Minden kiderül

18. fejezet

Melinda reggel kint ült a teraszon. Fájtak a sebei, hogy elnyomja ezt az érzést alkoholt fogyasztott.
- Jesszusom, hogy nézel ki?? Mi történt veled és miért iszol már megint??
- Norbi, csendesebben!! Nem akarom, hogy Márk és Robi felkeljenek. Gyere ülj le és csukd be magad után az ajtót.
A fiú engedelmeskedett a kérésnek.
- Hol is kezdjem...
- Talán kezdhetnéd azzal, hogy miért vagy tele kék-zöld foltokkal...
- Fogalmazzunk úgy, hogy verekedtem...
- Kivel?
A lány elkezdett mosolyogni.
- Ha te azt tudnád...
- Mond hát el!
Elmesélte neki az egész estét.
- Nagyon sok kérdésem lenne hozzád...
- Hallgatlak. Tedd fel mindet, még csak...4 óra. Tengernyi időnk van míg a srácok felkelnek.
- Azt mondta neked Old Man, hogy lehetetlen ember légy. Miért?
- Elméletileg meg kellett volna halnom az érintésétől. Figyeltem a vasrudat...elkezdett rozsdásodni mikor hozzáért, lehet valamilyen sav van a bőrében amitől elkezd az ember élve elrohadni.
- Ha a vasrúddal ez történt, akkor neked, hogy nem esett semmi bajod?
- Nem tudom.
- A másik kérdésem az lenne, hogy normális vagy? Kijöttél a kórházból úgy, hogy súlyos sérüléseid vannak?? Megműtöttek!!
- Nem, nem vagyok normális, de ezt te is tudott. (mosolygott) Kijöttem, mert nem lehetek bent 1 teljes hétig...vagy kitudja meddig. Inkább belehalok, ha nem bírja a szervezetem.
Beleivott a tequilás üvegbe.
- Ne igyál! Attól nem lesz jobb, pláne, hogy ilyen súlyosan megsérültél.
Komoly arccal ránézett a lány.
- Te nem tudod, hogy nekem milyen nagy fájdalmaim vannak...muszáj vagyok valamivel elnyomni.
- ...a lelkit vagy a fizikait próbálod így elnyomni?
Egy darabig nem válaszolt csak nézte a gyönyörű kilátást.
- Szerintem tudod jól...Mind a kettőt.
- Hallottam Robitól, hogy te a rablások és gyilkosságok előtt is ilyen depis voltál.
Bólintott.
- Tudod...a családom...szétment, elváltak a szüleim. Anyám utál, testvérem pedig vele él. Keveset tudunk találkozni. Sok szörnyűség történt ez idő alatt...5 év...
Norbi ránézett, majd halkan megkérdezte:
- Az igaz, hogy öngyilkos akartál lenni?
-...Igen...
- Örülök, hogy nem tetted meg.
Mosolygott Melinda.
- Én is örülök, bár akkor szívesen szabadultam volna a fájdalomtól, mostmár megtanultam együtt élni vele....Tudod a fájdalom az amikor úgy érzed, hogy a lelked már nem bírja tovább. Amikor egész lényedet eluralja a fájdalom és nem érted miért pont veled történik mindez, akkor menekülni szeretnél. Kitörni, abbahagyni csak szűnjön meg az elviselhetetlen érzés ami elzár attól, hogy újra a régi lehess...de a fájdalom nem enged el téged! Beszél hozzád! Üzenni akar neked! Túl jól ismer és egyszer elérkezik az az idő, amikor neked kell megismerni őt! Rólad mesél...neked. Jelzi, hogy megbillent az egyensúly, valami nincs rendben, hogy megérds jobb ha szembe nézel vele. Figyelni kell rá! Ismerd meg, hogy mi történik benned, de tudd sem az érzés, sem a gondolat nem azonos veled. Ezek csak a részeid...te a megfigyelő vagy! Csak maradj jelen, csak figyelj és emelkedj felül az egészen. Csak akkor láthatod meg a teljes valóságot, ha már nem tagadsz meg semmit ami épp történik veled...
- Csak menekülni akartál a fájdalomtól.
- Pontosan...de rájöttem valamire...ha szeretem az életemet az életem viszont fog szeretni.
A lány elhelyezkedett a székben, arcán látszott, hogy kínozták sebei.
- Miért nem szólsz? Segítettem volna leülni.
- Nem kell.
- Mondta Robi, hogy makacs vagy és nem lehet semmiben segíteni neked.
- Nagyanyám mindig azt mondta, amíg bírom nem kell segítség.
- Megígéred, hogy legközelebb szólsz?
Farkas bólintott.
- Melinda...a hírekben hallottam, hogy...Fekete László...bőrarcú...hogyan bánt veled, a sebeid...csoda, hogy életben maradtál.
Csendben ültek egy darabig aztán folytatta Kovács.
- Tudom, hogy senkinek nem mondtad el...csak a rendőrök tudják és az apukád...Elmondod nekem mit tettél a láncfűrészessel?
A hölgy az asztalon lévő szeszes italokat nézte majd kiválasztott egy meggyes vodkát, amit jól meghúzott.
- Hidd el nekem, nem akarod tudni...
- Fejezd be kérlek az ivást! Miért van ennyi alkohol a teraszon és honnan szerezted ezeket?
- Az nem fontos, hogy honnan van az én boldogságom... elmondok neked egy dolgot...az élet egyszerű:
• Szomorú vagy -> TEQUILA
• Vidám vagy -> BOR
• Fázol -> PÁLINKA
• Meleg van -> SÖR
• Ünnepelsz -> PEZSGŐ
...csak úgy -> VODKA
Norbi csak elmosolyodott ezen a hülyeségen.
- Bőrarcúra visszatérve...ha tudnád mit tettem nem ülnél itt...
- Miért?
- Mert félnél tőlem! Laci is...nem is tudom mit mondjak, egy gyilkos és ezt nem is fogja tudni sosem letagadni, de amióta börtönbe került és én lettem a pszichiátere azóta sokat változott...
- Te hogyan lettél a börtönben pszichiáter?
- Miután lecsukták bementem hozzá...beszélgettünk egy két dologról, majd egy idő után egyre többször mentem el meglátogatni. Mesélték, hogy baj van a pszichiáter nem tudja elvégezni a feladatát...megkérdezték, hogy nem vállalom-e el.
- ...és te elválalltad... bőr...
- Bánom...
- Mit?
-...azt, hogy megöltem. Inkább úgy fogalmazok, hogy vegyes érzések vannak bennem...tudom, hogy nem tudott volna megváltozni, de az élete...nem szabadott volna. Mindenki megérdemel egy második esélyt.
Szomorúan öntött magának egy kis pálinkát.
- Honnan szereztél pálinkát?
- Becsempéztem...(mosolygott)
- Nem vagy normális.
- Tudom (elkezdett nevetni)
- Mondták, hogy csodálattal nézték, hogyan maradtál életben, hogy milyen nagy küzdő vagy. Beszéltem egy pár emberrel akit kiszabadítottál. Mondták, hogy választhattad volna a saját szabadságod is, de nem tetted. Miért?
- Sosem tudnék azzal a tudattal élni, hogy hagytam valakit meghalni azért, hogy mentsem a saját életem. Inkább szenvedtem és gondolkoztam a szökésen, vártam a megfelelő alkalmat... Tudod fura, hogy mindig vártam a halált, gondolkoztam az öngyilkosságon, de sosem tettem meg... és amikor lehetőség volt arra hogy meghaljak nem engedtem, küzdöttem.
Vicces igaz?
Farkas fogyasztotta tovább a szeszes italokat amit Norbi csodálkozva nézett. Nem értette hogyan tud ennyit inni.
- Nagyon durva volt ahogy Graciának neki estél.
- Igen, de ha valaki bántja az egyik szerettem vagy bárkit aki a közelemben van, kemény büntetést kap. Velem ne szórakozzon senki.
