A Kezdet Fájdalma

Végre behívtak műtétre

2022. 01. 26. szerda.

Elképesztő, hogy nekem mennyire csodálatos barátaim vannak. Elfogadnak engem úgy ahogy vagyok, minden hülyeségemmel együtt. Azt tudni kell rólam, hogy nagyon aggódós vagyok. Van egy örökös félelmem, hogy valamit elrontok és akik fontosak nekem, haragudni fognak rám. Főleg az iskolai teljesítményem miatt.

De nekem olyan fantasztikus barátaim vannak, hogy még a sok problémáim ellenére is, Kisherceg szavaival élve: Csodálatos ember vagy!!!!!!

Imádom a barátaimat mert tudom, hogy akkor is szeretni fognak, ha esetleg nem vagyok kitűnő tanuló vagy ilyesmi. Akkor is szeretni fognak, ha még nagyon, de nagyon sokszor meg fogom kérdezni ugyanazt a kérdést, egészen odáig amíg le nem küzdöm ezt a kényszeremet.

Az Angyalom, és a Kisherceg is már nagyon sokszor mondta, hogy nem fog rám haragudni semmi ilyesmiért. Egyetlen dolog miatt haragudnának, de azt most hagyjuk.

Bár mondjuk a haverom azt mondta ő akkor haragudna, ha megbuknék év végén, de ezt mindenki tudja, hogy ez nem történhet meg. Emiatt nem aggódtam soha.

El nem tudom mondani mennyire szerencsésnek érzem magam velük, és hogy mennyire szeretem őket.

****

Egész éjjel alig aludtam valamit. Abban az állapotban voltam, hogy a fájdalom miatt nem tudtam rendesen álomba merülni, de nem voltam elég éber ahhoz, hogy a plafonbámuláson kívül mást is tudjak csinálni. Egész éjjel forgolódtam, hol fáztam, hol melegem volt. Reggel kértem anyától egy fájdalomcsillapítót, hátha jobban érzem majd magam.

Elindítottam a STAR WARS Baljós árnyak című imádott filmemet és próáltam pihenni. Nem néztem végig mert 9-kor kezdődött a német órám. Most éppen ott ülök miközben ezt írom, de a többi órán most nem veszek részt szerintem, mert nagyon fáradt vagyok, és zúg a fejem. Inkább megpróbálok egy kicsit pihenni, talán alszom is. Nem tudom mikorra ér haza a bátyám, most volt újra jogsi vizsgán. Végre sikerült neki! Nagyon büszke vagyok rá!!

****

Hivatalosan is az életem legnehezebb időszakának a kapujában állok. Ma megtörtént a csoda! Végre meg fognak műteni!!! Pénteken bemegyek a korházba!!!! Hétfőn megműtenek!!!

Miközben hangoskönyvet hallgattam anya hívott a csodás hírrel. Elsőre nem is akartam elhinni, és nem úgy fogadott a hír, mint vártam. Én mindig azt hittem, hogy ki fogok akadni, és hisztériás pánikrohamot kapok amit majd szegény Marcinak kell valahogy orvosolnia. De e helyett örömujjongásban törtem ki, és nem is hagytam sokáig, hogy letaglózzon a félelem. Persze nem is én lennék, ha nem pánikolnék. Gyorsan írtam az Angyalomnak és a Kishercegnek az új dolgokról. Nálunk a suliban be vannak szedve a mobilok, szóval csak az Angyalom kaptam meg az üzenetet, mert úgy tűnik náluk nem para ha valaki rajzóra közben csetel a barátnőjével arról, hogy meg fogják műteni.

Szomorúan jöttem rá, hogy mivel már pénteken be kell mennem a korházba, nem tudunk együtt tölteni egy napot, úgy ahogy mindig is terveztem, de nincs minden veszve, mert holnap este beugrik hozzám. Ez is jobb mint a semmi. Nem tudom mihez kezdenék ha nem láthatnám őt előtte. Mondjuk így is kompromisszumot kellett kötnünk mert ő nagyon félt engem, és még a közelembe se akarna jönni, nehogy elkapjak tőle valami betegséget. Olyan édes! Most viszont mondtam neki, hogy az ölelésből nem engedek. Mivel meg van az esélye, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy megölelhetem. erre még gondolni sem szabad, mert utána minden rendben lesz és csodálatos életem lesz ahogy ő is szokta mondani.

****

Ezek után folytattam a STAR WARS Baljós árnyakat és nagymamámmal beszéltem telefonon. Elküldte a régi jegyzeteit, amit még a korház pszichológusa mondott nekünk két évvel ezelőtt. Még nem olvastam el őket, de mihamarabb meg fogom tenni.

Hiába tudom, hogy a könyvírás mindig megnyugtat eddig nem tudtam nekikezdeni. Az idegességtől nem tudtam hogyan is írhatnám le, amit szeretnék. Még most is nagyon nehéz. Mindenesetre a mai nap hátra levő részét írással fogom tölteni, csak holnap fogok foglalkozni a korházi dolgaimmal. Ma még kiélvezem egy kicsit ezt a napot.

Anya éppen most ment el a véradási papírjaimmal azokhoz az emberekhez, akiktől vért kell kérnünk. Furcsa kicsit mert szigorúan kértek minket az orvosok, hogy ne családtag adjon vért, mert félnek a vérfertőzéstől. Ezzel szemben minden amerikai filmben azt láttam, hogy a legtöbb esetben az a legideálisabb, ha egy vérszerinti rokon ad vért. Keresnünk kellett három olyan embert, aki egyezik a vércsoportommal, és szívesen segít nekem. Még szerencse, hogy a mi plébániánkon rengeteg jólelkű ismerősünk van. Innen is hálás köszönet nekik!!!! <3