Beavatlan (Uchiha Mei) (Átírás alatt)

Az új kezdet szele

        Mei egy jó hétig bekötött szemmel élt, ami igencsak akadályozta a tevékenységeiben. Egy napja már, hogy vissza kapta a látását, de a mestere már is hívatta. 

- Orochimaru- mester.- térdelt le a lány.

- Á, Mei. Látom Kabuto szólt.- 

- Sajnos...- morogta a lány nagyon halkan, ugyanis a fiú megint cseszegette.

- Mit mondtál?- kérdezte meglepetten a férfi.

-... Semmit, az ég világon semmit!- hadonászott maga előtt Mei.

- Azért hívtalak, mert délután, beakarlak mutatni valakinek. Valakinek, akivel a jövő folyamán sokat fogsz dolgozni.- 

- Remek...- suttogta ismét, csak egy kicsit ingerültebben.

- Tessék?- kérdezte immáron mosolyogva.

- Semmi, semmi.- ijedt meg a lány.

- Máma különösen felvágták a nyelved.- csóválta a fejét. - Csak nem történt valami?-

,, Meghalt mindenki ezen a helyen, akire lehetett egy picit is számítani, Kabuto seggfejt játszik mostanában, itt a bátyám, jön valaki akire rohadtul nincs szükségem és fáj a szemem még mindig"
- Nem semmi.- mosolygott a lány aranyosan.

- Ezt örömmel hallom. Na de, térjünk a tárgyra. Két hónap múlva Hangrejtek feloszlik. Négy fő rejteke lesz és- Mei azonnal közbe vágott, hiszen akkor az egyetlen beszélgető partnerét is elveszíti. 

- Mi?!-

- Engedd, hogy végig mondjam. Négy fő épülete lesz és pár kisebb össze kötő laboratórium. Mi négyen, az az, én, Kabuto, Sasuke és te, mindig ingázni fogunk. A szobád meg marad, de ami fontosabb azt magaddal hozhatod természetesen. Fegyverek, emlék tárgyak, tekercsek stb.- fejezte be.

- De... Jugoval...- nézett a lány szomorkásan maga elé.

- Ő az északi rejteken lesz, a többi kísérleti alannyal. De ajánlatos elkezdeni az össze pakolást. Két nap múlva indulunk.-  a lány megköszönte a tájékoztatást, majd vissza ment a szobájába. Pár dolgot össze pakolt, majd a tekercseket kezdte átnézni, hogy mi maradhat és mi nem. 

- Ez akkora szívás...- sóhajtott Mei. - Itt kell hagyni az emlékük...- suttogta maga elé. A lány, sikeresen összepakolt végül és neki állt olvasni. Majd háromóra múlva, kopogtak. 

- Mei, gyere. Itt az új munkatársad.- hallatszott Kabuto szórakozott hangja. A lány kilépett az ajtón és a szemüveges fiú után indult. Az egyik laboratóriumhoz érve, bekopogtak. Egy vörös, kócos hajú, Meinél kicsivel idősebb lány nyitott ajtót. Mindkét lány teljesen ledöbbent. Mei, azért mert úgy nézett ki, mint Tayuya csak szemüvegben. A vörös hajú, pedig legfőképp azért mert emlékeztette egy bizonyos személyre. 

- Hogy hívnak?- kérdezte Mei flegmán, ugyanis nem tetszett neki az, ahogyan a lány rá néz. 

- Mit mondtál apróság. Tudd, hogy kivel beszélsz kölyök.- háborgott.

- Karin, elég. Akár mennyivel is fiatalabb nálad, ő az egyik felettesed. Valamint, ahogy nemrégiben mondtam, az ereje jócskán meghaladja a korát.-

- Na ne röhögtess. Azt ne mondd, hogy ez a kislány a Hangrejtek elitje.- mutatott rá ingerülten.

- Nekem ebből most lett elegem.- indult el Mei, vissza a szobájába.

- Itt maradsz.- parancsolt rá Kabuto. Az Uchiha megtorpant és átnézett a válla fölött. - Karin.- Mei vérfagyasztó nyugodtsággal sétált vissza a többiekhez.