Kis tigris✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸

9.rész

Együtt lépik át a kaput, ahol a jó öreg Hyuna néni mosolyog rájuk a kasszából és köszönjük nekik, az idősebbik persze kisebb csevegésbe is kezd, hiszen oly rég látta már őt. Jungkook kedves mosollyal beszélget az idős hölggyel, de tovább is áll. Az állatkert az évek alatt még szebb és jobb lett, minden egyes nap, egyre több látogatója van, és az állatok is bővülnek. Jeon család nagyon büszke erre, ahogy az ott dolgozok is. Tete mindennap jár ide, ezért mindent tud, mi, merre található, hogy mennek itt a dolgok mostanság. Kicsit furcsa, hogy nem állatként van itt, hanem, mint egy átlagos ember. Nem is gondolkozott azon még, mit fognak mondani az itt dolgozóknak, hogy hova tűnt. Sokan ismerik, az állatkert büszke Tetére, egy nagyon szelídített tigris lett, ezért járkálgathatott kint és mehetett Yugyeommal minden fele.

- Sok minden változott.- vesz el egy térképet Jungkook és kezdi kémlelni.

- Nem kell.- bújik párja oldalába és kiveszi kezéből a térképet.- Mindent tudok, itt töltöttem a napjaimat.- válaszolja meg, a még nem tett kérdést.- Tényleg Jungkookie, most már én is tudok mindent mesélni neked.- mosolyodik el boldogan, ezért megvillantsa tégla alakú mosolyát.

- Igaz is, itt van nekem egy állatkerti vezető.- fordul vele szembe, derekát átöleli mindkét kezével és ajkaira egy apró csókot nyom.- Vezess körbe és mesélj el nekem mindent, kicsi tigris.- suttogja párnácskáira, az ezüstös orcája enyhe pirbe borul, és szíve nagyot dobban.

- Akkor kezdjük.- puszil szájára.- Közben tanítsd nekem, az emberi dolgokat.- engedik el egymást, egy lépést hátra is lép. Jungkook pedig összekulcsolja kezeiket.

Tete boldogan vezeti körbe Jungkookot és cseveg minden féléről, ami történt vele. Mutogat az állatokra és elmeséli a másiknak, hogy néha nehezen mennek a dolgokkal. Néha eszébe jut egy szomorú emlék is, amit megoszt a másikkal, de nem teljesen. Hiszen mindennap érte szomorkodott és minden percben rá gondolt, hogy mikor találkozhatnak és láthassák egymást újra. Jungkook érdeklődve hallgassa a másikat, és ámulással figyeli, hogy mennyi mindent tud. Szinte el van varázsolva a másik tudásától és szépségétől. Viszont a tudása, csak az állatok irányzatába nyúl el, emberi dolgokat nem igen tud. Jungkook is sokszor szólal fel, hogy eláruljon pár dolgot a másiknak, aki próbál mindent megjegyezni.

- Akkor nem moroghatok senkire?- próbálja megérteni a feketeség mondandóját. Kértek fagyit és Tete morogni kezdett a fagyis emberre, mikor Jungkooknak nyújtotta a tölcséreket.

- Nem!- rázza meg fejét.- Ilyet egy ember nem csinál, furának fogják tartani, az pedig rossz dolgokhoz vezet sokszor.- magyarázza meg.

- Inkább ők furák!- morogja orra alatt.

- Kóstold meg a fagyit inkább!- áll meg egy padnál és ülnek le rá.- Kíváncsi vagyok, hogy ízlik-e. Bár biztosan imádni fogod!- jön izgalomba az idősebb.

- Nyalni kell, ugye-e?- emeli ajkaihoz.

- Igen.- válaszolja.

Bátortalankodva dugja ki nyelvét és nyal bele egy aprót. Jungkook ezt a tettet aranyosnak találja, kezét az ezüst combjára rakja. Tete szemei ​​felcsillannak, ahogy ízlelő bimbóihoz eljut az édes fagylalt íze. Hümmögve jelzi, milyen isteni számára az eper ízű fagyos krém és további hang nélkül, nyalja édeskésen. A másik kacagva ad csókot arcára és nyalja ő is, a csoki ízű fagylaltot. Csendben pusztítsák el, azután pedig ölelkezve ülnek tovább.

- Ez annyira finom volt! - hunyja le szemeit, és ajkait megnyalja a kis tigris.

- A fagyit mindenki szereti.- nyom csókot hajkoronájába Kook.

- Mindennap kaphatok?- néz fel rá, kérlelő szemekkel.

