• Medicine •

235 19 0
                                    

JAEHWA POV

Éreztem ahogy fejem sajogni kezd így ki nyitottam szemeim láttam, hogy épp kel fel a nap. Egy kezét éreztem derekamon mire hátra fordulva láttam, hogy Rindou az. Vissza feküdtem majd nézni kezdtem ahogy alszik. Fáj a lelkemnek az, hogy láttam azzal a lánnyal csókolózni de viszont a józan eszem azt mondja, hogy hallgassák rá. Egy bűnöző, egy gyilkos, egy szadista de még is...velem olyan gyengéden bánik mint egy porcelán babával.

Ahogy néztem Őt hogy alszik fejfájásom kissé erősödött így kénytelen voltam ki szállni és keresni egy gyógyszert amit amikor be vettem vissza mentem. Be húztam a sötétítőket majd vissza feküdtem Rinhez aki szorosan ölelt magához morogva egyet.

Egy idő után fel keltem de a mellettem fekvő fiú el tünt. Lustaságom miatt nem másztam ki az ágyból inkább jobban bele bújtam az ágyneműbe mire finom illatokat éreztem amik egyre közelebb éreztem.

-Szia hercegnő.-puszilt homlokomra a lila hajú mire fel ülve a tálcára néztem.-Ki szeretnélek engesztelni és meghálalni, hogy milyen drága ajándékot is kaptam tőled.-ült mellém ölembe téve a tálcát.

-Láttad?-pillantottam fel rá mire bólogatott.

-Nem érdekel, hogy mennyire szét is van törve megcsináltatom majd bármibe is fog kerülni.-adott egy hosszú puszit ajkaimra amit viszonoztam.

A reggeli után haza mentünk ahol szép tisztaság volt. Mint kiderült Kakucho végzett ilyen gyönyörű munkát amiért rettenetesen hálás vagyok és boldog. Rinrin azt mondta, hogy pakoljak sok ruhát ugyan is egy teljes hétig távol leszünk. Két nagy bőröndöt pakoltam össze amit ki vitt a kocsihoz majd neki is el pakoltam a ruháit két nagy bőröndbe. Egy hátizsákkba tettem tisztálkodási szeretek, a neszeszerembe gyógyszert magamnak -ha véletlenjében megjövő-menstruácios betéteket, fésű és még egyéb más dolgokat.

-Meg vagyunk?-nézett rám Rin mire bolintottam és be zártam kulcsra a házat és be ültem a kocsiba. 

Csendben indultunk el halkan szólt a zene. Meg akartam szólalni de nem ment. A kezére pillantottam ami a sebesség váltón pihent. Kéztetést éreztem arra, hogy megfogjam a kezét de nem tettem. A csend ami közénk telepedett már zavaró volt számomra. Ahogy rá néztem a mellettem ülőre olyan volt mintha nagyon nyugodt lenne. De még az arcáról sem tudtam le olvasni semmit, hogy vajon min is gondolkodhat.

Ahogy be fordult egy utcába kikerekedett szemekkel néztem a nagyobbnál nagyobb házakat amiket még a holdrol is láthatnának.

-Sz-szivem...-szólaltam meg mikor le parkolt egy hatalmas ház előtt.

-Hm? Mond kedvesem.-nézett rám miközben biztonsági övét kapcsolta ki.

-Mond..miért jöttünk ide?-fordítottam felé fejemet.

-Ki engesztelek. Szeretném, hogy itt legyünk egy kicsit. Tudom, hogy szereted azokat a dolgokat amik szépek. Ez is szép nem?-nézett a házra majd rám.

-De..szép.- bolintottam ki szállva a kocsiból.

Úgy voltam vele, hogy most megnézem hogyan is akar ki engesztelni de majd ha nem érzem magam jól szólni fogok neki. Ahogy be léptünk a házba mintha valami maffiózó házába léptem volna be. Ha bár mit is akarok hisz Rindou az.  Szólni akartam, hogy a cuccainkal mi lesz mire pár ember kezdte befele hozni. Rindou fel kapott a vállára amin meglepődtem de azon még inkább amikor egy hatalmas francia ágyra dobot rá és fölém mászot.

Arcomat halvány pir borította és néztem a fölöttem támaszkodót aki lassan minden egyes kis porcikámat végig nézte szemeivel.

-Nekem te vagy a gyógyszerem.-piszézett velem.-Mindent megteszek, hogy megbocsáss nekem.-nézett határozottan szemeimbe.

Elmosolyodva simítottam arcára.-Ennél jobban le nyűgözni úgy sem tudsz.

-Fogadunk?-húzta kacér mosolyra ajkait.

-Na fogadjunk.-vigyorogva néztem Őt.

Finally found the perfect place Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang