Ahogy oda értünk Mitsuyahoz ki szálltam a kocsiból majd a kapun megnyomva a csengőt vártunk. A ház tulaja mosolyogva jött ki és engedett be minket.
Be érve mosolyogva néztem végig a házban miközben Mitsuya mesélt, hogy mire is számítsak a mai nap. Amikor beljebb mentünk akkor láttam meg Hakkait akivel egyszerre visítottunk fel és szaladtunk egymáshoz szorosan megölelve a másikat miközben egyhelyben ugráltunk. Amint el engedtük egymást vigyorogva kérdezősködtünk a másiktól szinte egyszerre beszélve bele vágva a másik szavába.
Mindig is imádtam Hakkait ugyan is amilyen magas és karizmatikus annyira édes és félénk. Voltak napok mikor Ő feltudott vidítani sokat voltunk együtt a nyári szünetekben mikor sulisok voltunk. A Tomanban nem mindenkit ismerek csak a nevüket tudom de viszont Mitsuyat és Hakkait eléggé jól ismerem. Sokat meséltek nekem mindig. Főleg Hakkai mikor kettesben voltunk imádtam hallgatni ahogy felpörögve beszélt nekem egy adott témáról. A kanapéra ültünk és csak egymásra fókuszáltunk ki is ment a fejemből az, hogy mi okból vagyok itt és, hogy amugy Rindou is itt van na neg Mitsuya is.
-Hakkai kérlek mostmár át adnád nekem?-utalt rám Mitsuya a munka miatt.
-Na de Taka-Chan kérlek had beszélgessünk még olyan régen beszéltünk.-ölelt meg a mellettem ülő.
-Munka közben is tudtok beszélni.-kuncogott majd elindult.
Fel álltunk és utána mentünk. Egy dolgozó szobába mentünk ami tele van varró eszközökkel és még befejezetlen ruhákkal. Mosolyogva mentem és nézelődtem az egyik ruha sornál.
-Nem, nem, nem.-fogta meg kezem a levendula hajú.-Nem ezek lesznek a tieid.-mutató ujját mutatta fel.
-Akkor?-kíváncsian néztem rá mikor is oda mutatott egy hatalmas akasztón lévő ruha kupacra amik gondosan fel vannak akaszva a válfákra.
Oda mentem vele és akkor láttam, hogy vannak köztük esküvő ruhák is.
-De először is.-ment el egy kis helyiségbe és egy gyönyörű hatalmas esküvői ruhával a kezében jött vissza.-Azt szeretném, hogy ezt próbáld fel. -elém állt és gyönyörködve néztem a ruhát.
-Mitsuya...ez gyönyörű.-óvatosan fogtam meg a hófehér ruhát aminek a felső része szív alakú, pánt nélküli de viszont gyönyörű csillogó kövekkel van díszítve.
-Segítek neked fel venni.-kedvesen mosolygott rám.
-Na biztos nem!-kezdett ellenkezik Rin akire mindannyian rá néztünk.-Ő az én barátnőm majd én segítek neki.-lépett hozzánk.
-Fel is tudod rá adni?-nézett kételkedve rá a levendula hajú a mellettem állóra.
-Igen.-jelentette ki.
Mindannyian össze néztünk majd bele mentünk a dologba. Mitsuya be vitte a próba fülkébe a ruhát ahova mi követtük majd egy mosolyt kísérően ki ment be húzva a vörös függönyöket. Gyönyörködve néztem a ruhát hisz minden lány álma az, hogy egyszer egy gyönyörű esküvői ruhát viselhessen. Lassan vettem le a ruháimat majd óvatosan vettem fel a ruhát amiben persze Rindou próbált segíteni. Amikor rajtam volt Rindu hátul megfogta a ruha alját és ki mentünk.
A két fiú csodálkozva nézte a ruhát majd Hakkai megfogta a kezem segített rá állni egy kör alakú színpadra ami direkt az ilyenek miatt van. A tükörbe nézegettem magam vigyorogva mikor is a ruha tervezője elém állt és elkezdte rajtam igazgatni a ruhát. Próbáltam nem mocorogni, hogy Mitsuya nyugodtan végezze a dolgát. A tükörbe pillantva láttam azt ahogy Rindou halványan mosolyogva karba tett kezekkel néz.
-Gyönyörű vagy ebben a menyasszony ruhában.-lépett mellém Hakkai.
-Köszönöm?-kérdeztem zavartan ugyan is nem tudom, hogy ilyenkor mit szokás mondani.-Ha egyszer lesz esküvőm tuti, hogy te leszel a ruha tervezőm Mitsuya.-néztem az épp előttem guggoló fiúra aki kedvesen mosolyogva nézett fel rám.
-Ez csak természetes.-simogatta meg derekam.
Mikor kész lett a ruha igazgatásával tovább nézegettem magam a tükörben majd csak a zenére lettem figyelmes majd csak azt éreztem ahogy Hakkai megfogja kezem és derekam és táncolni kezdtünk.
Amikor már véget ért a zene be mentem átöltözni és ez így ment tovább este kilencig. Persze mindig rá néztem Rinre aki csak kedvesen mosolyogva ült a kanapén és figyelt engem de viszont mikor Hakkai vagy épp Mitsuya úgy ért hozzám ami neki nem tetszett ciccentett egyett jelezve nekik amit Ők értettek. Na meg nem egyszer és nemkétszer volt olyan pillanat amikor Takashi el ment Rindouval kettesben beszélgetni.
Megölelve a két fiút köszöntem el majd Rin kezét megfogva mentem a kocsihoz és ültünk be. De viszont kissé feszült volt a légkör. Hiába nem volt semmi baj és fogta a kezem de akkor is feszegtem majd otthon egy fürdés után nasit kezdtünk csinálni.
-Hirtelen megfordult a fejemben az, hogy szakitsunk...-mondta tisztan ki Rindou mire nagy szemekkel néztem rá és már kezdtem volna beszélni mire csak felemelte kezét, hogy folytatja.-Azért fordult meg a fejemben mert láttam, hogy mennyire jól is érzed magad Mitsuyaval na meg a Shiba kölyökkel. De utána mikor már a második menyasszonyi ruha volt rajtad akkor kezdtem magamban keresni a hibát, hogy minek is gondolok ilyenekre mikor tudom nagyon jól, hogy szeretsz.-fogta meg kezem és össze nyomta homlokunk.
-Nagyon okos vagy.-pusziltam szájára.
ESTÁS LEYENDO
Finally found the perfect place
Fanfic[Nagyon remélem, hogy tetszeni fog nektek ez az új szerzeményem] ‼️NÉHOL SPOILERT TARTALMAZ‼️ •Tokyo revengers •Trágár szavak
