Másnap reggel, megint hamarabb kell az ezüst. Egyáltalán nem bánja, mert alvó szerelme arcát fürkészheti. Minden egyes kis szegletet átvizsgál, a számára tökéletes férfin. Az arca nyugodt, szemei csukva, az ablakon a halvány fény szűrődik be, így mèg szebbé téve az összképet. Halkan szuszog, ajkai kissé elnyílva egymástól, de ez nagyon aranyos. Fekete hajzuhataga arcába lóg, ezért akaratlanul is söpri el onnan. Keze nem áll meg, óvatosan rakja az arcára és lágyan érintve, húzza végig szegletén. Az apró anyajegy, ami szája alatt csücsül, arra nyom egy apró csókot felhúzódzkodva, majd óvatosan vissza mászik, hogy ne keltse fel a másikat. Egyáltalán nem szeretné el rontani az alvását, pihenje ki magát. Pár percig még figyeli, azután kel ki az ágyból, elhatározva, hogy most mindent egyedül szeretne elvégezni, segítség nélkül. Kiválaszt egy ruha szettet, amit a kezében fogva, visz be a fürdőszobába. Kissé még nehezen, de ügyesen felveszi, még zoknit is simán felhúzza lábaira. Ezután jön a neheze. Ellenségként tekint a fogkrémre. Összeszűkítet szemekkel szemez vele, le is hajol, hogy egy vonalban legyen az említett tárgyal. Farkincáját ide-oda lóbálgassa a levegőben, mint ha egy vadászatra készülne. Miután egy szemmérkőzést lejátszott, felegyenesedik és kezébe veszi az ellenségét. Próbálja azokat a mozdulatok végezni, amelyeket Jungkook tett, de egyszerűen lehetetlen. Ezért megpróbálja a farkával letekerni, ami ismét egy kudarcba fullad. Lihegve rakja le a mosakodó kagylóra és támaszkodik is meg rajta. Miért ilyen nehéz? Jungkooknak olyan könnyen ment, nekem miért nem? Miközben ezek a gondolatok járják a szép kis buksiját, kint a feketeség is ébredezni kezd. Nagyokat ásítva és nyújtózkodva. Meglepődik, hogy nem találja maga mellett kedvesét, mikor álmos szemeit próbálja nyitva tartani. Biztosan megint korábban kelt fel, gondolja magában. Felül az ágyban, és erőt véve magán csoszog el a fürdőig. Az ajtóban meg is áll, és álmos fejjel figyeli, ahogy cicusa már két kézzel "fujtogassa" a fogkrémes tubust. Elsőnek azt hiszi, csak álmodik még, ezért megcsípi magát, de még mindig ugyan ott van és lássa, amit lát. Álmos mosollyal rázza meg, rosszállóan a fejét. Édes Tete így is, de még édesebb, hogy tényleg nem tudja kinyitni. Mai világban, ha ez az interneten lenne, az ember szét röhögné magát és nem értené, hogy lehetséges ez. Jungkook pedig tudja, hogy kedvese esetében, miért is lehetséges, ezért aranyos az egész.- Édesem.- szólal meg reggeli rekedtes hangján, amire füleivel figyel fel elsőnek az állat, azután pillant csak rá. - Segítek.- sétál mellé, Tete megadóan adja át neki. Nyom neki a fogkefére, amit a másik kezébe ad.- Tessék.- puszil arcára.
- Egyszer én nyerek!- morogja és mosni kezdi fogait.
Reggeli teendők után, konyhába mennek le, ahol az egész Jeon család van. Megreggeliznek, megbeszélik, hogy mai nap, ki mit fog csinálni. Choa egy kedves mosollyal díjazza, a tigris fiú étvágyát. Most legalább eszik és jó ízűen is. Evészet után, Jungkook elviszi kedvesét sétálni. Összekulcsolt kézzel sétálnak a szabad levegőn, a nap süt, a szél enyhén fújni kezd, de egész kellemes, ebben a nyári időszakban.
- Guk.- mosolyodik el az említet, becenevén. - Gondolkoztam.- kezd bele félénken, ajkait rágcsálni is kezdi.
- Baj van?- aggodalommal cseng hangja, hiszen megijed. Az ilyenek mindig rosszul végződnek. Lehet valamit elrontott, vagy elsietett. Lehet nem akar vele együtt lenni Tete, és ehhez hasonló többszáz gondolat suhan át agyán. Ezt a fiatalabb is észre veszi, ezért elmosolyodik szemeibe nézve és egy nyugtató orr puszit ad a másiknak.
- Nincsen, csak nem szeretnék elmenni a megbeszélt helyre.- böki ki.- Nagyon sajnálom, de szerintem jobb lenne, ha előtte gyakorolnánk, vagy amit gondolsz.- indulnak újra útnak, mert idő közben megálltak.
