Beavatlan (Uchiha Mei) (Átírás alatt)

Itachi nyomában

                  (itt tart az átírás.)

   A két gyerek futott ahogy csak bírt. A fiú, hogy megmentse Narutot, Mei pedig, hogy ne tévedjen el, valamint megtudja Itachi valódi szándékait.-

- A szomszédos kisváros nincs messze. Sietnünk kell!- Kiabálta Sasuke hátra a húgának aki a korához képest meglepően jól bírta a tempót.

- Értettem!- adott egy gyors, rövid és értelmes választ. Közben oda értek a városba és eszeveszett gyorsasággal próbálták megkeresni Narutot. Majd a fogadókban kezdtek keresgélni.

-Váljunk szét!- Javasolta Mei.

- Nem!- adott egy rövid választ a bátyja.,, Itt van Itachi is és nem akarom, hogy Mei-nek baja essen. Nem engedhetem."

- Egy lökött külsejű, szőke srácot keresek, aki egy fehér hajú fószerrel van. Nem látta őket?- kérdezte egyre idegesebben Sasuke. Aztán közölte a nő, hogy csak női vendégeket fogadnak. A srác azt hitte, hogy az emberek csak szórakoznak vele és az egész csak egy rossz álom. Mindenhol volt valami hülyeség és most már nem csak benne ment fel a pumpa hanem a húgában is. És őszintén? Kezdtek elfáradni. Két órája megállás nélkül futnak. Az idősebb nem értette, hogy Mei hogyan bírja. 

- Egy hülye szőke srácot keresek, aki egy idős fehér hajú társaságában volt. Nem látta őket valahol?- kezdett elfogyni a türelme.

- Hadd gondolkozzam, hosszú napom volt.- A lány nem hitte el, hogy ennyire lassú is lehet valaki. Míg a nő töprengett Mei úgy volt vele, hogy mindjárt neki rohan a hölgynek, de ezt végül elvetette. Sasuke szeme elkezdett tikkelni.- Igen! Ma délelőtt jöttek.-

- Melyik a szobájuk?! Mondja kérem!-kérdezték megint teljesen szinkronban. A kívül állók még ikreknek is titulálhatták a két gyereket, hiszen rettentően hasonlítottak, és látszólag az összhang is megvolt köztük.

- 15. szoba..- és elrohantak. Úgy voltak vele, hogy felesleges megvárni amíg végig mondja, mert biztosan nem fontos. Hogy mekkorát tévedtek. Balszerencséjükre totál rossz ajtón kopogtattak.

- Basszus.- és ebben a pillanatban megérezték Itachi chakráját. Nem elég, hogy a bátyjuk már ott volt, de még rossz hotelben is keresgéltek. Fénysebességgel kezdtek el a helyes irányba futni.

- Érzem, hogy itt van.- kiabált hátra a lány drágalátos testvérének.

- Én is!- förmedt rá. Szegény lány. Kissé több ego jutott neki mint pár embernek, és hiába mondták neki a csapattársai, sőt a mestere is, hogy ez lesz a veszte, ő még se vett vissza az arcából. Egy bő öt perc után, Mei hátra nézett Sasukéra.

- Mei érzed a chakráját?-kérdezte meg bátyját.

- Igen- vágta rá reflex szerűen.- Arra!- mutatott az egyik irányba.  Kis idő múlva megérkeztek. Na és milyen látvány fogadta nyomorultakat?  Naruto, Itachival szemben áll. Azt hitték hallucinálnak mert ilyen nem történhet meg.

- Rég találkoztunk.- szólalt meg Itachi.- Sasuke, Mei-

- Uchiha Itachi.- válaszolt kicsit se gyűlölettel teli hanggal a fiú. Majd ezt a nevet Naruto is elismételte elég meglepetten.

- Még két sharingan. És pont úgy néznek ki mint te. Mond. Kik a kölykök Itachi?-szólalt meg egy Két méter magas kék ember?

- Ezek itt, az én kis öcsém és a kis húgom.- válaszolta elég lenézően. Mei magában dühöngött és szidta szét a legidősebb bátyját. Most vagy nagyon elbukja a küldetést, vagy az élet megáldja egy kis szerencsével

- És én még azt hittem, hogy csak te élted túl az Uchiha mészárlást!- szólalt fel a kék ember... inkább hal ember.

- Uchiha Itachi. Készülj a halálra.- jelentette ki ellent mondást nem tűrően, Sasuke. Naruto elég ijedt fejet vágott. Az Uchiha testvérek megvillantották a sharinganukat - Úgy tettem, ahogy javasoltad. Megvetettelek és gyűlöltelek. Ezen a napon beteljesítem a sorsunkat és véred veszem. Ezúttal nem menekülhetsz!!!- jelentek meg Sasuke kezében a túl jól ismert villámok.
- VÉGRE MEGHALSZ!- kezdett el kiabálni és felé futott, chidorival a kezében. De Itachi megfogta a csuklóját és ki védte a támadást.- Mocsok.- jelentette ki csak úgy.

