LOVERS

𝚎𝚐𝚢 𝚔𝚒𝚜 𝚜𝚣𝚘́𝚛𝚊𝚔𝚘𝚣𝚊́𝚜

Gyorsan nyitottuk és zártuk is az ajtót nehogy bármi is kiszűrődjön. Zöld villódzó fények vakították el a tömeget, a falaknál asztalokon rengeteg alkohol sorakozott többé-kevésbé megfogyatkozva. Szememmel Draco után kutattam de mivel nem találtam elindultam megkeresni. Közben valakinek nekiütköztem és kiborítottam a méregzöld poharából a sárga löttyöt, ha tippelnem kéne, lángnyelv whisky volt.

- Ne haragudj, hagy segítsek. - gyorsan elővettem egy papírzsebkendőt a táskámból és elkezdtem felitatni a folyadékot a fekete ingjéről. Ahogy hozzáértem éreztem a szépen kidolgozott hasizmait és belepirultam a cselekedetembe.

- Figyelj szivi, ha le akarsz taperolni akkor kérj meg nyugodtan, nem kell ilyen olcsó trükkökkel próbálkozni. - nézett rám perverzen az új diák.

- Bocs, szerintem félreértettél. - húzódtam el tőle azonnal, mintha megütött volna az áram.

- Hé várj! Ne haragudj! - ragadta meg a karom.

- Semmi baj. - mondtam majd a fejemet kezdtem forgatni mintha keresnék valakit, ezzel jelezve, hogy nem élvezem a kialakult helyzetet és azt ahogy a magánszférámba mászott.

- Te! - mordult rá Draco a háta mögül - Azonnal szállj le róla vagy esküszöm...

- Nem történt semmi, nyugi. - csitítottam.

- Akkor ez mégis mi? - kérdezte cinikusan miközben rámutatott Mattheo kezét ahogy az enyémet fogta.

- Ráborítottam az üdítőjét vagy bármi is volt abban a pohárban. - magyaráztam. Nem értettem hirtelen miért kezdtem el védeni és miért nem mondtam el neki ami történ az előbbi percekben.

- Aha...

- Mi lenne ha elvonulnánk egy csendesebb helyre? Gyere. - és ezzel a lendülettel elkezdtem húzni a terem egyik csendesebb sarkába. - Baj van? - fürkésztem az arcát aggódva.

- Nem... én csak... féltelek...

- Tudom ki ő Draco... de ne aggódj nem Ő nevelte fel. Lehet, hogy teljesen más. - lopva oldalra pillantottam majd gyorsan vissza mert nem akartam látni azt a tizennyolc pluszos jelenetet amit egy lánnyal műveltek a táncparketten.

- Honnan tudod? - nézett rám kábán. Illetve az ajkaimat bámulta és egyre közelebb hajolt.

- Olvastam róla a.... - nem tudtam befejezni a mondatot mert a számnak hirtelen más feladata lett.

Határozottan magához húzott és ujjait végigfuttatta meztelen gerincemen. A hideg kirázott, a lábaim elgyengültek és ha nem tartott volna a karjaiban, valószínüleg összeesek. Utálom, hogy a testem mindig így reagál az érintésére. Levegő hiányában elváltunk egymástól de folytattuk volna tovább, ha a haverjai be nem szólnak.

- Menjetek szobára! - vihogtak.

Hirtelen zavarba jöttem, mert realizáltam, hogy emberek között vagyunk és egy elég intim  szituáció jött létre.
Malfoy rám mosolygott, tett egy lépést hátra, picit meghajolt majd így szólt:

- Megtisztelne egy tánccal hölgyem? - nyújtotta kezét én pedig tenyerébe helyeztem az enyémet.

A dübörgő zenére inkább ugráltunk mint táncmozdulatokkal kápráztattuk el egymást de hely is csak annyi volt, hogy a lábam egy-két centire elemelkedjen a talajtól egy adott körön belül.

- Hozok inni! - hajolt hozzám a szőke hajú, én pedig bólintottam. - Mit kérsz?

- Tequila! - kiabáltam, hogy mindenképp meghalljon.

- Hozom. - kacsintott rám.

***

Pár shot után már a gátlásaimnak búcsút mondhattam és mindenen nevettem.

- Édesem... - kezdtem, de belekuncogtam - olyan vicces ez a citrom itt! Ahogy a feles poháron van! Nézd! Nézd! Só! De szeretem a sót! - nyújtottam el a magánhangzót - Jajj és ez az átlátszó valami! Ez isteni! - nyúltam az újabb adag alkohol után.

- Ennyi elég lesz szívem. - tette el a vodkát Malfoy - Szerintem le kéne feküdnöd.

- Én még táncolni akarok!

- Már ugráltál eleget...

- Csak meg egyszer, kérlek! - néztem rá boci szemmel.

- Legyen. - sóhajtott fel - De utána mész...

- Jó! - vágtam bele a mondatába majd elindultam ismét a klubhelyiség közepére - Nem jössz?

- Előtte elmegyek mosdóba de sietek vissza. - nyomott egy puszit a homlokomra.

- Oksi. - vigyorogtam rá.

A zene lassúra váltott mire odaértem.

- Ne már! - puffogtam magamban viszont gyorsan felvettem a ritmust. A csípőmet lassú ütemre kezdtem el ringatni és egyszer csak valaki a derekamra simította a kezét és átvette az irányítást. Biztos Draco. A fejemet a mellkasának döntöttem és hagytam hogy közelebb húzzon magához. Ekkor valami keményet éreztem odalent.

- Érdekes. - szólalt meg - Most, hogy nincs itt a barátod, nem ellenkezel. Sőt! - nevetett a fülembe Mattheo.

Megfordultam és úgy meglepődtem, hogy zavaromban azt se tudom fiú vagyok-e vagy lány.

- Te...Tessék? - dadogtam.

- Semmi baj édes, amiről nem tud az nem fáj neki. - kacsintott rám.

Még mindig nem tértem magamhoz teljesen amihez nagyban hozzájárult az az alkoholmennyiség amit az este folyamán bevittem a szervezetembe.
Szememmel gyorsan körbenéztem a teremben, megpillantottam Dracot és elmormoltam három miatyánkot amiért elhúzhatom a csíkot. Sietve odamentem hozzá, ő pedig egy széles mosollyal fogadott.

- Álmos vagyok. - jelentettem ki.

- De hát még pár perce... - kezdte, aztán sóhajtott egyet és így folytatta - Rendben szívem, visszakísérlek.

Bólintottam egyet, majd hátra se nézve kiindultam. Az utunkat némán tettük meg a klubhelyiségig, csak a magassarkúm kopogása és annak vízhangja törte meg a már-már kínos csendet ami ránk telepedett. Úgy éreztem a kezem már nem passzol olyan tökéletesen az övébe mint eddig.
Csak az alkohol miatt gondolod ezt Isabella!
Remélem igaza van a belső hangomnak...