- Nem szabad mindennap fogyasztani, meg van ennek is a mértéke.- válaszolja.

- Akkor nem.- konyítsa le ajkait. - Pedig olyan finom!- búj vissza ölelésébe.

- Tete, inkább mesélj valamit!- kéri meg.

- Rendben, de nem ez a gonosz Hyunjin előtt! Most is nevet rajtam.- szűkíti össze szemeit és néz a majom felé.- Irigy rám, amiért én itt kint vagyok és nem ott bent.- bök a ketrec felé.- Mindig kigúnyol.- kell fel és szerelmére pillant. - Mutatok egy gyönyörű helyett, amit nem rég csináltak apukádék, és még nem engedélyezték a kinyitását.- nyújtsa kezét, amit el is fogad párja. 

- Kíváncsian várom!- ahogy fel kell, hirtelen rántsa magához. Egyik kezével derekát öleli körbe, másik kezével arcára fog és lágyan csókolja meg, ízlelő szervét átvezetve. 

Szerelmesen mosolyogva mennek a tiltott helyre, de még előbb bemennének, Tete megáll, ezért Jungkook is, nem értve semmit figyel a másikra.

- Csukd be a szemed!- kéri meg szépen, amit a másik teljesít is. Teljes mértékben megbízik az édes mosolyú Tetében.

Az ezüstös mosolyogva vezeti be a másikat, közben fülel és körül néz, van-e itt bárki. Szerencsére senki nem tartózkodik bent, ezért könnyen eljut a helyszínhez, ahova el szerette volna hozni a másikat. Megáll és megállítsa a feketeséget, beáll szemben izgatottan, mindkét kezében tartsa kezében.

- Ide még senki nem jöhetett.- harapja be izgatottan alsóajkát.- Nyisd ki a szemed!- lóbálja meg kezüket.

Jungkook ki is nyissa, elsőnek izgatott kedvesét lássa meg, azután pedig körül néz és szája is tátva marad. Felettük ép egy cápa úszik el, amit követ is szembogaraival. Nem gondolta, hogy tényleg ennyire fejlett már az állatkertük, hogy saját tropicariumuk lehet.

- Van rája simogató is, de nem hiszem, hogy én beakarok nyúlni oda.- rázza ki a hideg.- Tetszik?- megy kicsit közelebb párjához.

- Nagyon.- pillant el a vízi lényekről. - Ez tényleg gyönyörű, és annyira büszke vagyok a szüleimre és az állatkertre! - vigyorog.

- Ezt öröm hallani! - mosolyog a kis tigris és figyel fel egy színes halra, így meg sem hallja, hogy mit mond a másik már.

A macska ösztönei előtörnek és szemei ​​is felcsillannak a zsákmányra. Gyönyörű helynek véli ezt a tropicariumot, de néha nem tud uralkodni magán. Egyszer majdnem bele is eset a vízbe, mikor Yugyeommal volt itt. Halászni akart, mert éhes lett, nem tudta, hogy nem lehet. Elengedi a feketeség kezeit, és kikerülve követi a színes kis halat. Érthetetlenül fordul az ezüst után, akinek elő bújnak fülei és farkincája is, amit a levegőben csóvál.

- Tete.- megy után, de ő csak sas szemekkel figyeli a kis úszkáló kopoltyús állatott.

Amikor a kis hal felúszik, Tete szem elől veszti, ezért az üveghez kezd felugrálni, nyújtózkodva, karmai is elő bújnak, egyet fel is nyávog tehetetlenül.

- Hé!- kapja el derekát Jungkook, karjait pedig lefogja. - Nyugodj le!- súgja fülébe.- Nem szabad kicsim, hogy valaki így meglásson.- susogja.

Szemeit lehunyja és lassan vissza is jön a józan esze. Hirtelen nem tudja mit mondjon, ha nem tudja uralni magát, talán nem is szabadna emberek közzé menjen. Mi van ha, ez mind kint történik meg? Ha valaki meglássa? Nem is akar bele gondolni, csalódást okozott most Jungkooknak, megint. Szemei ​​megtelnek könnyekkel és teste elernyed, az idősebb erős karjaiban, így megtudja tartani. Feltör belőle a sírás, apró teste rázkódásba kezd. Sosem lesz elég jó, hogy ember lehessen. Sosem lesz elég jó Jungkooknak és a családjának. A kicsi tigrist csak a negatív gondolatok és rossz érzések találják meg.

______________________________________
Sziasztok Tiglánok 🐯❤️
Remélem nektek✨