-Kopj le!- mondta oda se nézve Itachi és megszorította a csuklóját ő pedig felordított a fájdalomtól.

-Bátyám.- rohant oda hozzá, Mei ahogy össze esett. Itachi észre se vette. Közben Naruto körül elkezdett megjelenni a kilenc farkú chakrája, amit a hal ember a kardjával elszívott. Sasuke még mindig a földön fetreng a húga meg mellette térdelt és próbálta Itachit szemmel felnyársalni. Majd megjelent valami füst és meg jelent Jiraya... nem így képzelte el... 
    Mei előtt elsötétült a világ és egy ismeretlen helyen találta magát.

- Csak, hogy tudd, drága húgom. Tudom kit szolgálsz jelenleg és sejtem a célod is. Tudom ki vagy valójában és, hogy mit csináltál az elmúlt négy évben.- rajzolódott ki Itachi alakja.

- Ennek őszintén örülök.- tette a kezét a csípőjére.- És ha jót akarsz nekem, akkor nem mondod el senkinek.- 

- De meg kell ígérned, hogy megvéded attól a kígyótól.- 

- Tessék? Mitől kéne megvédeni? Csak erősebb lesz, és aztán csatlakozik a hanghatoshoz.- vonta meg a vállát.

- Nem, sajnos nem ennyiről van szó. Nem igazán akarom, hogy megtudd mi is a mestered igazi szándéka és egyelőre nem is fontos. Ígérd meg, hogy ha eljön az ideje megmented.-

- Na álljunk meg. Jelenleg, kint a valóéletben azon fáradozol, hogy megölj minket. Mért akarod, hogy megvédjem?-

- Mert olyan információim vannak Hangrejtekről és a csapatodról melyeket tudni akarsz.-

- Oszd meg velem.- komorult el a lány tekintete.

- Tégy ígéretet.-

- Ch... Ha Orochimaruhoz kerül nekem már úgy sincs beleszólásom. Ha Kabuto elmondja neki, nekem lő... Most meg hova mész?-

- Ha nem, hát nem.- mosódott el Itachi.

- Ne várj!- futott utána, de el már nem érte.- Csak az információkat... add ide.- esett térdre hitetlenkedve.- Az életemet oda adom azért az idiótáért. Csak Kimimaroról mondj valamit.- 

- Azért ne túlozz. Majd elmondom, ha eljön az ideje és az öcsém is biztonságban lesz.- sötétült el a táj.

- De mi van, ha arra késő lesz?- tért magához a való világban.

- Mihez lesz késő kislány?- nézett hátra az ősz hajú férfi.

- Na hagyjon békén.- pattant fel . 

- Mondjátok. Ugye nem ismertek? Vagy legfeljebb felületessen. Jiraya-ra a bölcsre egyetlen nőnek sincs hatása, épphogy ők nem tudnak ellenállni az én vonzerőmnek. Nem szoktam lecsúszott kamasz módjára sóvárogni, legyen bármilyen gyönyörű a kisasszony. Ha egyszer elértek a szintemre, meseszép lányok tömegei vágynak majd rátok.- tűnt fel Jiraya.

- Utalom ezt a helyet.....- gondolkodott Mei hangosan. Egyáltalán nem volt kedve ehhez. Haza akart menni Hangrejtekbe, dangot enni a barátaival, aztán hangrejteki vizet inni ( A lány meggyőződése szerint annál nincs jobb víz) aztán együtt edzeni az egyik tisztáson, majd az egyik fa tövében egymás vállára ráhajolva elaludni. Mei számára ilyen volt egy tökéletes nap, de ez, sose történt meg. Mindig valaki küldetésen volt, vagy a mesterük nem engedte el őket együtt.

-Tudom, hogy Narutot jöttetek elfogni.- kezdte a közepén a fehér hajú férfi. A lány kissé csalódott volt, hiszen nem igen csinált semmi említésre méltót, bár úgy volt vele, hogy nem akar nagy bajba keveredni, ha esetleg az átok billogja aktiválódna.- Nem engedem át őt nektek.- emelte fel hangját Jiraya.

- Azt majd meglátjuk- kötözködött Itachi vérfagyasztó nyugodtsággal. Aztán azon vitatkoztak ki fog mit, meglátni meg, hogy kifogja holtan végezni, Mei pedig a földről próbálta össze kaparni a bátyját.