I'm a mess [Yoonmin ff] ||BEFEJEZETT✓||

15

- Na? Ízlett? -Nézett kíváncsian anya, mire én is, Yoongi és apukája is bólogatott-

- Nagyon finom volt. Ennél jobbat soha nem ettem. -Kuncogott a mellettem ülő, majd rám nézett-

- Nyugodtan menjetek fel a szobába, meg persze fürödjetek, mert már lassan este lesz. -Kelt fel az asztaltól Yoongi apukája és felment a szobájába. Én is és Yoongi is ugyanúgy tettünk, és együtt mentünk fel az emeletre-

- Jól van, megtalálod magadtól a fürdőszobát? -Felém fordult, én pedig bólogattam, majd a táskámból kivéve a törölközőmet és a pizsamámat, bementem a legközelebbi fürdőszobába-

Zuhanyzás közben eléggé furán éreztem magamat. Sose láttam még ehhez hasonló fürdőszobát. Hihetetlenül nagy volt, és egyszerre elfért benne egy kád, egy zuhanyzó és egy kisebb medence. Ez a család aztán nagyon gazdag.

Felhagytam a zuhannyal és inkább úgy döntöttem, hogy a kádban fürdök tovább. Nem igen volt kedvem állni, mert sajgott egy picit a lábam, meg fáradt is voltam. Azonnal ki is szálltam a zuhanyzó alól és a kádba feküdtem, mielőtt megengedtem volna a vizet. Miután ez is megvolt, teljesen átadtam magamat a meleg víznek.

[…]

- Melyik oldalon szeretnél aludni? A falnál tudsz aludni, meg itt az ágy szélén. -Mutatott az ágy mindkét szélére, majd egy idő után a fal felé mutattam-

- A falnál szeretnék aludni. Az biztonságosabb valamilyen szempontból.

- Rendben, akkor mától a fal mellett fogsz aludni. -Mondta, majd befeküdt az ágyba- Gyere, feküdj ide. -Megpaskolta a fal menti részt, én pedig lassan bemásztam mellé- Ha rosszul érzed magadat, azonnal kelts fel. Nem akarom, hogy rosszul légy, rendben?

- Okés. -Elfeküdtem az ágyon, majd a fal felé fordulva próbáltam aludni. Yoongi pedig még kimászott az ágyból, hogy lekapcsolja a villanyt-

Nagyon fáradt voltam, úgyhogy már összevissza pislogtam és mocorogtam. Amikor megéreztem, hogy mögöttem besüllyedt az ágy, és valaki a derekamnál átkarol, megijedtem. Bár tudtam, hogy Yoongi az, mert szerintem ha más lett volna az, akkor már rég visítozott volna.

Nem volt baj azzal, hogy átölelt, csak fura volt. De az még egy lapáttal rátett, hogy közelebb kúszott hozzám és éreztem kellemes leheletét a nyakamon. Iszonyúan furcsa volt, de amilyen fura, olyan kellemes is volt. Rátettem a kezemet az ő kezére, amire egy puszival reagált. Amennyire tudtam, és amennyire engedte, megfordultam.

- Ne stresszelj, mert folyamatosan mocorogsz. Kellemetlenül érzed magad mellettem? -Görbültek lefelé az ajkai-

- Nem, dehogy. Erről szó sincsen. -Rásimítottam felkarjára, és rám emelte tekintetét- Csupán még sose aludtam együtt senkivel, és félek, hogy alvás közben csinálok valami butaságot.

- Ahj Jimin. Ilyenekre ne is gondolj. Felőlem alvás közben énekelhetsz is, nem foglak elzavarni sehova. -Hosszú ujjaival arcomat kezdte cirógatni, mire kicsit elpirulva mellkasának nyomtam a fejemet- Most zavarba jöttél. Igazam van? -Bólogattam, majd aranyosan felnevettem-

- Téged olyan könnyen zavarba lehet ejteni. Magam se érzem miért, de ez aranyos.

- Nemár Yoongi...ha így folytatod, még a végén úgy fogok kinézni, mint egy pirosra festett paradicsom, aki végig futott 1 perc alatt 400 kilométert! -Az engem olelgető fiú elnevette magát, majd egy puszit nyomott puha és dús hajamba-

- Túl aranyos vagy, hogy abbahagyjam a bókolást.

- Miért kellett ilyen aranyosnak megszületnem akkor?