• Little Liars •

319 25 0
                                    

[RINDOU POV]

-Csak egy kis ez, meg az.-mosolyogva simogattam meg arcát.

-El mondod, hogy mit is foglal magában az egy kis ez és egy kis az?-kérdően húzta fel bal szemöldökét miközben meg fogta kezem amivel arcát simogattam.

-Igazából a lényeg az, hogy klubokba járunk és részvényeket adunk és veszünk.-a lány csak bólintott.

El nyomta a csikket a hamuzóba majd megfogva kezem mentünk vissza be. Vissza ültem helyemre és tovább néztem ahogy tevékenykedik miközben hallgattam a többieket ahogy beszélgetnek.

-Hazudtál neki.-mondta a mellettem ülő bátyám. Rá néztem ahogy Ő is rám. Persze a többiek csak értetlenül néztek.

-Igen.-mondtam ki.

-Mi volt Rindu?-kérdezte Mikey aki épp a dorayakiját falatozgatta.

Egy nagy sóhaj után el mondtam, hogy mi volt kint persze Sanzu jött a hülyébbnél, hülyébb gondolataival amikben értelmét na meg logikát sem értettem. Csak csendben ültünk hallgatva a gondolat menetét amit persze nagyon szórakozottan mesélt majd egyszer csak komoly arcot vágva rám nézett.

-Az a lány okos. Lehet, hogy nem mutatta ki igazán, hogy tudja, hogy hazudol neki. -nézett farkas szemet velem.-Nem hülye. Jobb ha elmondod neki, hogy mit is csinálunk valójában és ha tényleg szeret akkor persze fog jönni azokkal a dumákkal amik ezekkel a szavakkal kezdődnek, miért és hogyan na meg fog jönni azzal, hogy hagyd ott mert veszélyes melóban vagy és ez nem játék. De viszont! Ha ezek közül nem mond semmit és csak annyit mond, hogy csak vigyázz magadra. Akkor az életét is rád bízná. De viszont van a másik lehetőség, hogy nem szeret téged ami egyértelműen ki van zárva.-lazán hátra dőlt és tovább itta a kavéjet.

Meglepetten néztük mindannyian a rózsaszín hajút ugyan is ez nem mindennapi, hogy ilyen bölcs na meg okos megnyílvánulásokat tesz. Igazából rettentő okos dolgot mondott el most egy szuszra. Igaza volt. Minden egyes szavában igaza van.

-JaeHwa-chin nem olyan lány aki hazudna neked.-törölte meg száját Mikey.-Lehet, hogy neheztel rád amiért egy szó nélkül úgymond "le léptél"-mutogatott idéző jelet a levegő az ujjaival.-De viszont jobban örűl annak, hogy vissza kapott téged.

Tekintetem vissza vezettem az említette aki épp egy bácsi rendelését írta fel majd ment és csinálta a dolgát. Egy furcsa érzés kapott el ami miatt mellkasomra fogtam.

-Haitani Rindounak bűntudata van.-meglepetten mondta ki Koko.-Ez durva. Annyi embert öltél, szenvesztettél, törted el a csontjait és még sorolhatam holnapig is de egyszer sem volt bűntudatod most meg csak egy kis füllentésből az lett. Wow..-nézett kikerekedett szemekkel Kokonoi.

Csak megforgattam szemeim és fel könyököltem az asztalra fejem támasztva miközben hallgattam tovább a kis gúnyolódásukat. Mikor már zárás idő volt a többiek el mentek én pedig maradtam.

-Tudok segíteni valamit?-néztem a lányra aki épp be kulcsolta az ajtót és ki tette a zárva feliratú kis táblát.

-Hmm..-nézett körbe.-Nem igazán. Vagy is de!-be szaladt a pult mögé és kezembe nyomta a szemetes zsákot.-Kérlek ki vinnéd.-kuncogott.

Homlokára puszilva mentek ki és dobtam ki majd vissza mentem de végül csak segítettem neki le törölgetni az asztalokat míg Ken a pult körül takarítgatott. Amint végeztünk haza dobtam Kent majd együtt mentünk Jaehoz aki persze már kezdet nagyon éhes lenni így nyűgös. Amint haza értünk Ő be ment én addig gyorsan rendeltem kaját magunknak majd én is utána mentem be.

-Szivem.-mentem oda hozzá ugyan is a kanapén fekszik.-Fáradt vagy?-simítottam arcára mire csak hümmögöt egyett.

Le ültem mellé és simogatni kezdtem de utána mellé feküdtem és puszilgatni kezdtem amit persze élvezett mert magához ölelve kuncogott.

-Olyan jó így lenni.-mondta halkan.

-Nagyon.-beszéltem én is halkan. Felsője alá nyúltam amire persze megremegett kis teste.

-Hideg a kezed.-kuncogott mikor oldalát simogattam.

Csikis...

Gondolva egyet kezdtem el csikizni mire persze kacagni kezdett és mondta, hogy hagyjam abba. Nem tettem azt amit mondott pedig már sírt a kacagastól amit vigyorogva hallgattam és néztem ahogy ficánkol. Mikor csengettek akkor hagytam abba. Adtam szájára egy nagy csókot, fel álltam és mentem ajtót nyitni és persze a futár volt az.

-Ki az Rindou?-jött hozzám mikor én pont fizettem. Bal karom alá bújt ugyan is teljesen be álltam az ajtóba.

Köszönt a futárnak aki persze elmosolyodva köszönt vissza majd át adta a zacskó tartalmát majd el is ment én pedig be zártam az ajtót. Az asztalhoz mentem ahova ki szedtem neki a be csomagolt kaját amit csillogó szemekkel nézett.

-Honnan tudtad, hogy éhes vagyok?-bontotta fel a giroszt és enni kezdett le ülve.

-Attól mert börtönben voltam még ugyan úgy ismerlek.- háta mögé lépve kezdtem fel kötni lófarokba a haját, hogy ne lógjon szemeibe a haja miközben eszik.

Mellé ülve én is enni kezdtem miközben beszélgettünk. Kissé deja vu érzés kapott el ugyan is a legelső nap mikor náluk aludtam ugyan ezt csináltuk és akkor ismerkedtünk meg. Éves után le fürödtünk-persze egy hosszan könyörgés után, hogy had fürödjek vele amibe bele ment-majd le feküdtünk.

-Ne haragudj rám. - ültem fel Őt nézve.

-Miről beszélsz?-értetlenül néz rám miközben Ő is felült.

-Én hazudtam neked.-néztem rá mire arca sápadt lett.-Mi a Bontennel igazából olyanok vagyunk mint a Yakuzak. Fekete dolgokban vagyunk benne.-mire ezt ki mondtam pofon vágott.-Ezt...megérde--mire ki mondtam volna a teljes mondatot megint pofon vágott csak most a másik oldalt.-De ezt miért?!- értetlenül néztem.

-Az elsőt azért kaptad, hogy megtanuld, hogy nem szabad vagy is inkább TILOS hazudnod nekem. Na meg láttam rajtad, hogy hazudsz szóval.-kuncogott.

-Ez okes. De a másodikat miért kaptam?-értetlenül néztem rá még most is.

-Hát mert csak úgy.-rántotta meg vállait.

Finally found the perfect place Donde viven las historias. Descúbrelo ahora