A Kezdet Fájdalma

2022. 01. 13.

Ma ismét csütörtök van, vagyis csöröghetett volna a telefon. De nem csörgött. Ilyen az élet. Délután amikor az utolsó órám volt újra begörcsöltem. Spazmusom volt, legszívesebben kiléptem volna az óráról, de bunkóságnak tartottam volna, így hát vártam.

Órák után rögtön mély álomba merültem, egy újabb rémálomba. Komolyan soha többé nem akarok aludni, ez a harmadik rémálmom egyhuzamban. Felébredtem amikor anya hazaért a kicsikkel. Sajnos szomorúan konstatáltam, hogy megint nem hívtak be. Nagyon szomorú lettem, az járt a fejembe, hogy vajon Isten mért nem segít rajtam. Mi lesz, ha sohasem leszek megműtve? De a barátaim segítettek.

Az egyik barátnőm az osztályból szuper jó Isten szakértő és sikerült meggyőzni, hogy még higgyek abban, hogy segíthet. Ezért nagy köszönet neki! <3

A legjobb barátnőm pedig jó hírekkel szolgált, sokkal jobb lesz neki nemsokára. Nagyon örülök, hogy neki tudnak segíteni az orvosok.

Sikerült meggyőznie, hogy van még remény, csak legyek türelmes. Még szerencse, hogy mindig megtalálom a módját, hogy valahogy elfoglaljam magam amíg várok. Mert mindig van remény, én tudom, hogy van. Ezt üzenem minden embernek, aki úgy érzi a remény elveszett!