Egy lány, aki egyedül maradt. Egy lány, aki szívből gyűlöli a szüleit. Egy lány, aki bosszúra vágyik...
A nevem Luna. Luna Santiago. 17 éve a mostoha apámnál élek. Kiképeztek az ölésre. Egyetlen célom az életemben, hogy megtaláljam a valódi szüleim...
-Szóval Matteo...-fordulok felé, miközben ő erőtlenül lógatja fejét.
Tegnap úgy döntöttem elkezdem a kihallgatását, így kiköttettem egy székhez és kiütöttem.
-Nem fogom elmondani amire kiváncsi vagy! Kérdezd őt!-mondja fél mosollyal a száján. Már ütném meg, amikor anya lép elém és egy jól irányzott jobb horgos után megszólal.
-Na ide figyelj te rohadék-szűri ki a fogai között-a lányomról van szó! Hogy volt merszed egyáltalán hozzá szólni?!-kiabál mostmár vele. Az egyetlen aki rajtam kívül rá jött, hogy Luna a húgom. Végülis az anyák megérzik a sajátjukat nem?
-A drága lányod-néz fel anyámra-megölte a családom. És csak szólok, veletek is végezni akar-utolsó mondatára újból egy győzedelmes mosolyt erőltet a képére. Ezt anyám már nem tűrte. Elő rántott egy kést és hirtelen elvágta a torkát.
Be kell valljam sokszor még én is megijedek a saját anyámtól. Ha egy idegen látná anyámat nem nézné ki belőle, hogy mikre képes.
Rám néz.
-Remélem tartod a szád fiam! Apád nem tudhatja meg, hogy Luna a lánya!-szigorúan mondta, majd ott hagyott.
Luna: Már javában a buliban vagyunk. A lányokkal táncolunk mikor az egyik őr arrébb húz. Értetlenül nézek rá ő pedig rezzenéstelen arccal oda nyújt egy telefont, amin apám képe csörög. Felveszem.
-Luna van egy feladatod!-köszönés nélkül bele szól a telefonba.-Menj Moszkvába! Zoe és Camila megy veled!
-Milyen Camila?
-Kicsim...Camila nekem dolgozik. Camila Montero.-de jó. Még valami amiről nem tudok?
-Oké.
...
Reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. De irány Moszkva! Össze pakoltam a cuccom, elkészülődtem és mentem a bázisra.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kiszálltam a kocsimból és Zoe szobájába siettem. Már készen várt rám. Megöleltük egymást, majd Camila is ott termett mögöttünk.
-Jó reggelt!-mosolygott és meg is ölelt.
-Veled beszédem van!-próbáltam vissza folytatni a nevetésem, kisebb-nagyobb sikerrel.
Reggel 6 óra van de mi már a magán gépünkre szállunk fel. Mindenki helyet foglalt(örök is voltak velünk) és elkezdtünk beszélgetni.
-Cam, miért nem mondtad, hogy apámnál dolgozol?-ittam bele a jeges colamba.
-El akartam mondani, csak nem tudtam hogy reagálsz.
...
Kemény 9 óra múlva le is szállt a gép. Ahogy leszálltunk a gépről megcsapott a hideg Orosz levegő. Már hiányzott!
Apa elküldte a címet, ahol lakni fogunk egy ideig. Két fekete Range Rover várt ránk a reptéren. Be szálltunk az egyikbe a lányokkal. Én az anyós ülésre ültem a két csaj hátra. A Volán mögé pedig az egyik testőröm ült. Elindultunk.
Megérkeztünk egy hatalmas villához.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sziasztok! Ez a rész most rövidebb lett mint a többi, mert most egyszerűen nem jött az ötlet. Próbálok minél több részt hozni most, mert van időm úgyhogy ha tetszik jelezzétek vissza nekem legyszi!🥰