- Ezzel egyet tudok érteni, de nem szeretném ha, rosszul éreznéd magadat.- ezért is találta ki a vidámparkot, hogy jobban érezze magát.
- Addig itthon maradnék, ameddig nem megy jobban, a tigris valóm vissza tartása.- keresi a szavakat.
- Nagyon nehéz lehet most neked kicsim, de én itt vagyok és támogatlak. Melletted vagyok.- állítsa meg, magával szembe fordítsa. Kezeik lent lógnak, most már mindkét kezük összekulcsolva.
- Köszönöm!- érez, egy különös meleg érzést, ami átjárja az egész testét. - Most olyan jót érzek.- árulja el boldogan. - Nem haragszol rám? - kérdezi nagy szemekkel, amik kíváncsian fürkészik a feketeség szemeit.
- Miért haragudnék?- kérdez vissza. - Örülök, hogy ilyen éret döntést tudtál hozni. Ez emberi dologra val Tete.- hajol le hozzá.
- Emberi dolgot csináltam?- örül meg, és akaratlanul ugor egy kisebbet örömében.
- Igen.- nevet rajta.- Mindennap fejlődsz és tanulsz, ezért nem szabad feladni. Akkor sem, ha észre sem veszed.- puszil most ő az orrára, amin egy apró anyajegy csücsül. Szemeit lehunyja a boldogság miatt, ami körül öleli őt.
- Nehéz.- tartsa behunyva szemeit. - De szeretnék jobb lenni.- nyissa ki őket.
- Ezért segítek!- engedi el kezeit, be áll Tete elé, és lehajol.- Ugorj a hátamra!
- Miért?- kérdez vissza.
- Ugorj!- nevet fel, a tigris fiú pedig teljesíti a kérését.
Jungkook ahogy megérzi hátán, nyakában pedig a karokat, fel kell és szorosan megtartja lábait két oldalt. Cicus a fejét nyakába rakja nevetve, miközben szorosan búj hozzá. Annyira jó érzés neki, ilyen közel lenni a másikhoz és érezni az illatát, ami olyan mámorító, mint a sült hús számára. Nevetgélve mennek az ösvényen, miközben Tete mindentől kérdez, amit lát. Jungkook szívesen válaszolgat neki, és figyeli néha arcát is, egy választ adva. Olyan számára, mint egy kisgyerek, aki most fedezi fel a világot.
- Fújd el!- emeli ajkaihoz, a gyermekláncfüvet.- De kívánj előtte!- árulja el, hogyan kell csinálni.
Ezüstös lehunyja szemeit, és szíve mélyéről kívánja azt, hogy örökké együtt lehessen Jungkookal. Ezután el is fújja, szemeit kinyissa és figyeli, ahogyan szállingóznak el, a fehér pelyhek.
- Ez olyan mikor nagyon hideg van, és az a fehér esik. Az is olyan szép!- nézi ámulva.
- A hó, azt én is nagyon szeretem.- dob egyet rajta és tovább mennek. - Télen majd kimegyünk hóangyalt csinálni, hóembert, hógolyózunk majd és minden amit lehet csinálni!- tervezgeti a telet, amit nagy mosollyal hallgat a másik. Vele akar lenni, még akkor is. Olyan szerencsésnek érzi magát Jungkookal, nem akarja elveszíteni.
- Mi az a szánkó?- kérdez vissza, mikor egy érdekes és furcsa szót hall meg.
- A szánkó, amire ráülsz és valaki húzza. Ezzel közlekedsz, mész vele. Akár a dombról is lecsúszhatunk vele. - rakja le a földre, mikor haza érnek. - Tetszeni fog neked, én nagyon szeretem.- mosolyognak egymásra.
- Kiváncsi vagyok!- tipeg közelebb, hogy átkarolja derekát és fejét izmos mellkasába nyomja.- Tetszet ez a....- akad meg mondandójában.
- Séta.- fejezi be mondatát, hajába egy csókot nyom, miközben magához öleli a törékeny testet.
- Séta.- gyakorolja a szót.- Máskor is menjünk, sok minden van.
- Menni fogunk!- ígéri meg neki.- De menjünk be, mert kezd meleg lenni.- invitálja be a tigris fiút, akinek nem kell kétszer mondani semmit, neki is kezd melege lenni. De talán szerelmének jobban, hiszen ő plussz teher lehetett számára.
__________________________
Sziasztok Tiglánok❤️🐯
Remélem tetszik ez a kis rész🤍
YOU ARE READING
Kis tigris✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸
FanfictionAz állatkertnek új lakója lett, még hozzá egy tigris kölyök, aki egyedül maradna, ha a vezető fia, ki nem harcolná magának, hogy ő gondozhassa, hat éves létére. Együtt nőnek fel, egy este pedig, Jungkook a csillagos ég alatt, kíván:"Bárcsak ember le...