25. fejezet

13 1 0
                                    

Melinda pár nap pihenés és kivizsgálás után jobban lett. 049 zárkájában maradt, és azt a pár mézes napot együtt töltötték.
- Hogy érzi magát? (Lépett be Johnatan az ajtón)
- Jól vagyok, teljesen meggyógyultam, hála a dokinak. (Mosolygott a lényre)
- Igaza volt hölgyem nem olyan 049, mint amilyennek hittük...csak a megfelelő ember kellett, hogy felnyissa a szemünket.
- Melinda... (rohant be Robi és Márk )...hogy érzed magad?
A doktor morgott, ami miatt a fiúk megálltak és nem mentek tovább.
- Jól vagyok...mit kerestek itt?
- Hogy hogy mit? Jöttünk megnézni életben vagy- e...
- Igen...élek...most menjetek el.
- Miért?
- Parker kérem kísérje ki őket...(mondta 049)
A tizedes teljesítette a parancsot. Miután a srácokat rábízta Hendersonra visszament a terembe.
- Johnatan vigyen 1810 cellájába.
- Biztos benne ?
- Igen, de még lenne egy kérésem...
- Hallgatom.
- A doktor is jöjjön...Kényszerzubbony nélkül.
- Ahogy óhajtja.
Elkísérte őket Mr. Pierrot zárkájába. A lény a sarokban ült. Mikor beléptek a lény felállt.
- Jó napot Mr. Pierrot.
- Ki maga? Hol van a kislányom!!!! AZT MONDTÁK TUDJÁK HOL VAN!!!
- Nyugodjon meg. Elmondom hol van a lánya, de akkor segítsen.
A lény ismét leült és lenyugodott.
- Mondja...
- Eleanor fogságban van...sejtem ki a tettes, de nem tudom, hogy hol van az a ház...azt mondta a lánya, hogy Ön tudja.
- Hol van a ház?
- Az erdőben...egy barna, régi kis faház.
- Abban van?
- Ha tudja hol van az a lakás mondja meg és elhozom a lányát.
- Az erdő keleti részén, az van a legmesszebb a várostól.
- Köszönöm.
- Én köszönöm, hogy elhozza nekem. Akkor maga az akiről beszélt nekem...
- Igen.
- Megyek én is, segítek.
- Scp 1810 magának a zárkájában kell maradnia. (Mondta Parker)
Ekkor a lény felemelte és a falhoz vágta.
- Nem segítünk magának ha így bánik a katonákkal. (Mondta 049, közben segített felállni Johnatannak)
A doktor és a lény egymást méregették és már egymásnak akartak esni mikor a lány közéjük állt.
- Elég volt ebből...szerintem kiengedhetnék Pierrotot, nagy ereje van, jó segítség.
- Igaza van...(mondta a tizedes miközben fájó oldalát fogta)...de akkor nyomkövetőt kell rá tennünk.
- Chip, mint a kutyáknak?
- Igen, hasonlót...a bőr alá.
- Nem! (1810)
- Ha jönni akar velünk ezt meg kell tennie.
- ...(sóhajt) rendben...
- Amint, elkészítem a tervet értesítem magát.

Minden kiderül Where stories live. Discover now