28. fejezet

9 0 0
                                    

A legjobb orvosok látták el Melindát.
- Köszönöm, hogy megmentették az életem. (Mondta a lány miközben lassan felült)
- Mi köszönjük a munkáját.
Lassan bejött a doktor és Logan.
- Hogy van?
- Minden rendben. Hol van a 3 srác?
- Kihallgatáson vannak. Johnatan mindent elintézett.
- Remek. A támadóval sikerült beszélni?
- Igen. A lény megfenyegette őket. A kis falu meg csak engedelmeskedett neki. Felfalta volna az összes embert, ha nem teljesítik kérését.
- Mi volt a kérés?
- Emberek megölése, ők állnak a mostani eltűnések mögött. Táplálék keletett...
- Ez érthető...a büntetés mi lesz?
- Az egész falut megfigyelés alatt tartjuk 5 évig.
- A 3...
- A srácokat most hallgatja ki Parker.
Ekkor belépett a tizedes a zárkába. Szomorúnak látszott.
- A srácok miatt jött igaz? (Kérdezte Melinda)
- Igen...kihallgattam mind a hármat.
- És?...
- Robi rávette Márkot, hogy jöjjenek segíteni és a két őrt leütötték. Norbi utánuk rohant hátha még tudja állítani őket...
-...De nem jött össze.
- Pontosan. Engedelmével haza küldöm őket. 4 őrt teszek a gépre aki vigyázz rájuk és gondoskodik arról, hogy ne jöjjenek vissza. Így nem fognak több bajt okozni.
- Köszönöm. Mondja meg Norbinak, hogy Hálás vagyok a segítségéért.
- Megmondom.
Ezzel elhagyta a cellát.
- Szomorúnak tűnt Parker. Valami baj van?
Egymásra nézet Logan és 049.
- Van még egy hírünk...(kezdte a doktor)
- Mi lenne az?
- Ma lesz Gracia és Sherman kivégzése...
- Tessék??
- Jól hallotta (mondta Henderson) emiatt szomorú Johnatan.
- Nem ölhetik meg őket.
- Az O5-ös testület szabta ki a büntetést.
- Vigyenek oda!
Elindultak. Hosszú folyosó vezetet ki a szabadba ahol kivégezték a két tettest. Carlos és a bűntársa bekötött szemmel állt a falnál. Katonák és kutatók egy része figyelte az eseményeket.
- ...A mai napon tehát ezért végezzük ki Carlos Gracia ezredest és Dr.Sherman kutatót...
- Várjanak! (Kiáltotta Farkas)
- Örülünk, hogy megérkezett kisasszony. Reméljük jobban van.
- Jól vagyok, de most ez nem fontos. Kérem ne végezzék ki őket.
- Sajnálom, de az aki az alapítvány szabályzatát megszegi és ellene fordul a büntetése halál! SORTŰZ!
- NE!!!
5 katona elkezdte a sortüzet. Mindenki végignézte a halálukat. Ahogy a testükbe több száz golyó furakodik, ahogy elterülnek, ahogy vérben úszik a testük...
- Sajnálom kisasszony, de megkapták azt ami nekik járt...nem maga az egyetlen aki megpróbált minket lebeszélni...
- Ki volt még?
- Parker...annak ellenére, hogy megalázta és büntette állandóan...egy ritka katona aki ennek ellenére is tiszteli a felettesét...
- Hol van most? És mit csinálnak majd a testekkel?
- Nem jött ki a kivégzésükre... a testeket pedig a hamvasztóba visszük...Most ezt át kell vészelni mindenkinek...járulékos veszeteség...
- Járulékos veszteség?
- Az ilyen katonák és kutatók nem érdemelnek meg egy könnycseppet sem...
- De ha...
- Nincs de ha... nem változtak volna meg...higyje el volt már ilyen esett...megkegyelmeztünk és újra hátbatámadt...
- Vihetjük őket Uram?
- I...
- Ne még kérem ne...
- Miért?
- Hadd legyek velük egyedül...hívja ki kérem Johnatant is.
Az O5-ös testület feje bólintott. Parker nemsokára megérkezett. Kipirosodott szemeiből potyogtak a könnyek.
- Legyen erős tizedes...tudom nehéz ezt mondani, de higyje el ennek így kellett lennie.
- Tudom, de mégis nehéz...remek emberek voltak...nem néztem volna ki belőlük ezt.
- Elhiszem.
Átölelte a katonát. Egy ideig nézték a holttesteket, ahogy a vérben áznak és lassan kihűl a testük.

Minden kiderül Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon