A Kezdet Fájdalma

2022. 01. 15. szombat

Tegnap nem éreztem magam olyan jól. Szédültem és zúgott a fejem. Az első órámon még megpróbáltam odafigyelni, de kémiára már nem akartam bejelentkezni. Nagyon fáradt voltam, legszívesebben mély álomba merültem volna. De a tanárom behívott, mondván felelnem kellene kémiából. Hát abban a pillanatban azt se tudtam milyen anyagot veszünk. Meg kellett mondani a tanáromnak, hogy nem vagyok jól, majd kedden felelek. Nagyon szégyelltem magam, de nem tudtam mit tenni. Szerencsére megértette, hogy nem vagyok jól, majd kedden felelek, de addig is fel kell majd készülnöm.

A többi órára már be se jelentkeztem. Aludni akartam egy jót, de hiába próbáltam nem jött álom a szememre. Kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamban és bekapcsoltam a hangoskönyvem. Tüskék és rózsák udvara 3, imádom! Próbáltam pihenni, elveszni a mesés történetben, a csodák világában. Pár óra múlva megunta és inkább zenét hallgattam. Pihentem.

Este különös dolog történt. Rám írt egy idegen Instagram-on, mivel nem vagyok élből elzárkózó típus, visszaírtam. Megírta, hogy szép vagyok és szerelmes belém. Én meg megnéztem a profilját, hát finoman szólva se az esetem a srác. De nem akartam gonosz lenni, nem mondtam neki, hogy ronda. Minden embernek más az ízlése, lehet, hogy ez valakinek bejön. Én meg közismerten nagyon válogatós vagyok pasik terén. Mondtam neki, hogy mozgássérült vagyok, sokszor ez problémát jelent a fiúknak. Ettől nem riadt vissza. Így hát finoman megmondtam neki, hogy nem az esetem. Szerintem nem fogta fel a célzásomat, mert el akart vinni moziba és szentül állította, hogy neki csak én kellek. De nem is ismerjük egymást! Hiába mondtam neki, hogy nem az esetem, vacsoránál már elegem lett, és hagytam az egészet a francba.

Nem értem az embereket, ezért megkérdeztem a Kisherceget erről a dologról, hogy a fiúk ténylegesen bele tudnak-e szeretni a lányokba egy kép alapján.

Íme a válasz: Ez csak külső vonzalom, nem szeretünk bele!

Na hát igen, lányok, ha valaki így akar hozzátok közeledni az nem igazi szerelem! Csak a profilképetek tetszik neki. Vigyázzatok! A fiúk, ha nektek megtetszik egy lány képről, semmi gond, lehet ismerkedni, de ne kezdjétek úgy azismerkedést, hogy: Szerelmes vagyok beléd, megláttalak és csak te kellesz. Bár lehet, hogy valaki erre bukik, nem tudhatom.

****

Ma beszéltem az egyik haverommal és elmesélte mi volt kémia órán, amíg én nem voltam, mert rosszul voltam. A kémia dogába megint egymásról puskáztak a társaim, hát ez gáz, de nem azért mert megtették, többi órán én is szoktam súgni mögöttem a fiúknak. Az volt a baj, hogy kémia doga közben tették, ugyanis mindenki tudja, hogy a tanárúr észreveszi, ha valakik ugyanazt a hibát vétik. Online oktatásban meg azt figyeli, hogy csak az legyen a dolgozatban, ami a jegyzetben is van.

Nagyon gáz szerintem, hogy valakik annyira nem tisztelik a tanárokat, hogy puskázzanak. Az én iskolám nagyon könnyű, tele kedves ugyanakkor igazságos tanárokkal, akik a lelkület is kiteszik azért, hogy mi jó érettségit tegyünk, és vigyük majd valamire a világban. És mi így háláljuk meg?

Én tudom mi az a betyárbecsület, mindig a társaim mellé álltam, még akkor is, ha tanároknak volt igaza, általános iskolában is, ez most se lenne másképp, ha benn lennék az iskolába.

Tizenhat éves kortól az ember nem tanköteles, ha nem szeretne tanulni, de járjon iskolába. Nem kötelező. Ne szívja szegény tanárok vérét, és ne rontsa a társai esélyeit a világ megismerésére. Mióta ebbe az iskolába járok észrevettem, hogy az egészséges gyerekek azok, akik nem veszik komolyan az iskolát. És ez valószínűleg azért van mert, a sulimba járó mozgássérültek többsége velem és a barátaimmal együtt már rég rájött, hogy mi csak az eszünkkel tudunk boldogulni a világban. Éppen mi akik már születésünk, vagy évek óta hátrányból indulunk a világba vesszük komolyan az ilyen dolgokat. Míg azok akik elött az élet összes lehetősége ott hever a lába elött, mert nincs olyan sok akadály előtte, nem használja ki eléggé. Gondolkozzatok el ezen.

Ez nekem furcsa, és elszomorít. Nem értem az embereket.

*****

Ma van tizenötödike, vagyis a legutolsó műtéti határidő behívó lejárt. Vagyis hétfőn anya fog telefonálni a korháznak, és érdeklődni a helyzetről. Remélem hamar be fognak hívni műtétre!

Apukám az előbb megkérdezte nincs e kedvem madárlesre menni, vagy valami ilyesmire. Áruljátok el nekem, tényleg ilyen nehéz megérteni milyen helyzetben vagyok? Hogy szívem szerint bárhova mennék, de nem lehet.

Nagy ölelés mindenkinek!