Finally found the perfect place

• Kind •

Ahogy be értünk azt láttuk ahogy Rindou épp neki hajít Sanzunak egy széket aki ugyan ezt tette vele szembe. Mindenki ijedten ment el távolabb tőlük miközben Ők ketten ordibáltak egymással. Mikor közelebb mentünk, hogy le állítsuk az egészet a két fiú hirtelen úgy egymásnak ugrott, hogy még Mikey is össze rezzent. Rindu a rózsaszín hajú nyakát fogta kar hajlatával szorította erősen. Lassan el dőltek a földön Rindo hátán feküdt míg Sanzu háttal az alatta lévő felső testén feküdt miközben próbált ki szabadulni szorításából, valami evő eszközzel hadonászott és szúrta is meg többször a fiú karját. Oda sietünk mi is ugyan is Ran és Kakucho próbálták szét szedni őket nagyon kevés sikerrel. Amint oda értünk Mikey segített ki szabadulni a rózsaszín hajúnak aki lihegve kapkodta a levegőt miközben fel állt térdeire támaszkodott. A másik fiú épp, hogy fel állt újra neki akart ugrani a másiknak csak most Ran és Kakucho le fogták kissé nehezen mire oda léptem elé.

-Rindou...-mondtam halkan nevét. Szemein látszik, hogy meg akarja ölni Sanzut de amint rám nézett kissé nyugodtnak láttam.

-Te pszichopata vagy bassza meg.-köhögött tovább Sanzu.

-Nem pszico csak Szadista.-szólt közbe Koko mire rá néztem majd vissza Rinre akit idő közben el engedtek és megigazította magán a ruhát.

-Mi?..-értetlenül néztem rá majd vissza az előttem állóra.

-Szerintem menjünk haza mert hosszú éjszakánk lesz.-mondta Ran mire mindenki helyeselve bólintott így kocsiba ülve indultunk el.

Csendben ültünk a kocsiban mikor is megtörtem a csendet.

-Fáj a karod?-néztem rá aggódva.

-Nem.

-Nem fáj semmid?-fordítottam felé fejem.

-Nem.-szigorúan az útra figyelt és kissé ideges hangvételűen válaszolt.

Egy hatalmas házhoz értünk. Ahogy ki szálltunk Rindou zsebre tette kezeit és néztem ahogy elindul be engem a kocsiban hagyva így inkább magamtól szálltam ki és néztem ahogy távolodik.

-Nyugi itt nem kell félned.-simította meg hátam Kakucho aki kedvesen mosolygott rám.

Belé karoltam mert kissé féltem hiába van világítás. Ahogy be értünk egy hatalmas lépcső sort láttam magam előtt ami bal és jobb oldalra nyúl el. Ahogy Jobb oldalra fordítottam fejem láttam a hatalmas nappalit ahol fehér műbőr kanapék és fotelek foglalták a helyet na meg egy üveg kis asztalka, bal oldalra nézve láttam a fekete fehér színben pompázó konyhát.

-Gyere el kísérlek Rindou szobájába.-fogta meg kezem Ran.

Csak bolintottam és sétáltam vele a bal oldali lépcső soron majd egy folyosóhoz értünk ahol nem kellett sokat sétálni ugyan is a jobb oldali részén a harmadik ajtó az Ő szobája.

Még a neve is ki van írva. De ha az Ő neve ki van írva akkor tuti, hogy a többiek neve is ki van írva az ajtajukra.

Ran csak be kopogott helyettem majd ki nyitotta nekem az ajtót és ott hagyott. Néztem egy kis ideig utána majd be mentem a szobába be zárva magam után az ajtót. Fehér falak és fekete kissé szűrkés bútorok, egy hatalmas nagy erkély ajtó na meg egy francia ágy amin ül a szoba gazdája félmeztelenül. Le húztam magassarkúmat és oda léptem elé mire csak átölelte derekam magához jobban húzva. Terpeszben ül-ahogy minden férfi- és lábai közé húzott szinte mellkasomba bújva. Haját és tarkóját kezdtem simogatni. Síri csend honol kettőnk közt ami nem kínos de nem is zavaró inkább...Kellemes.

-Sajnálom, hogy ezt látnod kellett.-törte meg a csendet az éttermes dologra utalva.

-Hogy van a karod?-kérdeztem vállaira simítva.

Lassan elengedett és megmutatta. Alkarján vágás nyomok égtelenkedtek amikre rá száradt a vér.

-Van elsősegély doboz bent a fürdőben a mosdókagyló alatti fiókban.-mondta rám nézve mire én csak be siettem ki szedtem majd vissza sétáltam.

Le ültem mellé majd óvatosan le fertőtlenítettem a kis vágásokat majd el tettem vissza a kis dobozt a helyére.

-Nyugodtan le fürödhetsz. Keresek neked ruhát addig.-jött be hozzám mikor is már menni akartam ki.

Csak bólintottam majd a kádba kezdtem engedni vizet majd ameddig ezt vártam a mosdókagylónál megmostam szappannal az arcom ezzel is eltávolítva a sminkem. Le vettem ruháim és a szennyes tartóba dobtam majd bele másztam a jó meleg habos vízbe.

-Ah basszus hajgumit nem hoztam be.-motyogtam magamnak mikor is Rin jött be.

-Nyugi csak ruhát hoztam be neked. Remélem , hogy nem probléma ha az én felsőmben alszol.-mosolygott rám.-Miért piros az arcod? Rosszul vagy? Túl melegre csináltad a vizet?-aggódva lépett hozzám és bele nyúlt a vízbe mire felhúztam lábaim és átöltem.-Oh...zavarban vagy.-vigyorgott el.

-Ne vigyorogj!-tenyeremmel el takartam arcom. -Amugy..-vettem el kezeim.-Hoznál be nekem kérlek egy hajgumit.-néztem rá mire csak bólintott és ki sietett.

Amint vissza tért a gumi után akartam nyúlni de csak megpuszilta kézfejem.

-Konty vagy lófarok?-áll meg mellettem és felnéztem rá és nem bírtam megszólalni.-Oké akkor konty.-határozta el magát majd lassan megcsinálta nekem.

-Ezt..hogy?-nyúltam fel a hajamhoz ami fel van kontyolva.

-Van egy bátyám akinek hosszú volt a haja.-kuncogott és le ült mellém a kád szélére.-Amúgy mi miért nem fürdünk együtt?-nézett rám kíváncsian.

El kezdtem dadogva mondani, hogy hát nem tudom és egy csomó mindent össze zagyváltam de mire észbe kaptam már azt éreztem, hogy be ült mögém és átölelte derekam.

-Ah de kellemes meleg a víz.-sóhajtott fel.

Szó szoros értelemben le fagytam. Nem mertem még levegőt se venni de még megmozdulni se mertem. Egy kis ideig még így voltam majd mikor már kezdtem megszokni lassan el lazultam karjai közt.

-Végre...-mondta halkan.

-hm?

-Csak azért mondtam mert végre el lazultál. Nem kell félned. Mindig megvédelek. Nem kell takargatnod magad és nem kell előttem zavarban lenned. Okes?.-simogatta hasam.

-O-okes.-bolintottam.

Olyan kedves...