudozást. De viszont jobban élvezem azt mikor engedélyt kapok vagy épp ha úgy adódnak a dolgok akkor az illető csontjait eltörhetem. Szadistának mondom magam és akik jobban ismernek-mint  a Bonten tagok és a bátyám-azok tudják ezt jól, hogy az vagyok.

Ahogy a klubhoz értünk ki szálltunk és be mentünk. Fényes nappal van így csak a biztonságiak és a takarítok vannak itt. Fel mentünk egy emeletre majd be mentünk az irodába. Egy kanapé volt előtte az asztal ahol ült az üzlet társunk. A főnök vagy is Mikey, és Koko na meg Ran ültek le, mi Kakuchoval és Sanzuval megálltunk a kanapé mellett. Mi hárman általában csak hallgatjuk az eseményeket nem szólunk bele inkább cselekedni szoktunk.

Amikor tartottunk egy kis szünetet ki mentünk cigizni és fel hívtam Jaet aki nem vette fel a telefont és ideges lettem.

-Mi a baj Rindou?-kertedzte Sanzu rám nézve fejét oldalra biccentette.

-JaeHwa nem vette fel a telefont.-szívtam cigimbe mire már csörgött is a telefonom és az előbb említett neve villogott a kijelzőn.-Miért nem vetted fel a telefont?-kissé idegesen kérdeztem.

-B-bocsanat. Most van ebéd szünetünk hisz dél van és sokan voltak ma a telefonom pedig nem volt nálam...-halkan beszélt kissé szomorú volt a hangja.

-Mikey.-szóltam oda neki mire rám nézett.-Mennyi idő mire végzünk?

-Hm..szerintem egy 20 perc alatt le tudjuk zavarni a dolgot.-nézett rá a három kis segédjére akik bólintottak.-Miért?

-El megyünk majd kávézni.-mondtam direkt így, hogy a telefon masik végében lévő is hallja. A többiek nagyon örültek az ötletnek.

-Csak kérlek ne okozzatok bajt.

-Ugyan már.-kuncogva fújtam ki a füstöt.-Nem lesz semmi baj. De most le kell tennem. Szia.-dobtam el a csikket.

-Szia, kérlek nagyon vigyázz magadra.

-Vigyázok. Te is nagyon vigyázz magadra ha van valami baj azonnal hívj.-szigorúan mondtam neki mire csak édesen kuncogott.

-Szeretlek.-hangja kedves volt. Érezhető volt az őszinteség.

-Én is szeretlek.-mondtam halkan és ki nyomtam a telefonom nézve mire Kakucho megveregette vállam és vissza mentünk.

Ahogy Mikey megmondta tényleg egy 20 perc alatt le zavarták a dolgokat majd egyből kocsiba ültünk és el mentünk JaeHwaék kávézójához. Le parkoltunk a kocsikkal és akkor néztem meg, hogy az a kávézó neve, hogy Lótusz. Kíváncsian néztem a feliratot és gondolkodtam vajon honnan jött ez a név. Lassan be mentünk és mosolyogva mentem oda a pult mögött álló lányhoz és szoros öleltem magamhoz derekánál fogva mire kissé megugrott.

-Ah Rindou megijesztettél. Nem lenne szabad ide jönnöd.-dorgált meg de nem érdekelt csak hümmögtem egyet.

Ki zavart mondván azzal, hogy üljek már le a többiekhez. Boldog voltam már attól, hogy csak azt látom ahogy serte pertél a pult mögött majd Keki segítségével ide hozták a kávékat.

-Nem tettem bele nektek semmit mert nem tudom, hogy ki hogyan szereti.-kuncogva tette le a másik tálcát amin van, kocka cukor, tej, kávé por na meg tejszín is.

Mindannyian megcsinaltuk magunknak és mikor a lány kapott cigi szünetett kapva az alkalmon ki mentem hozzá beszélgettünk el mondtam neki, hogy mit csináltunk ma miközben Ő csak mosolyogva hallgatott engem.

-Na és milyen Bizniszben vagytok?-oldalra biccentette fejét.

Oh baszki....

Finally found the perfect place Donde viven las historias. Descúbrelo ahora