Star Wars - Az érzelmek háborúja

✧7.✧

A Naboon

A Naboo egy gyönyörű bolygó, a Sokka család birtoka úgyszintén. A sík terület, melyet gyönyörű zöld fű lep el, s melyen szabályosan elültetett gyümölcsfák nőttek, a területhez tartozó patak, melynek vize kristálytiszta és otthont nyújt az egészen apró halaknak. A telekhez tartozó ház is káprázatos, emelete, erkélye és arannyal szegélyezett fala van. Az ablakok nagyok, a nap sugarai bevilágítanak a ház belsejébe.

A két köpenyes jedi kopogás nélkül lépett be az elbűvölő házba, ahol részesei lehettek egy igen csonka családi ebédnek. Az asztalfőnél egy alapból barna hajú, de a sok felgyülemlett gondtól és az évek múlásától őszülő nő ült, a többi széken pedig gyermekei. Öt fiú ült még ott, idősebb és fiatalabb egyaránt.

Lara érezte a zsigereiben mindazt, ami élete első négy évében történt. Kisgyermek korára egyáltalán nem emlékszik, de három testvérét felismerte. Rengeteg idő eltelt azóta, hogy elment mégis tudta, hogy ők azok. A kék szemük, az arcuk, a kisugárzásuk, mind ugyanolyanok voltak. Ugyanolyanok, mint ő.

Érzékenységét szerencsére leplezte az arcát takaró jedi köpenye, no meg persze mestere, aki előtte állt. A fiúk eltátották a szájukat, az idősebbek készen álltak arra, hogy megvédjék a családot az idegen köpenyes alakoktól, de erre nem volt szükség. A nő, Lara anyja, felállt az asztaltól és gyanakodva köszöntötte a hívatlan vendégeit.

– Maguk meg kik?

– Jedik vagyunk asszonyom – felelte Koss a köpenye alatt.

– Jedik? Nahát! Miben lehetek segítségükre? Kérnek levest? Vagy gyümölcsöt? A mi gyümölcseink messze a legjobbak a vidéken.

– Vagy inkább a leghalálosabbak – dörmögte Lara.

– Tessék? – húzta össze a szemét a nő.

– A Jedi Tanács és a köztársaság nevében letartóztatom önt árumérgezésért, hamisításért és többszörös gyilkosságért! – mondta Koss és felhajtotta kapucniját.

– Anya! Mit csináltál? – állt fel az asztaltól a legidősebb fiú.

– Semmit! Semmit nem csináltam! Kik maguk és milyen jogon gyanúsítgatnak engem?!

– Nem gyanúsítgatás asszonyom, Douglas Le Pa vallomást tett, és kivizsgáltattuk a gyümölcseit. Bizonyítékaink vannak amellett, amit ön és férje tettek. Most pedig velem jön!

– Maga csak ne mondja meg nekem, hogy mit csináljak! – bökte meg Koss mellkasát indulatosan a nő. Teljességgel fel volt háborodva, próbálta megjátszani magát, de tudta jól, hogy bűnös és hogy most mindennek vége.

– Akkor majd én megmondom – lépett előre Lara, aki anyja hangját hallgatva, és az asztalnál ülő testvéreit figyelve egy komoly határozásra jutott. Vett egy mély levegőt és hátra hajtotta köpenye kapucniját.

A három idősebb fiú és a nő nem ismerte fel őt ugyan, de rájuk tört valamiféle felismerés. Gyanakodva méregették őt.

– És te ki vagy? – vonta kérdőre a nő.

– Lara Sokka, a lányod.

A Palotában

Ahogy Koss Grildon mondta meglett a bizonyíték a laborból, ahol a szűrést végezték a gyümölcsökön, Kit Fisto minden információt megszerzett és a további intézkedéseket rábízta a királynő embereire. Visszatért a palotába és meghúzta magát a szobájában.

Épp arra készült, hogy vesz egy fürdőt – elég koszosnak és büdösnek érezte magát –, felsőteste már meztelen volt, amikor váratlan holohívása érkezett. Aayla Secura hívta őt. Úgy döntött inkább nem veszi vissza felsőjét, egy pajzán vigyor kíséretében fogadta a hívást.