"Zavarba hoztál!"
- Tényleg? -Nevetett, én pedig a takaró alá bújtam újra, hogy ne lássa a paradicsom vörös arcomat- Naa, miért rejted el előlem a kis husis pofidat? -Levette rólam a takarót és amilyen óvatosan csak tudta, az ölébe húzott, én pedig a tenyeremmel takartam egyre vörösebb arcomat-
- Nemár Yoongi! -A vállára hajtottam a fejemet és a mellkasára csaptam-
- Azért jöttél zavarba, mert megpusziltalak? -Nevetett, én pedig bólogattam- Kis édes vagy, nem tudom mondták-e valaha.
- Nem vagyok édes! -Ráemeltem a fejemet- Én nem voltam, nem vagyok, és nem is leszek édes! -Mondtam határozottan, de ő csak egy pimasz vigyorral az arcán csikizni kezdett. Egyszerre fájt és volt csikis- Ne, Yoongi! Ne ott, ott nagyon csikis vagyok!
- Akkor valld be, hogy cuki vagy! -Csikizett tovább, én pedig majdnem megfulladtam, de azért őszintén bevallom, szeretem, ha cukinak tartanak-
- Jó, nyertél! Cuki vagyok. -Abbahagyta a csikizést, és újra összetalálkozott a tekintetünk- Most jobb?
- Sokkal jobb. -Magához ölelt és megcsókolt. Lefagytam, és kellett pár másodperc, míg végig elemeztem, hogy Yoongi megcsókolt. Meg-csó-kolt. Bár igazából nem is annyira rossz. Természetesen visszacsókoltam, mert miért ne? Megtehetem- Hogyhogy visszacsókoltál?
- Mert ahhoz volt kedvem. Nem örülsz annak, hogy viszonoztam? -Lehajtottam a fejemet, és játszottam a sértődöttet-
- Dehogynem. Örülök neki. -A hátamra simított- Te nem örülsz neki?
- Hát...izé..én ömm...én..én nem tudom.
- Csak az igazat.
- Jó, ha akarnék se tudnék hazudni. Főleg nem neked. Nem bírnék úgy elaludni, hogy eszembe nem jutna, hogy hazudtan neked. Örülök neki, hogy megcsókoltál.
- Tényleg? -Elmosolyodott, és hajamba simított- Akkor egyáltalán nem érzem rosszul magamat, mert megcsókoltalak.
- És..miért csókoltál meg?
- Hát...olyan szépek és kívánatosak az ajkaid. Nem bírtam volna ki, ha nem érinthetném meg azokat az enyémmel.
- Kívánatosak...az ajkaim? -A számhoz kaptam, és végig simítottam párnáimon- Yoongi! Hogy tudsz mindig zavarba hozni?
- Megvan a tehetségem rá. De miért, tényleg zavarba tudsz jönni egy apró bóktól?
- Lehet, hogy furán hangzik, de ha fiú bókol, akkor igen. -Lehajtottam a fejemet ismét, de most már kicsit szomorkásan-
- Meleg vagy?
- I..igen. -Arcom elé kaptam a kezemet, hogy ne lássa annyira, hogy sírni készülök-
- Ne sírj, ez normális. Ha megnyugtat, én is az vagyok. Ne szomorkodj, jobban szeretem, ha mosolyogsz. Akkor cuki vagy.
- Yoongii, te mindig meg tudsz nyugtatni. -Átöleltem a fiút, aki gondolkodás nélkül ölelt vissza-
- Hát téged szinte mindig meg kell nyugtatni. És én ezért létezem. Hogy megnyugtassalak. -Ebben az ölelő pózban maradtunk, míg a mellkasom újra nem kezdett fájni- Fáj, nagyon?
- Nagyon. Miért fáj folyamatosan? -Nyöszörögve kaptam a kezemet a mellkasomra-
- Azt én sem tudhatom pontosan. De mit szeretnél csinálni, hogy megnyugodj és hogy ne gondolj a fájdalomra?
- Uhmm...szeretnék filmet nézni. Persze ha nincs ellenedre, akkor szeretnék filmet nézni...veled.
- Nem, semmi baj nincsen vele. Mit szeretnél nézni?
- Nem tudom. Valami olyat, amit még nem láttam. -Visszaültem az ágyba- A laptopom ott van a fiókban.
- Okés. -Kivette a laptopomat a fiókból és mellém ült- Tessék. Keress rajta valamit, ami számodra tetszik.
- Rendben. -Megnyitottam a gépemet és keresgéltem rajta filmeket- Talán legyen ez.
- Ezt már láttam. Horror film. Bírod az ilyesmi filmeket?
- Ooo akkor biztos nem! -Gyorsan ellapoztam egy következőre- Akkor talán legyen ez. Ennek cuki a borítóképe, biztos jó.
- Ezt még nem láttam, de legyen ez akkor, ha szeretnéd. Hozzak vizet vagy valami rágcsálni valót?
- Nem kell. Amúgyis csak a kajával lennék elfoglalva. -Rákattintottam a filmre és megjelent először egy full fekete képernyő, majd utána sorban fura ruhákban a szereplők- Ez..fura egy film kezdés.
- Úgy néznek ki, mintha cukorba lennének öltözve. Olyan érzésem van, hogy ez egy elmebeteg film lesz.
- Akkor...kikapcsolom. -Kikapcsoltam a filmet, de még mindig jött az az irritáló zenéje- Miért hallatszódik még a zenéje?
- Nem tudom...ez tényleg valami elmebeteg film lehet. Lehet, hogy ez egy vírus film.
- Ahj, akkor az én hibámból tettük tönkre a gépemet? Hülye, hülye hülye én! -Készültem volna a falnak verni a fejemet, ha Yoongi nem állít meg-
- Nyugi Jimin, ez nem a te hibád. Nem tudhattad, hogy ez egy vírus. De megengeded, hogy megnézzem a gépet? -Bólogatva a kezébe nyomtam a készüléket- Oh..ez tényleg egy vírus lehet. Nem engedni, hogy bármit is csináljunk ezen. Ez magától irányítja a gépet.
- Ahj...pedig én csak egy filmet akartam nézni. -Szipogtam, majd elfeküdtem az ágyon-
- Jimin, ne légy szomorú, ez nem a te hibád. Elvisszük majd valahová megjavíttatni. Ne szomorkodj. -Simogatta az oldalamat, én pedig bólogatva felültem ismét- Öltözz fel és megyünk megjavítani a gépedet.
- De az nagyon drága.
- Ne is foglalkozz az árával. Gyere. -Kihúzott az ágyból, én pedig felhúztam magamra egy pulcsit és kicseréltem a nadrágomat- Ülj be a kocsiba.
- De engem egész végig irritálni fog ez a zene! Kikapcsolva se nyugszik!
- Ne aggódj, a legközelebbi gépészhez fogunk menni. -Beült ő is a kocsiba és elindult egy gépészhez-
ESTÁS LEYENDO
I'm a mess [Yoonmin ff] ||BEFEJEZETT✓||
FanficPark Jimin 16 éves gimnazista fiú élete egy csapásra összedőlt. A régi boldog családi élete egy apró bökkenő miatt tönkrement. További élete nehezen ment, amíg meg nem ismert valakit. - Yoonmin - A borítókép saját tervezésű - 2022.01.07-2022.12.17. ...