- Hallottam, hogy nagyon keményen küzdöttél akkor is...nem félsz a haláltól?
- Nem...
- Miért?
...azért mert...ha meghalok, boldogan halok meg. Másokért sok mindent tettem és ennek a tudatában boldogan tudnék elmenni a Földi pokolról.
- Nem lenne jobb élni, mint a halál torkába rohanni?
- Nem, szenvedtem eleget nem akarok többet. Tudod...azt mondta nekem egy fontos ember, hogy ne legyek öngyilkos mert a jó embereket hamar elviszi az Isten a földről...tehát ha nem engedte az Isten, hogy öngyilkos legyek akkor rossz ember vagyok?
- Miért lennél az? Sokaknak segítettél, megmentetted az emberek életét. Az élet ajándék, meg kell élni minden pillanatot és meg kell ragadni minden lehetőséget.
- Na látod ebben is különbözünk.
- Legalább én próbálom gyönyörűen látni a világot!
- TE CSAK ELTAKAROD A SZOMORÚ VALÓSÁGOT! Norbi...nem azt mondom, hogy nem kell látni a jót, arra mindig szükség van...De egy dolgot elfelejtesz! MINDEN JÓBAN VAN VALAMI ROSSZ!
- TE PEDIG ELFELEJTETTED, HOGY MINDEN ROSSZBAN VAN VALAMI JÓ!
- Igen...ez igaz.
- Amióta itt vagyunk csak a negatív oldalad láttam másokkal szemben, kivéve 049-el való beszélgetésed során.
- Egy dolgot jegyezz meg! Nem vagyok kedves olyannal aki nem érdemli meg!
- Robi akkor nem érdemli meg?
- Robi...(elmosolyodott, majd könnyes szemmel az alkoholra nézet aztán a fiúra)...nem, azt hittem, de nem...
- Miért nem érdemli meg? Kedves, őszinte, segít neked és félt.
- Inkább megjátsza az agyát...Ha tudnád hány ember előtt beszélt ki a hátam mögött. Az a legőszintébb ember aki nem csak a szemedbe mondja amit gondol, hanem másoknak is ugyanazt mondja, mint neked, ha nem beszél ki a hátad mögött. Csalódtam benne, pláne amilyen hazugságokat mond! Csak azért van a közelemben, hogy több rajongója legyen...háta közepére sem kíván.
Kovács döbbenten nézet a lányra.
- Sajnálom, ezt nem gondoltam volna.
- ...Én sem
Hosszas csend lett ezután. Melinda a sírással és fájdalmaival küzdött, míg Norbi az információt feldolgozta.
- Segítened kell valamiben Norbi.
- Hallgatlak.
- Gracia csapdát állít nekem, de nem hagyom. Lerántom a leplet róla, mindenki megtudja milyen valójában, de kell még egy ember.
- Segítek...
Farkas megdöbbent.
- Bevallom őszintén nem erre a válaszra számítottam, de nagyon örülök neki, hogy segítesz.
- Robi és Márk is ellened van. Annyira már megismertelek, hogy nem csinálsz semmit ok nélkül. Mi a terved?
- Még mielőtt mondanám meg kell osszak veled még valamit...
- Igen?
- ...Kb 1-2 hónapja hallok egy hangot, amióta idejöttünk egyre hangosabb. Meg kell találnom, még mielőtt lebuktatom Carlost! Ma este megkeresem, csak falazz nekem.
- Rendben, de a sebeid?
- Beszélek Johnatannal, hogy ma egy szabit kérjen nekünk, mert kell egy kis pihenő...meg annyi hogy azt mondom készülök a kisebb beszámolómra...
- Beszámoló?
- Holnap az O5-ös testület megnézi az eddigi munkám.
- Értem, segítek. Lenne egy kérdésem...
- Mond.
- Hogyan akarod eltűntetni a foltokat?
- Szerinted miért van nálam smink?
- Okés. Akkor elmondod a tervet?
- Igen mondom...