I'm a mess [Yoonmin ff] ||BEFEJEZETT✓||

03

- Mi a baj fiam? Kell valami? -Nézett rá Junghee Yoongira, majd utána anya-

- Nem, csak gondoltam bejövök. A mosdót merre találom?

- Fent, ha felmész, akkor menj végig a folyosón és ott lesz. Feltalálsz egyedül?

- Igen, köszönöm. -Felindult az emeletre, majd kereste a szobámat. Direkt kinyitottam az ajtót, hogy megtaláljon- Itt vagy?

- Aha, itt vagyok. Szia. -Ültem egy kicsit arrébb, hogy ő is odaférjen mellém- Nem harapok, ülj csak le.

- Akkor leülök, köszönöm. -Leült és körül nézett a szobában- Ilyen kicsi szobád van?

- Nem vagyunk gazdagok, élnünk kell a hellyel. -Megforgattam a szememet és elfordultam-

- Ez igaz. Sajnálom, nem gondoltam meg mit akartam mondani. De amúgy... -Kezdett el valamit, mire odafordultam hozzá izgatottan- Azt akartad, hogy mondjam el neked..

- Igen, tudni akarom! -Vágtam bele a szavába, mire mosolyogva közelebb ült- Mondjad

- Nem tudom biztonságos-e. -Mondta, majd felállt az ágyról-

- Gyere már vissza! -Álltam fel én is, és karjánál visszahúztam- Mondd el légyszi!

- Légy türelmes. Még találkozunk. -Ezzel ki is indult s szobámból. Én pedig rögtön szaladtam utána, de amint kiértem az ajtón, Yoongi és az apukája az ajtóban búcsúzkodott anyától-

- Oh...nyugodtan gyere le Jimin. Mióta állsz odafent?

- Nemrég óta...kérdezhetek valamit?

- Persze. Gyere, ülj ide le. -Lassan lelépkedtem a lépcsőn és leültem anya mellé a fehér bőrkanapéra- Mit szeretnél kérdezni? -Már épp szólásra nyitottam a számat, amikor eszembe jutott az, hogy mivan, ha anya nem válaszol? Akkor feleslegesen nyaggatom és helyette Yoongit kéne megkérdeznem. De ő nem hajlandó válaszolni. Hát mert tiszta rejtély az a fiú. Még a tekintete is ijesztő-

- Tudod mit? Nem is fontos! -Legyintettem és elfordultam egy teljesen más irányba és a számat harapdálva bámultam ki az ablakon-

- Na, mi a baj Jimin? -Simogatta a combomat anya- Mondd csak el nyugodtan, az anyukád vagyok.

- De...

- Csak nyugodtan. Válaszolok, ha tudok.

- Hát jó. Akkor legyen. Szóval uhmm...anya. Miért hoztad ide a főnöködet? És a fia nem Min Yoongi?

- Nos...az első kérdésre a válasz, azt..nem is érdekes. A második kérdésre a válasz, de. Van egy 19 éves Min Yoongi nevű fia. De nem szeret róla beszélni. Miért kérded?

- ...csak érdekelt. De azért köszönöm. -Lehajtottam a fejemet és a padlót kezdtem el bámulni- Amúgy miért nem érdekes, hogy idehoztad a főnöködet?

- Hagyd csak fiam. Ne is gondolj arra, hogy mondtam ilyet. Megyek megcsinálom a vacsorát. -Felállt a kanapéról és a konyhába sietett. Ez fura. Hogyhogy Yoongi tud erről a valamiről, én meg nem?? Mindig én tudok meg mindent utoljára-

[…]

- Köszönöm a vacsorát. -Tettem bele a többi tányér közé az enyémet- Felmegyek fürödni.

- Jól van fiam, ahogy gondolod. -Felállt anya is az asztaltól és elmosogatott. Én pedig felmentem a fürdőszobába, ahogy mondtam-

Mindig csak azon járt az eszem, hogy vajon mi lehet az a dolog, amit anya nem hajlandó elmondani. Mi lehet olyan titkos? Még az eszemet se tudom használni. Biztos csak megbeszéltek valamit, és én gondolom túl az egészet. De még mindig kíváncsi vagyok. Mindig is az voltam, az vagyok, és az is maradok.

Lassan beálltam a zuhanyzó kabinba és megengedtem a vizet. Hagytam, hogy a meleg víz átjárja a testemet. Majd utána a tusfürdőmből nyomtam egy keveset a tenyerembe és azt elkentem a testemen. 5 perc fürdés után a szobámba indultam, hogy felöltözzek.

Time skip🦋

- Jimin! -Szaladt oda hozzám Taehyung reggel a suli előtt- Jó reggelt!

- Neked is. -Feleltem kómásan egy ásítás kőséretében-

- Olyan...lepukkantnak nézel ki. Mint egy zombi. Nem aludtál az éjjel?

- Nem igazán tudtam.

- Anyukád elmondta miért hozta hozzátok a főnökét?

- Nem. Próbálkoztam, de azt mondta, hogy nem mondhatja el. És az egyáltalán nem fair, hogy Yoongi tudja, én meg nem. És most, ha itt lenne, addig lógnék a nyakában, amíg el nem mondja.

- De ő már egyetemista, úgyhogy nem tudod megkérdezni tőle mivan a háttérben.

- Hát nem.

- De ne aggódj, majd én segítek neked kideríteni. Oké?

- Oké. -Bementem vele az iskola épületbe és egyenesen fel az osztályterembe-